Nyugati Magyarság, 1986 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1986-02-01 / 2. szám
\>1 (\11 MAeyAKS/«e - niiNCAciANS cr the west -The monthly publication of the CORVIN PUBLISHING LTD. V. évfolyam, 2. szám 1986. február ELŐFIZETÉSI DÍJAK 1 ÉVRE: Kanada: $20.USA: US-$17.Egyéb országok: US-$25 (légipostával) A TELJES EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL” ELŐSZÖR NYOMTATÁSBAN Az alábbiakban — nyomtatásban először — jelentetjük meg Illyés Gyula »«Egy mondat a zsarnokságról” című versének teljes szövegét. Mint ismeretes, az 1951-ben írt vers az 1956-os forradalom alatt jelent meg először, az Irodalmi Újság november 2-i számában. A verset a költő később tíz sorral kibővítette. A teljes szöveget a Washington-i Occidental Press bocsátotta rendelkezésünkre, amely — a forradalom 30. évfordulója tiszteletére — újra kiadta nagysikerű kordokumentumát, a „Költők forradalma” című antológiát, az „Egy mondat a zsarnokságról” kiegészített, teljes szövegével. Illyés Gyula: EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL a cellafal-fehéren bezáró hóesésben, az néz rád kutyád szemén át Hol zsarnokság van. ott zsarnokság van, nemcsak a puskacsőben, nemcsak a börtönökben; külön minden keretben, már az ecsetben; mert álmaidban sem vagy magadban, ott van a nászi ágyban, előtte már a vágyban; s mert minden célban ott van. ott van a holnapodban, gondolatodban, minden mozdulatodban; nemcsak a vallató szobákban, nemcsak az éjszakában kiáltó őr szavában; ott zsarnokság van. nemcsak az éjben halkan sikló gépkocsi zajban, s abban: megállt a kapualjban; mert szépnek csak azt véled, mi egyszer már övé lett; vele hevertél, ha azt hitted, verettél; mint víz a medret, követed és teremted; kémlelödsz ki e körből? ó néz rád a tükörből. nemcsak a füst-sotéten gomolygó vádbeszédben, beismerésben, rabok fal-morse-jében; hol zsarnokság van, ott van jelenvalóan mindenekben, ahogy rég istenek sem; tányérban es pohárban, ott van az orrban, szájban, hidegben és homályban, szabadban és szobádban; ő les, hiába futnál, fogoly vagy s egyben foglár; dohányod zamatába, ruháid anyagába nemcsak a bíró hűvös ítéletében: bűnös! — ott zsarnokság van, nemcsak a katonásan abban, ahogy a „halló" közben — érzed — a kagyló csöndjén keresztül figyel egy idegen fül; mintha nyitva az ablak s bedől a dögszag. mintha a házban valahol gázfolyás van; beivódik, evődik velődig; eszmélnél, de eszme csak övé jut eszedbe. pattogtatott „vigyázz!"-ban, „tűz!" ben, a dobolásban és abban, ahogy a hullát gödörbe húzzák; nemcsak a telefon-drót közt vergődsz így Laokoon-mód. vonat, repülő, sínpár, gúzsbog, kötélszár; ha magadban beszélgetsz. ö. a zsarnokság kérdez. képzeletedben sem vagy már független; néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt, s már körben lángol erdőtűz gyufaszálból. nemcsak a titkon félignyílt ajtón ijedten besuttogott hírekben. ott zsarnokság van az óvodákban, az apai tanácsban, az anya mosolyában. fönt a Tejút is már más: határsáv, hol fény pásztáz, aknamező; a csillag: kémlelő ablak. mert amikor ledobtad, el nem tiportad, s így rád is ő vigyáz már gyárban, mezőn, a háznál; a száj elé hulltan „pssz"-t jelző ujjban; ott zsarnokság van abban, ahogy a gyermek idegennek felelget; ahogy, mielőtt súgtál, hátrafordultál; a nyüzsgő égi sátor egyetlen munkatábor; mert zsarnokság szól lázból, harangozásból. s nem érzed már. mi élni, hús és kenyér mi. mi szeretni, kívánni, karod kitárni: nemcsak a rács-szilárdan fölrakott arcvonásban s e rácsban már szótlan vergődő jajsikolyban. nemcsak a szögesdrótban, nemcsak a könyvsorokban: szögesdrótnál jobban butító szólamokban; a papból, kinek gyónói, a prédikációból, templom, parlament, kínpad. megannyi színpad; bilincseit a szolga maga így gyártja s hordja: ha eszel, öt noveszted, gyermeked neki nemzed: a csöndet növelő néma könnyek zuhatagában. kimeredt szembogarban; lapulva ott van a búcsúcsókban, ahogy igy szól a hitves: mikor jössz haza. kedves; hunyod, nyitod a pillád, mind az tekint rád: mint a betegség, veled megy. mini az emlék; hol zsarnokság van: mindenki szem a láncban, belőled bűzlik, árad. magad is zsarnokság vagy; ott zsarnokság van, nemcsak a lalpraálltan harsogott éljenekben, hurrák-ban, énekekben. az utcán oly szokottan ismételt „hogy vagy?"-okban, a hirtelen puhábban szorított kézfogásban vonat kereke, hallod, rab vagy, rab, erre kattog; hegyen és tenger melleit be ezt lehelled; vakondként napsütésben így járunk vaksötétben s feszengünk kamarában, akár a Szaharában: hol zsarnokság van, ott zsarnokság van, nemcsak az ernyedetlen tapsoló tenyerekben. s ahogy egyszercsak szerelmed arca megfagy, mert ott van a légyottban. cikáz a villám, az van minden váratlan zörejben, fényben, szív-hok kenősben; mert ahol zsarnokság van. minden hiúban: a dal is. az ilyen hú. akármilyen mű: fülünkben, az operában, az oly hazug, harsányan zengő szoborkovekben, színekben, képteremben. nemcsak a vallatásban, ott van a vallomásban, az édes szó-mámorban, mini légy a borban; a nyugalomban, e bilincs-unalomban, a zápor-suhogásban, ez égigérö rácsban. meri oil áll eleve sírodnál, ö mondja meg. ki voltai, porod is neki szolgál. KIADÓHIVATAL — EDITORIAL OFFICE: 42-330 Camerbury Dr. S W. Calgary. Alberta. CANADA T2\V IH6 Phone (403) 251-5408 E SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Illyés Gyula: „Egy mondat a zsarnokságról (1. old.) Felhívás a Bethlen Gábor Alapítvány támogatására (I. old.) Bárány János: Nekünk ne játssza itt a nagy zenészt, kedves Bartók! (3. old.) Az újvidéki „Hideg Napok” után dermesztő hónapok Jugoszláviában (4. old.) Pomogáts Béla: Az egész látóhatár (5. old.) Szabó Dezső: Sümegen (5. old.) Csoóri Sándor és Konrád György előadása a PEN Kongresszuson — HHRF Híradó (6. old.) Erdélyi Magyar Hírügynökség (7. old.) Czigány Lóránt: Lépéskényszer (8. old.) Püski Sándor vallomása (8. old.) Michnay Gyula: Szókés a recski haláltáborból (9. old.) Faust Ilona: „Add, Uram . . . !" (10. old.) Magyarország — hírek (11. old.) Csoóri Sándor, Horváth Elemér és Tűz Tamás versei. FELHÍVÁS a Bethlen Gábor Alapítvány támogatására 1979 karácsonyán — ILLYÉS GYULA kezdeményezésére — egy Bethlen Gáborról elnevezett alapítvány létrehozását határoztuk el írók, tudósok, művészek — szám szerint hatvanötén*. A fejedelem születésének négyszázadik évfordulója érlelte meg a felismerést: égető teendőink természete bethleni munkát kíván. Olyan tehetséget, hűséget, szívósságot, bölcsességet, amilyennel ő — nagy veszedelmek között — Erdélyt oltalmas várrá, a benne élő nemzetiségek és felekezetek otthonává építette. Alapítványunkkal az ilyen képességek és szándékok feltételeit szeretnénk jobbítani. Azokat a vállalkozásokat óhajtjuk ösztönözni és támogatni, határainkon belül és azokon túl, melyek a magyarság történelme során felhalmozott értékei! tudatosítják, hitelesen értelmezik, őrzik és gyarapítják, s amelyek e térség népeinek megbékélését elősegíthetik. E szándék megvalósítását a Művelődési Minisztérium 1288/ 1985. I. számú intézkedésével jóváhagy ta. A Bethlen Gábor Alapítvány: „kötelezettségvállalás közérdekű célra", tehát sajátos lehetőségekkel rendelkező magánalapítvány, mely nek alapösszegét, mint alapítók Csoóri Sándor, Illyés Gyula. Kodály /.oltánné és Németh László ajánlották fel. Ennek gyarapítása révén kell összegyűlnie annak az összegnek, melynek kamataiból a Bethlen Gábor Alapítvány az. alapító okiratban rögzített célok elérését ösztönözheti, tehát — állampolgárságra való tekintet nélkül — dijakat, ösztöndíjakat és megbízási díjakat adhat. Az alapítvány ügyeinek intézésére az alapítók és a Művelődési Minisztérium (mint felügyeleti szerv) közös akarattal kuratóriumot létesítettek. Ennek nevében fordulunk most mindazokhoz — hazai és külföldi személyekhez, közösségekhez és intézményekhez —. akik az alapítvány törekvéseit vállalják, járuljanak hozzá az alapösszeghez. Hozzájárulásukat kizárólag az 566—22977 számú csekkszámlára, az. O I P 02 körzeti Fiók (Bp. Frankel L. u. 21-23.) MNB 217-98302 címére küldhetik cl. Fzcnkivül minden célirányos adományt szívesen fogadunk. A beérkező pénzösszegeket és egyéb adományokat igazolva nyugtázzuk. Postacímünk: Bethlen Gábor Alapítvány. Budapest 114. Posta fiók 247. 1536. Budapest. 1985. szeptember 20. *Az alapítok névjegyzéket lásd a 2. oldalon.