Nyugati Magyarság, 1985 (4. évfolyam, 2-12. szám)

1985-04-01 / 4. szám

1985. április Nyugati Magyarság — Hungarians of the West 3. oldal KIRÁLY KÁROLY (Marosvásárhely): „TILTAKOZOM . ..!” Ungur Joan titkár elvtárs figyelmébe! Folyó év X. hó 18-án, délelőtt 10 óra körül megállított az utcán egy Szekeres névre hallgató ENSz-tisztviselő — legalábbis így mutatkozott be —. egy Erdélyből, Kovászna megyéből elszármazott egyén. Kifejezetten az ö kívánságára kb. egy más­félórás beszélgetést folytattunk együtt. A beszéd témája országunk nemzetiségi kisebb­ségeinek helyzete volt. Az Európa-Parlament 1984. szeptember havi határozata értelmében a nemzetiségi kisebbségek jogaira vonat­kozóan és ezen probléma fejlődési folya­matáról. Miután (tárgyilagosan és reálisan) szem­ügyre vettük a dolgok állását, érdeklődésünk középpontjában a következők álltak: a) kulturális ügyek; b) a tanügy helyzete a nemzetiségi kisebb­ségek anyanyelvén; c) a hivatalos állami tisztviselők helyzete, különös tekintettel a magyar kisebbség soraiból származó káderek előrehaladási lehetőségeire, ezen tisztviselők parti, állami, gazdasági, sajtóképviseleti és kulturális össze­tételére. Az amerikai állampolgár érdeklődött továbbá a román társadalom egységesítésére tett erőfeszítések jelenlegi stádiumáról, amint az a pártdokumentumokból is kitűnik, ugyancsak a szocializmus nyelvezetének elméletéről, a munka nyelvéről: Milyen nyelvek ezek? És ki találta fel ezeket, és mi­lyen célra? Fentnevezett továbbá érdeklődött az azok ellen foganatosított elnyomó intézkedésekről, akik hangjukat felemelik az alkotmányos jogok védelmében, különös tekintettel a magyar nemzetiség jogaira. Milyen mód­szereket használ a román titkosrendőrség ezen hangok elhallgattatasa céljából? Miután megtárgyaltuk az öt személyesen érdeklő problémákat, nevezett felvetette a Romániát is érintő legnagyobb gazdasági előnyt élvező, kivételezett nemzet ügyét is. Erre vonatkozóan határozottan kiálltam amellett, hogy a szamunkra megítélt legelő­nyösebb nemzet előnyét továbbra is nagyon helyeslem, azt a reményt is hozzákapcsolva, hogy a nemzetiségi kisebbségek ugye orszá­gunkban a jövőben helyesen lesz megoldva végül is. Fentnevezett szerfelett dicsérő szavakkal, elismerően nyilatkozott Romania külpoliti­kájáról, Nicolae Ceausescu elvtars személyes teljesítményéről, amelyre vonatkozó meg­győződését ebben a tekintetben én is alátá­masztottam személyes érveimmel; ugyancsak kiemeltem azon személyes benyo­mások alkotó jellegét, amelyeket Ceausescu elvtarssal magam is folytathattam, kihangsú­lyoztam Románia államelnökének azokat az alkotó jellegű vonásait, amelyek őt a jelenkor nagy államfőjévé teszik. Ez volt annak a beszélgetésnek a témaja. amelyet az ENSz tisztviselőjével folytattam. Marosvásárhely, 1984. X. 18-an. Király Carol (aláírás) Megjegyzés: A kérdéssel kapcsolatosan, hogy miért nem adtam be haladéktalanul a jelentéstételi lapot arról a beszélgetésről, amelyet egy külföldi állampolgárral folyt,it­tam, a következőket kívánom kijelenteni: 1. Az ebben az ügyben folytatott kivizs­gálás eredményére vártám, amely kapcso­lódik Sütő András, az azonos nevű író fia. valamint Péter Károly barátom esetéhez. 2. Mindkettőjük elleni kivizsgálássá! kap­csolatban tiltakozásomat és felháborodá­somat fejezem ki a következő okokból kT < lyólag: Péter Károlyt két titkosrendőr elvitte otthonából este 6 óra körül és éjfél után 3-ig tartotta a titkosrendőrségen. A következő napon (X. 19.) reggel 8-tól délután 2-ig volt ugyanott tartva. Ugyanezt a módszert alkal­mazták az író fiával is, a szokásos módszer az űn. „politikai kivizsgálásoknál" a titkosrend­őrségen, mindig a megszokott sablon szerint: Kezdődik általános beszélgetéssel a csa­ládról, egészségről, munkahelyről, stb., ami után hirtelenül a témára térnek, és ha a kivizsgált nem nyilatkozza a tőle elvárt dol­gokat, következik a megfélemlítés, külön­böző törvények felsorolása, amelyek szerint a szóbanforgó esetre súlyos büntetésekkel kell számolni, mint az állam biztonsága ellen elkövetett bűntényért, aztan újra megpró­bálják szépen, próbálják az áldozatot meglá­gyítani cigarettával, néha éppenséggel nyugati cigarettával, kávéval, barátságos sza­vakkal. Aztán újból durván, néha pofozassal — az utóbbi időben ritkábban (haladást értünk el) —, és ha igy sem érik el a kívánt eredményt, szünetel tartanak, egy-két óra hosszat magara hagyják a pacienst. Amiután az egész módszert elejétől kezdik, új kihall­gató tisztek jelennek meg, váratlanul tesznek fel egyszerre két-három keresztkérdést, hogy a szerencsétlen ember agyát megkavarjak és halálra megfélemlítsék, ekkor megjelenik Hataga ezredes két gorilla kíséretében, egyik a szerencsétlen háta mögé ül. a másik a főnök háta mögött foglal állast — készenlét­ben, hogy emennek a segítségére ugorjon —, ha netán a páciens-ellenség P.K. támadásra adná magát. És ekkor az ezredes elvtars az anyja . . . t (A szerk.) leszedi az egekből, stb. Az utolsó, aki belép a helyiségbe és ma­gyarul beszél a gyűlöletes magyarral. Az Ágoston ezredes, a rendőrkapitányság fő­nöke. Túlzás nélkül megállapítható, hogy ez nem egyéb bolondokházánál, a legelemibb jó­érzéstől és emberiességtől messze, a szeren­csétlen védtelen ki van szolgáltatva annak a veszélynek, hogy szívinfarktust, agyráz­kódást vagy egyéb súlyos következményt elszenvedjen, azonos módon a filmekben látott Gestapo módszereihez, amint azt az allambiztonsag kezéből megszabadultak elmondják (természetesen halkan, titokban), mert mindannyian szigorú parancsban titok­tartásra vannak elkötelezve, miszerint nem tudhatja meg senki, sem azt. hogy a titkos­­rendőrségre voltak hivatva, sem azt, hogy ot­tan milyen kezelésben részesültek Elsőtitkar Elvtars! Szégyenletes az a mód­szer és bánásmód, amelyet ez a szerv az. emberekkel alkalmaz. Kérem, hogy az itten leírtakról a Roman Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságát és személyesen a párt főtit­kárát tudassák, hogy intézkedéseket foga­natosítsanak az ilyen gyakorlatok megszün­tetésére. Most pedig visszatérek a személyemet köz­vetlenül érintő témara. Egy dolog nagyon furcsa. Én beszélgetést folytatok egy idegen állampolgárral és olyan nbereket vesznek kivizsgálás alá, akik nem vettek részt a beszélgetésben, anélkül, hogy tőlem bármilyen jelentéstételt kézhez kaptak volna, vagy alulírottól bármilyen erre vonat­kozó részletet kértek volna. Az a bánásmód, ahogy a két fentnevezett személyt kivizsgálás ala vetették — mindket­ten parttagok, az egyik (Sütő) orvos, a másik technikus, a konzervgyár elektromos műhe­lyének főnöke, mindkettő becsületes és bün­tetlen előéletű ember —, felháborító. Az 53 éves Péter Károllyal szemben Bataga ezredes hisztérikus kirohanásokkal és brutális tettle­gességgel jeleskedett, a szakai Iánál fogva, haját, fülét húzva és olyan pofont húzott le neki. hogy szemüvege elrepült az orráról, beteg lábára taposott — lába eltörött és több mint három hónapig betegszabadságra kény­szerült és még mindig nincs teljesen felgyó­gyulva. Ugyanakkor sértő szavakkal káro­molta: „Piszok disznó, a börtönben fogsz elrothadni, hazug bandita, el akarjátok venni Erdélyt — a gazember Királlyal együtt!" Ugyanígy viselkedett Sütővel szemben is. megfenyegetve őt azzal, hogy mint orvost a messzi Moldvába helyezteti, hogyha nem tesz vallomást az allambiztonsagi szervek kívánsága szerint. Ugyancsak megfenyegette őt azzal, hogy próbáljon józan észhez térni, ha nem akarja, hogy véletlenül elüsse őt egy kocsi, — ha nem akarja, hogy valami baleset érje. És mindez két párttaggal szemben történt meg. Sütő édesapja köztudottan a RKP KB- nak is tagja, de hasonló „modern és humá­nus" kezelés ala veszik mindazokat, akik a Maros megyei — de nemcsak a Maros me­gyei — állambiztonsagi szervek szemügyébe kerülnek, és mindez a RKP KB plenáris hatá­rozata (1968) ellenére, amikor kimondottan elítélték a Gheorghe Gheorghiu Dej alatt tör­tént, a litkosrendőrségi szervek által elkö­vetett szörnyű bűntetteket, azon a plenáris gyűlésen énmagam is részt vettem és az ott elfogadott határozatban megígérték a nép­nek, hogy ehhez hasonló visszaélések többé soha nem fordulnak elő. Sajnosán fájdalmas, hogy ugyanoda jutót-1985. február 7-én Robert K. Dornan (R . Ca.) képviselő határozati javaslatot nyújtott be a Képviselőházban, amelynek szövege ugyanaz, mint az 1983-ban benyúj­tott „House Resolution l47"-é, amelyet an­nak idején 221 képviselő támogatott (ko­­szponzorall). Dornan’képviselő új javaslata (H. RÉS. 56) megállapítja, hogy a román kormány megsértette a romániai magyarság emberi és önrendelkezési jogait és felhívja az elnököt és a külügyminisztert, hogy eb­ben az ügyben tárgyaljanak a roman és más kormányokkal. Dornan képviselő határozati javaslatát Mark D. Siljander (R.. Mich.) és Bemard J. Dwyer (D . N.J.) képviselők támogattak, akik az eredeti „H. Rés. l47”-et beadtak, továbbá Raymond McGrath (R. N Y ), Frank Annunzio (D.. III.), Robert Young (D.. Mo.). Edward Feighan (D., Ohio), John McCain (R , Az.) és Daniel Burton (R , Ind.) képviselők. Előreláthatólag ez a javaslat is megkapja a Ház többségének a tamogatasat, és remélhetőleg lesz alkalom még az idén, hogy a plénum előtt szavazásra kerüljön. A javaslatot megelőzően Mark D. Siljan­der (R . Mich.) az American Action Com­mittee (magyarul: Munkacsoport) felkéré­sére radióinterjút adott dr. Száz Zoltán nak, aki az Amerikai Magyar Szövetség külügyi titkára, a Munkacsoport washingtoni megbízottja és az Erdélyi Világszövetség nemzetközi bizottságának a tagja. Siljander képviselő, beszámolva legutóbbi erdélyi út­járól, amelyet a newyorkt Kálmán László- Rádió közvetített február 3-an. hangsú­lyozta, hogy a vallási és kulturális szabadság teljesen hiányzik Romániában, a gazdasági helyzet pedig kietlen. De kiemelte a képvi­selő azt is, hogy a magyar és német nemze­tiségek öntudatosabbak és kulturális fö­lényben vannak A magyar területeken még a színek is ékesebbek, és a hangulat az elnyomás ellenére is emberibb és biza­kodóbb, mert az elnyomott magyarok törté­nelmi és kulturális értékekre támaszkodhat­nak. amelyek nincsenek meg hasonló mér­tékben a roman jellegű országrészekben. Üt kovetőleg, február 7-én, Robert K Dornan (R , Ca.) képviselő adott rádióinter­jút, szintén dr. Száz Zoltánnak a Kalman László-Rádió szamara. Mr. Dornan kifej­tette, hogy miért adta be a határozati javas­latai. Kijelentette, hogy Erdély ezer évig ma­gyar föld volt, amely az. erdélyi magyarokat illeti meg. sok ENSz-tagallamnak a lakos­sága kevesebb, mint az erdélyi magyarságé. 1956-ba:: mint egy amerikai vadász-zászló­tunk újra, ahonnan kiindultunk. Újjászület­nek a gonoszszellemek, újra ellenségeket talaltak és tatainak ki a régiek helyett, az olyan egyének, mint Bataga ezredes, új fan­táziát keltenek életre. (. . . ),Két 15 év alatti. Szabó nevű maros­­vasárhelyi gyermeket 8 napi terrorban tartot­tak a titkosrendőrségen, amielőtt 5 évre elítélték őket, mert a magyar zászlót kitűzték a Megyei Pártbizottság székhelyére. A 65 éves Dr. Hadnagy Csabát, leleplezett állí­tólagos nemzeti gyűlölőt, mert Magyaror­szágról származó folyóiratokat olvas. stb. Még egy tűrhetetlen dolog a titkosrendőr­ség berkeiből, ugyanis Bataga ezredes min­den további nélkül megengedi magának azt. hogy személyemet káromolja minden úton­­módon. tetszés szerint, olyan kifejezésekkel, mint: gazember, bandita, a szocializmus ellensége, állítólagos részeges, nőző. homo­­szekszuális, hülye. stb. Nem hiszem, hogy ez­zel dicséretet szerez az allam biztonsági szer­veinek, és ami engem illet, kifejezem ezúton is tiltakozásomat és felháborodásomat az ilyen módszerek, a pártellenes, alkotmány­­ellenes, aljas, embertelen és brutális gya­korlat ellen. Ezek után nem csodálkozhatunk, ha az emberek csak suttogva mernek szót ejteni. A konzervgyárban előállt nehézségek a dobozok, hús, stb. beszerzésében, amely a terv teljesítéséhez szükséges, mind mester­ségesen kierőszakolt helyzet, ugyanez vonat­kozik a belsőpiacon az aruk eladasa területén mutatkozó nehézségekre is. Mind tehetetlenek vagyunk, a titkos allam­biztonsag szervezete mindenütt jelen van és korlátlan hatalommal van felruházva, úgy néz ki, hogy maguk a pártszervek is teljesen tehetetlenek e teljhatalommal szemben. Király Carol (aláírás) aljnak a pilótáját. Törökországba vezé­nyelték, és ott várták a parancsot, hogy bevessék őket a magyar szabadság harcosok lamogatasara. „Szívesen áldoztam volna fel az életemet a magyar szabadsagharc győzel­méért" — mondotta Dornan képviselő. Ez az akció, amelyet a barom magyar szervezet — Amerikai Magyar Szövetség, Munkacsoport, Erdélyi Világszövetség — együttesen dolgozott ki. fényes példája an­nak, hogy egység esetén milyen hatásosan tudunk fellépni magyar véreink elnyomása ellen. Ma mar népes táborunk van a honatyák közt a Kongresszusban. Soknak egyáltalán nem választási érdek a mi ügyünk tamo­­gatasa, hiszen összesen nincs több 35 kör­zetnél, amelyben amerikai magyar szava­zatok dönthetnének el egy választási közel­harcot, hanem valóságos szívügyükké vált a különböző országokban elnyomott kisebb­ségi magyarság támogatása. Sajnos, ez azon­ban nem gátolja meg a Külügyminisztériu­mot abban, hogy erőfeszítéseinket ne igyekeznének elgáncsolni bizonyos „regio­nális szempontokra" való hivatkozásokkal. A Külügyminisztérium által kiadott idei Country Report on Human Rights Prac­tices for 1984 azonban, amely a napokban jelent meg, bar a romániai magyarsag szem­pontjából kifogásolható, mégis haladast jelent az előző évek kiadványaihoz képest. A bukaresti amerikai nagykövet. Mr. David Funderburg hatása észlelhető a jelentésben, amely ez alkalommal közel kétszer annyi anyagot tartalmaz Ceausescu elnyomó politikájáról, mint a tavalyi, és részletesen taglalja is az üldözés formáit, amelyekben a legtöbb roman polgár is részesül, főleg a vallásosak. Szokásos módon, a hivatalos cáfolatot is hozva, a jelentés leírja Pálfi Gé­za atya agyonveretését. és foglalkozik a Council of Europe elítélő határozataival is, amely az erdélyi magyarság elnyomását tár­gyalja. A főbb pontok azonban a régiek. Bar leírják a panaszokat, az iskolák, színházak és egyéb kulturális intézmények „összevoná­sát", de hozzáteszik, hogy ezeket az erdélyi magyarok érzik diszkriminációnak. Még sok komoly munkára lesz szükség ahhoz, hogy a Human Rights Report tényszerűen ismer­tesse az erdélyi magyarság sérelmeit. A három fent említett magyar szervezet a felvilágosítás minden rendelkezésére álló eszközével harcolni fog annak az érdekeben. hogy a jövő évi kiadvány részletesebben elismerje a románok elnemzetlemtő poli­tikáját az erdélyi magyarságot illetőleg MAGYAR ÖREGDIÁK SZÖVETSÉG — BESSENYEI GYÖRGY KÖR P.O.Box 174, New Brunswick. NJ 08903. USA Április 13. (Szombat este 7:30) 1985 — TAVASZ! E' MENYNAPIAR HANÁK PÉTER a budapesti Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi '.nézetének történész professzora, számos történelmi- munka íi T és szerkesztője előadása: A MAGYAR NEMZET. TUDAT. Május 18. Május Június A Magyai C VÉGI M vGYA f Rutgers. I at. C Magyar i U 'aj.­KÖDŐ- i V Loránd legújabb . ÍRÓ A _ .'.ovetség — Bessenyei György Kör HÉT­­IS KÓLÁJÁNAK ÉVZÁRÓJA. ÄNCOS VACSORA a Szövetség Hétvégi i: ' aráiis alapja javára., '. A költő, műfordító, a budapesti Eötvös y< iem tanára — válogatott verseinek ;cr és . szél", 1981 — irodalmi estje: AZ \ TOR /.ÁGON. Új határozati javaslat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents