Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-11-01 / 11-12. szám

1985. november-december

Nyugati Magyarság — Hungarians of the West

11. oldal

Jászi Oszkár

Em lékkonferencia

A 110 évvel ezelőtt született Jászi Oszkár emlékére 1985. november 7-9. között konferenciát rendezett az Oberlin College (Ohio), ahol Jászi élete utolsó éveiben dolgozott. A konferenciát Ludányi András politológus professzor szervezte, neves amerikai, amerikai magyar és magyarországi tudósok részvételével. Az alábbiakban ismertetjük a konferencia angol nyelvű műsorát.

THURSDAY, NOVEMBER 7 6:00—7:00 Registration for Conference Lobby of Oberlin Inn

6:30—7:30 Reception — Wine and Cheese Party Oberlin Inn — Suite X

7:45 P.M. A Word of Welcome to the Participants

S. Frederick Starr (President, Oberlin College)

8:00 P.M. Panel One: “Oscar Jászi: The Man and the Scholar”

Chair: Robert W. Tufts (Oberlin College)

8:10 P.M. Round Table Discussion

Andrew Bongiorno (Oberlin College), Stephen Borsody (Chatham College), György Litván (Institute of History, Hungarian Academy of Sciences), Géza Jeszenszky (University of California, Santa Barbara and Karl Marx University, Budapest)

FRIDAY, NOVEMBER 8

9:00 A.M. Panel Two: "From Medieval Kingship to Habsburg Empire: Emerging Conceptions of Nationality”

Chair: Béla K. Király (CUNY, Brooklyn College)

9:10 A.M. “Ethnic Consciousness and Political Awareness in the Early Middle Ages: The Central European Experience”

Imre Boba (University of Washington)

9:30 A.M. “The Self-Definition of the Regnum Hungarorum Preceding the Battle of Mohács: Diversity in Unity”

Leslie S. Domonkos (Youngstown State University)

9:50 A.M. "The Emerging National Consciousness of the Peoples of the Habsburg Empire During the Reign of Mária Terézia"

Karl A. Roider, Jr. (Louisiana State University)

10:10 A.M. Commentator: Gustav Bayerle (Indiana University)

10:35 A.M. Coffee Break

11:00 A.M. Panel Three: "Oscar Jászi: The Intellectual Legacy”

Chair; Stephen Borsody (Chatham College)

11:10 A.M. “Oscar Jászi and the Philosophy of History: Some Reflections on His Contributions"

Thomas Szendrey (Gannon University)

11:30 A.M. "Oscar Jászi as a Political Theorist”

Harlan Wilson (Oberlin College)

11:50 A.M. “Jászi as the Organizational Leader of a Reform Movement”

Attila Pók (Institute of History, Hungarian Academy of Sciences)

12:10 P.M. Commentators: Lee Congdon (James Madison University), Sam Wilson (Indiana University)

12:30 P.M. Lunch

2:00 P.M. Panel Four: "Workshop on the Publication of Selected Papers and Studies on and about Jászi and Bibo"

3:30 P.M. 4:00 P.M.

4:10 P.M.

4:30 P.M.

4:50 P.M.

5:30 P.M. 7:30 P.M.

7:40 P.M.

8:00 P.M. 8:20 P.M.

8:40 P.M.

Discussants: Béla K. Király, András Ludányi, Károly Nagy, Harlan Wilson

Coffee Break

Panel Five: "Oscar Jászi: His Political Commitments and His Political Role" Chair: George W. Hoffman (East European Program. Wilson Center) “Electoral Reform in the Political Thinking of O. Jászi and the Radicals in Hungary Before 1914"

F.T. Zsuppan (University of St. Andrews) __

“Jászi and Social Democracy”

János Jemnitz (Institute of History, Hungarian Academy of Sciences) Commentators: András Boros-Kazai (AASHH), Géza Jeszenszky (University of California and Karl Marx University of Budapest)

Supper

Panel Six: “The Habsburg Empire and its Disintegration”

Chair: Péter Hanák (Institute of History, Hungarian Academy of Sciences) “Nationalism, Nationality Rights and the Multinational Constitutional State, 1848—1868”

Pál Bődy (Department of Development, Allegheny County)

“Religion and Nationality in Transylvania Before World War I"

James Niessen (Indiana University)

“The Idea of a Danubian Federation in British and American Thought During World War I”

Géza Jeszenszky (University of California and Karl Marx University of Budapest)

Commentators: Gerald J. Bobango (University of West Virginia), Richard Andersen (Thurber House)

SATURDAY, NOVEMBER 9

9:00 A.M. Panel Seven: “The New Order and the Successor States"

Chair: György Ránki (Indiana University and Hungarian Academy of Sciences)

“Jászi’s Vision of a New Central Europe Stephen Borsody (Chatham College)

“The Jászi Plan for an ‘Eastern Switzerland' and the Reaction of Hungary's Swabians"

Thomas Spira (University of Prince Edward Island)

“Jászi’s Exile Years in Vienna: Attempts to Build Contacts With the Democratic Left in the Successor States”

György Litván (Institute of History, Hungarian Academy of Sciences) Commentator: Michael Sozan (Slippery Rock State College)

Coffee Break

Panel Eight “Ethnic Diversity and Socialist Solutions I”

Chair: Bennet Kövrig (University of Toronto)

“Leninist National Policy: Solution to the National Question?”

Walker Connor (Trinity College)

"Hungarians of Carpatho-Ruthenia: Under Czechoslovak and Soviet Rule” Steven Béla Várdy (Duquesne University)

"The Relations of Rumania and Hungary as Mirrored in the Literary Debates of the Past Decade”

Lajos J. Éltető (Portland State University)

Commentator: Paul Underwood (Ohio State University)

Lunch

Panel Nine “Ethnic Diversity and Socialist Solutions II"

Chair: Lajos J. Éltető (Portland State University)

9:10 A.M.

9:30 A.M.

9:50 A.M.

10:10 A.M. 10:30 A.M. 11:00 A.M.

11:10 A.M.

11:30 A.M.

11:50 A.M.

12:10 P.M. 12:30 P.M. 2:00 P.M.

KABDEBÓ TAMÁS:

Jászi Oszkár

Száztíz éve született Jászi Oszkár, a kitűnő liberális politikus és politikai gondolkodó, a huszadik századi magyar liberális radikalizmus kiemelkedő alakja.

Jászi Oszkár több jelentős magyar és angol nyelvű művel gazdagította a magyar és közép-európai tárgyú politikai irodalmat de a legérdekesebbnek ígérkező könyve — Emlékirata — nem készült el. „Egy dunai ember emlékiratai" lett volna ennek a könyvnek a címe.

Jászi Nagykárolyban — közel a románmagyar határhoz és nem túl messze a Dunától — született, asszimilálódott magyar zsidó családban. Az 1910-es évek elején Kolozsvárott lett alkotmánytanból az egyetem magántanára. A radikális belső reformok mellett Jászit a dunamenti népek együttélésének kérdése izgatta a legjobban. Pestre kerülve Szabó Ervin barátja, a Huszadik Század c. folyóirat főszerkesztője és az Országos Radikális Párt elnöke lett. 1918-ban dolgozta ki azt az elméletet az ún. „dunamenti Svájcról", amelynek a Károlyi-kormány idején politikai fórumot tudott adni, s amelynek további csiszolgatásán hátralevő emigrációs éveiben, tehát élete végéig is dolgozott.

A gondolat magvát, magyar viszonylatban, talán Rákóczi Ferenc nagyfejedelem hintette el számkivetésének kezdetén, amikor a lengyel-magyar szövetséget egy majdan megalapítandó dunai szövetséghez igyekezett kapcsolni. Az 1830-as években Joseph Balckwell angol diplomata úgy vélte, hogy egy magyarországi központú Dunai Államszövetség, esetleg egy konfederált magyar királyság pótolhatná a már akkor korhadó Habsburg Birodalmat Czartorisky lengyel herceg lengyel központú szövetséget igyekezett létrehozni. Kossuth az 1860-as években részletes terveket dolgozott ki a Dunai Konföderációra vonatkozólag. Jászi Oszkár Kossuth elképzelését részletezte és ültette át — a magyar radikalizmus nyelvén — 1918 viszonyaira.

Jászi kapcsolatban állt liberális cseh, román, szerb politikusokkal és, bár tőlük konkrét biztatást nem kapott, saját dunamenti hazafisága a Károlyi-kormány ideológiai alappillére lett. Jászi már az 19 12-ben kiadott A nemzeti államok kialakulása c. könyvében azt hirdette, hogy a demokráciát és a nemzetközösséget egyszerre kell megteremteni a Duna mentén, mert az egyik a másik nélkül életképtelen.

1919 elején mint a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere átfogó tervvel fordult mind a szomszédos népekhez, mind pedig — Károlyin keresztül — az antant hatalmakhoz. Ha Jászi terve sikerül, Magyarországot nem darabolják szét, a nemzetiségek teljes önrendelkezési jogokat nyerhetnek, és a magyar állam, a demokratizálódott állam testében maradhatnak. A kiépítendő közös jövő érdekében Jászi kompromisszumra akarta bírni a környező országok politikusait: ne egy terület valóságos vagy állítólagos nyelvi többsége legyen mérvadó arra nézve, hogy melyik államhoz csatlakozik egy adott provincia, hanem inkább a történelmi és állami jogfolytonosság.

Tudjuk, hogy a kisantant nacionalizmusa erősebbnek bizonyult, hogy sem az angolok, sem a franciák nem hittek a konfederációs terv életképességében, s hogy végsősoron ebbe a sikertelenségbe bukott bele Károlyi. A Tanácsköztársaság lenini alapon igyekezett a kérdést fölfogni: Kun Béla szovjet segítségre és a proletár internacionalizmus szolidaritására számított. A környező államok szűklátókörű reváns-nacionalizmusa tehát erősebbnek bizonyult a federatív terveknél. Szövetség helyett harcolniuk kellett a magyaroknak a csehek, a románok és szerbek ellen.

Jászi Oszkár bécsi emigrációba szorult, majd kivándorolt Amerikába. Tette ezt már egyedül, eszméihez makacsul ragaszkodva, és közben kiképezvén magát a kommunista megoldások legélesebb elméleti kritikusának. Az egyedüllét nemcsak politikai elszigeteltséget száműzetést hanem válást is jelentett 191 3 és 1920 között Lesznai Anna volt Jászi Oszkár felesége. Lesznai, családi nevén Moscovitz Amália, az asszimilált értelmiségi réteg kitűnő képviselője volt költönó, iparművész, az Ady Endrétől Lukács Györgyig terjedő szellemi elit kedvelt nagyasszonya volt

A népszerű Máli földbirtokoslánynak született unokatestvére. Hatvány Lajos révén kapcsolatba került a Nyugattal. A második Nyugat költónemzedékéhez számított Születésének századik évfordulóját idén januárban ünnepeltük. A panteista ihletésű asszonyversek szerzője egyike lett a század legkitűnőbb magyar költőnőinek. Bár 1918 után külön élt Jászi Oszkártól, végül ő is Amerikába emigrált, és a volt házastársak barátsága nem szakadt meg. Mintha csak a Galilei-kor eszmecseréit folytatták volna, külföldi vetuletben.

Érdekes levelezésük összegyűjtésével és kiadásával adós az a magyarság, amely Nyugaton pénzt. Magyarországon támogatást nem tud szerezni az ilyen dokumentumok feltárására. Lesznai versei és önéletírása megjelent ugyan otthon, de Jászi Oszkár műveiből csak kiragadott idézeteket olvashatunk. Még az olyan alapvető és tényszerű Jászi-könyvnek. mint a Dissolution of the Habsburg Monarchy (A Habsburg Monarchia fölbomlása), sincs magyar fordítása. A Horthy-rendszer idejére ez az otthoni elzárkózás megmagyarázható: a Jászi-könyv legkritikusabb fejezete éppen a nagybirtokos rendszerről szól. Könyvét 1929-ben irta s benne kizsigerelte a közép-európai, ill. a magyar feudalizmus maradványait. Egyébként ebben a páratlanul jó összehasonlító történelmi elemzésben semmi olyan nincs, amit a mai Magyarországon ki ne lehetne mondani. Ám külföldi műveit nem is listázzák a provinciális magyar kézikönyvek.

Jászi Oszkár viszont megírta — külön könyvben, angolul — a Tanácsköztársaság kritikáját is. Ez a bírálat mélyreható és nem egykönnyen feledhető. A szociáldemokrácia eszméihez egykor közelálló liberális politikus a kommunizmust lehetetlen és káros utópiának tartotta, amelynek több tendenciája az emberi természettel ellentétes. A Tanácsköztársaság hibáit és bűneit, fejezetről fejezetre, mintegy vádpontokban összegezte: a terror, a centralizálás, a bürokratizálás, a parasztpolitika, a vezetők elvakultsága, az intézmények életképtelensége, a szovjet rendszer szolgai utánzása és a kommunizmusnak szükségszerű parancsuralmi rendszerbe hajlása szerepelnek a vádak között.

Jászi Oszkár a kommunizmust nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a dunamenti ember életét boldogabbá tegye. Bár érezte, hogy önnön elképzelése egy dunamenti demokratikus konföderációról, a kozépeuropai Svájcról szintén utópia, hitt abban, hogy ezért és végsösoron csak ezért az ideálért érdemes küzdeni a Duna két partján, békés és racionális módon.

Mint politikai gondolkodó Jászi Oszkár párhuzamba állítható Bibó Istvánnal, a „harmadik út" 1956-os államminiszterével. Századunkban ők ketten voltak a magyar politológia, a politikai gondolkodás és a jövő felé mutató eszmerendszerek tanulmányozásának, elemzésének és szintézisének legjobb képviselői.

Jászi Oszkár 1957-ben halt meg. Lesznai Anna kilenc évvel élte túl egykori férjét, mindenkori szellemi harcostársát.

(Elhangzott a BBC adásában)

2:10

P.M.

2:30

P.M.

2:50

P.M.

3:30

P.M.

4:00

P.M.

4:10

P.M.

4:50

P.M.

5:10

P.M.

"Hungarian Minority Education Problems in Czechoslovakia — A Case Study of a Social Movement for Ethnic Survival"

Károly Nagy (Rutgers University and Middlesex County College) "Majority-Minority Relations as Mirrored in the School Textbooks in Neighboring States”

Lajos Für (Agricultural Museum, Budapest)

Commentator: James H. Satterwhite (Bluffton College)

Coffee Break

Panel Tea "Naüon-States and Multi-Ethnic States and Their Future Prospects"

Chair: Walker Connor (Trinity College)

"Nations, Nationalities and Ethnic Groups: Some Observations on the Concept of Minority Protection"

Rudolf Joó (Gorkij Library, Budapest)

"Jászi and the Ideal of Danubian Patriotism"

Péter Hanák (Institute of History, Hungarian Academy of Histoiy) Commentators: Károly Nagy (Rutgers University and Middlesex County College), András Ludányi (Ohio Northern University)