Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-05-01 / 5. szám

NYUGATI- I I M AIIANV Cr THE WEST -The monthly publication of the CORVIN PUBLISHING LTD. IV. évfolyam, 5. szám 1985. május ELŐFIZETÉSI DIJAK 1 EVRE: Kanada: $17.­­USA: US-$I5.­­Egyéb országok: US-$20.-KIADÓHIVATAL — EDITORIAL OFFICE: 11751 Can field Rd SW. Calgary. Alberta. CANADA T2W IJ6 Tel.: (4(D) 7.48-2191 MAGYAR TESTVÉRÜNK! Ceausescu kanadai látogatásának az Otta­wai Konferencia előestjére való időzítése ép­penséggel nem volt rossz ötlet. A diktátor nyilván arra számított, hogy megjelenése po­zitívan „hangolja” majd a kanadai közvéle­ményt. Kézenfekvőnek tűnik azonban az a feltevés is, hogy ..talajelőkészítői” nem jól mérték fel az általános kanadai hangulatot, nem számítottak a román és magyar emigrá­ció határozott fellépésére, és végképp nem voltak felkészülve a kanadai angol nyelvű sajtó rendkívül elitélő, a romániai viszo­nyokról alapos tájékozottságot kinyilvánító hangjára. Nos, Ceausescu közvéleményhangolása úgy sikerűik hogy a várható magyar tünteté­sek miatt Torontóba már el sem jutott és ko­rábban kellett befejeznie hivatalos látogatását. A közös magyar ügy szolgálatának, az össze­fogásnak szép példáját adta Ontario magyar­sága Történelmi jelentőségűnek tartjuk azt a csodálatos megmozdulást, amelyre Ceauses­cu megérkezésekor került sor. A román és a magyar emigráció képviselői együtt tüntet­tek! Olyan kézfogás volt ez, amelyből Romá­niában is kiindulhat — nemzetiségi hovatar-Rajk László, az 1949-ben kivégzett bel­ügyminiszter disszidens (másként gondolko­dó) fia, megtette az első lépést ahhoz, hogy a júniusi parlamenti választásokon ellenzéki je­löltként szerepeljen. Rajk László, akinek apját később hivatalo­san rehabilitálták, a múltban számos esetben került összeütközésbe a hatóságokkal. Most azonban élt az választási törvény adta lehe­tőségekkel, amely szerint „Mindazok, akik megkapják a szavazatok egyharmadát a par­lamenti jelöltek jelölógyűlésén, és támogatják a Hazafias Népfront programját, jelölteknek tekintendők." Rajk április 19-én elnyerte a szavazatok egyharmadát az egyik budapesti választó­­kerületben — elfogadva a Hazafias Népfront programját. Kijelentette, hogy támogatja an­nak a szocializmus építésére irányuló célkitű­zéseit, de nagyobb szabadságot sürget. Ahhoz azonban, hogy Rajk valóban a választókerü­let parlamenti képviselője legyen, keresztül kellett mennie egy második vizsgán is — egy további jelölőgyűlés keretében, ahol szintén szükséges a szavazatok egyharmadának meg­szerzése. Erre a második politikai gyűlésre április 22-én került sor a Petőfi Körben, a kommu­nista rendszer elleni felkelés előcsarnokában, ahol Rajk kiesett, vagyis nem kapta meg a szavazatok kétharmadát. . . Várkonyi Péter külügyminiszter, aki az egyik budapesti választókerületben indult, 3 órás vitára kényszerült a disszidens Tamás- Gáspár Miklós filozófussal — a kommunista országok gyakorlatában teljesen szokatlan módon. A fórumot az új választási törvény tette lehetővé, amely első alkalommal engedi meg. hogy Magyarország 317 választókerü­letének mindegyikében két vagy három jelölt induljon. Tamás-Gáspár Miklós — Szolidaritás-jel­vénnyel kabáthaj tokájának gomblyukában — ugyanebben a választókerületben indult, habár mint disszidensnek. az útlevelét bevon­ták, és munkanélküli. A Hazafias Népfront tozástól függetlenül — a demokratikus erők őszinte együttműködése. Ebből az alkalomból köszöntjük a román emigrációt és kifejezzük azon meggyőződé­sünket, hogy vannak közös céljaink, ame­lyekért közösen is kell dolgoznunk. A magyar emigráció — az Emberi Jogok Alapítvány amerikai központja és kanadai csoportja szervezésében — május 10-én nagyszabású tüntetésre készül Ottawában. A magyarság nem a román, a cseh és szlovák nép ellen tüntet. Nekünk egyetlen nép sem ellenségünk! Magyar véreink emberi jogai­nak tiszteletbentartását követeljük a hatalmon lévő kommunista kormányoktól. De követel­jük az ugyancsak elnyomott, ugyancsak rab­ságban szenvedő román, cseh és szlovák, orosz és minden más nép emberi jogait, sza­badságát és függetlenségét is! Soha nem azonosíthatunk egyetlen elnyo­másban élő népet sem a hatalom birtokosai­val, még akkor sem, ha azok ügyes taktiká­val mindent megtesznek annak érdekében, hogy egymással szembeállítsák — a nép jel­mezébe bujtatott szolgáik segítségével — a különböző nemzetiségek fiait. Felhívjuk a szabadföldi románságot és a Párt, az ország monolitikus uralkodó cso­portja végül is Várkonyi Pétert fogadta el je­löltjének . .. Demszky Gábor, az egyik földalatti újság szerkesztője, így kiáltott a szónoki emelvény­ről: „Nincs sajtószabadság ebben az ország­ban!" A júniusi választás jelöltjei közül való „lehető legnagyobb válogatási lehetőséget” követelte. Várkonyi Péter elutasított minden kritikát, nyomatékosan utalt az US. State Department legújabb éves riportjára, amely szerint Ma­gyarország tiszteletben tartja az emberi jogo­kat A miniszter — láthatóan ingerülten — a nyugati sajtót azzal vádolta, hogy az ellenzéki parlamenti jelöltek beszédeinek közlésével beavatkozik Magyarország belügyeibe. Tamás-Gáspár Miklóst gyakran félbesza­kították gúnyos bekiabálásokkal előadása közben. Politikai programjában többek kö­zött követelte a vitatott dunai hidro-elekt­­romos gátművel kapcsolatos tájékoztatást és a parlamenti demokrácia fejlesztését. Több jogot követelt továbbá a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyek számára és erőteljesebb fellépést a külföldi magyar kisebbségek támogatására — nyil­vánvalóan utalva az erdélyi magyarságra. A két disszidens a kiesés ellenére úgy vél­te. hogy indulásuk „pozitív" volt, mert lehe­tőségűk nyílott arra, hogy nézeteiket kifejtsék a nyilvánosság előtt. Rajk László egyébként fellebbezéssel kíván élni az április 22-i máso­dik gyűlés eredményeit illetően, mivel a sza­vazás — nagy zűrzavar közepette — csupán kézfeltartással történt. Ez a két gyűlés kétségtelenül azt mutatja, hogy a demokrácia „szellője” fúj keresztül Magyarországon, amire a hatóságok nyilván nem számítottak, amikor behozták az új vá­lasztási törvényt. Megfigyelők úgy vélik, hogy más ellenzékiek is próbálnak indulni a júniusi választásokon, és hasonló éles töltésű gyűlésekre is sor kerülhet. (B. Rosenthal—AFP jelentése nyomán) romániai demokratikus erőket, hogy legye­nek meg minden tőlük telhetőt a központilag irányitott. céltudatos magyarüldözés leállítása és a legelemibb kisebbségi jogok biztosítása érdekében! Emlékeztetjük őket — és magun­kat is — a 100 éve született nagy román ál­lamférfi, dr. Petru Groza szavaira: ........csak a hegyek nem találkoznak egy­mással sohasem, de az emberek mindig és annál inkább — semmi fáradozás, semmi kockázat nem lehet túl nagy és nem lehet túl nehéz azokat elviselni akkor, amikor arról van szó, hogy egy keresztényi, emberi esz­ményért, az emberek és népek közötti békés közeledésért harcoljunk. Különösen akkor, amikor a történelmi szomszédság állandó ta­lálkozásokat és útkereszteződéseket szab elé­­bünk." OTTAWA, MÁJUS 7—JÚNIUS 20. Ceausescu Kanadában Az alábbi rövid szemelvények a kanadai an­gol nyelvű sajtóból valók. Különös jelentősé­güket, súlyukat az adja, hogy kivétel nélkül ún. „szerkesztőségi cikkekben” jelentek meg, tehát az újságok határozott véleményét tükrözik. „Nicolae Ceausescu április 14-én érkezeti Ottawába ötnapos hivatalos látogatásra, és rögtön beleszaladt egy tüntető tömegbe. A román kanadaiak bűnözőnek titulálták és az iráni Ayatollah Khomeini-hez hasonlították. A román tüntetők 13 vallási és kulturális szervezetet képviseltek." „A magyar tüntetők szórólapokat oszto­gattak, amelyeken tiltakoztak a romániai ma­gyarság emberi jogainak eltiprása ellen.” „Nyugatra menekült románok, továbbá magyarok számolnak be arról, hogy Ceau­sescu a 20 milliós lakosságból I milliót kül­dött koncentrációs és kényszermunkatábo­rokba” „Emlékeztetünk arra, hogy az az emberi arc, amelyet Ceausescu a Nyugat felé fordít, merőben más, mint amit saját honfitársai felé mutat, különösen azok felé, akik gyakorolni merészelik az olyan elemi emberi jogokat, mint szólásszabadság, vallásszabadság, moz­gásszabadság és az erőszakos beolvasztás el­leni felszólalási szabadság." „Az Amnesty International tiltakozott a Ceausescu-kormánynak a nemzetiségi ma­gyarokkal és a másként gondolkodókkal szembeni kegyetlen eljárása ellen. A magya­rok dacolnak a beolvasztásukra irányuló pán­­román kulturális törekvésekkel.” „Egyes esetekben tiltott halárátlépési kísér­letért elmegyógyintézetekbe kényszerítenek embereket — olyan taktika, amely arra utal, hogy Ceausescu legalább egy kevés szovjet gyakorlatot érdemesnek talál az átvételre." „Ceausescunak és feleségének, Elenának, aki nepotisztikus (rokonokból és családtagok­ból álló) kormányának első miniszterelnök­­helyettese, le kellett mondania tervezett to­rontói látogatását az Ontario Hydro munká­sainak lehetséges akciója miatt. — Legalább annyit szagoljanak bele a demokráciába, a­­mennyit a vendéglátók tudnak nyújtani ne­kik." Az üldözött, megalázott, test i leg-lelki leg szen­vedő, hazájában száműzöttként élő magyar­ság érdekében és nevében cselekednünk kell. NEM SZABAD VÁRNI! Az évszázadokat átvészeli magyarság ezeken az elrabolt országrészeken egy emberöltő alatt elveszhet. CSELEKEDNED KELL! A helyzet annyira súlyos, hogy még az Euró­pa Parlament is védelmére kell az erdélyi magyarságnak. NEM VAGYUNK EGYEDÜL! 1985 tavaszán Ottawában ülésezik a Helsinki Egyezmény betartását vizsgáló rendkívüli Nemzetközi Emberi Jogi Konferencia. 35 or­szág képviselője lesz ott. Ez alkalommal szó­vá teszik a magyar ügyet is. Hogy komolyabb eredményt érhessünk el, május 10-én (pénteken) felvonulunk a cseh­szlovák. majd a roman nagykövetségek előtt. Végállomásunk a Parlament épülete, ahol több ezer petíciót adunk át a kormánynak. ROMÁN TESTVÉREK! A MAGYAROK ÁRU!ÓK! EL AKARJÁK ADNI ERDÉLYT! ÁLLÍTSÁTOK MEG ŐKET! ÜSSÉTEK ŐKET! TÉPJÉTEK SZÉT ŐKET! ROMÁN TESTVÉREK! SZABADÍTSÁTOK MEG HAZÁNKAT A MAGYAR PARAZITÁKTÓL, HOGY MI LEHFiSSÜNK EGYEDÜLI URAI! (Ezek a plakátok Erdélyben jelentek meg. 1984-ben . . . ) Pálfi Géza székelyudvarhelyi plébános kará­csonyi miséjében megjegyezte, hogy Ma­gyarországon ünnep a Karácsony. Röviddel utána belehalt a Securitate-tól elszenvedett kínzásokba. Ezrével történnek hasonló esetek, azonban a hitük nem juthat ki hozzánk. A magyar értelmiségieket a román hatósá­gok ellenségként tartják számon. Üldözés és megfélemlítés miatt hivatásuknak nem tehet­nek eleget. Kivándorlásuk aggasztó méreteket ölt. 1500 magyar nyelvű iskolát szüntettek be az utóbbi 40 év alatt. Magyar végzetteket román vidékekre, romá­nokat pedig magyarlakta területekre helyez­nek. Munkát, pozíciót veszítenek el azok, akik magyarnak szeretnének megmaradni. A magyar lakosságú városokat szisztemati­kusan elrománosítják. A magyar nyelvet csak félve lehet beszélni. Munkahelyen, hivatalokban tilos a használa­ta. Duray Miklós a magyar iskolák felszámolá­sát célzó szlovák oktatási torvény ellen 10.000 aláírást gyűjtött. Ezért, valamint a fel­vidéki magyarság jogai védelmében kifejtett tevékenységéért börtönben sínylődik. Magyar Emberi Jogok Alapítvány Kanada MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK MINDEN NÉP LELKE SZÉP

Next

/
Thumbnails
Contents