Nyugati Magyarság, 1982 (1. évfolyam, 2-9. szám)
1982-09-01 / 9. szám
6. oldal Nyugati Magyarág — Hungarians of the West 1982. szeptember FISI JUDIT: A modern magyar képzőművészet előzményei és kialakulása CSÓK ISTVÁN Az a kettős lehetőség, amelyet a nagybányai művészetben Hollósy, illetve Ferenczy útja reprezentált, felmerült a Nagybánya mellett dolgozó, haladó szemléletű festők előtt is. Nem kis mértékben ugyanis a nagybányaiak hatására a századelőn kezdett kialakulni az akadémizmussal szembehelyezkedő művészek törzsgárdája. Nem tömörültek oly baráti csoportokba, mint a nagybányaiak, jóllehet Szolnokon a század első éveiben néhányan megpróbáltak művésztelepet alapítani. Csók István csak átmenetileg kapcsolódott a nagybányaiakhoz, azonban szelleme rokon velük. A természet utáni vágyakozás s az állandó nyugtalan magakeresése vezette ót 1897-ben Nagybányára, Hollósyék nyári művésztelepére. Az itt eltöltött napok azonban nem hozták meg a nyugalmat, s a képet, amit festett, később szétvagdosta. Csók István a Dunántúl szülötte, de szőkébb hazája nem dombvidék, hanem a Sárrét lapályos zöldje, a Sárvíz és a Malomvíz párás levegője, buja-zöld növényzete. A gyermek Csók István meséket szövő ábrándozásaihoz kitűnő környezetet talált a zúgó patak partján, ahol a szomorúfűzek árnyékában vagy a zizegő nádas tövében órákat töltött, meséskönyvébe merülten vagy ébren álmodozva. Betegeskedő, gyenge gyermek volt, családja kényeztette s elnézte apró csínytevéseit. Később, a középiskolában, sajátos módon értelmezte a tanulást; amihez nem volt kedve, azzal képtelen volt foglalkozni, de amit szeretett, azt nem kellett tanulnia. A negyedévenként rendre hazaküldött figyelmeztető intők láttán végül is elfogyott apja türelme s dorgáló levelében szemrehányóan tette fel a kérdést: „Mi lesz belőled?” Az ifjú Csók azonban ekkorra már eldöntötte: festő lesz. Családját nem is érte váratlanul elhatározása, hiszen gyermekkora óta szenvedélyesen rajzolgatott. így került 1882-ben a budapesti Mintarajziskolába, ahol három évig tanult. 1888-ban Párizsba költözött. Szabad akart lenni, minden iskola, minden művészeti stílustörekvés hatásától mentesen, a maga útját kívánta járni. Ezért nem is kereste Munkácsy pártfogását, aki pedig akkor Párizsban dicsőségének teljét élvezte, s több fiatal honfitársának segített az indulás nehéz napjaiban. Az állami festőiskolát is elkerülte, helyette inkább a szabadabb felfogású Academia Julian-t látogatta. Az önkeresés és művészi küszködés nehéz évei következtek... Párizs után hét esztendőt töltött Münchenben, majd ismét hazatért. A párizsi esztendők mégsem múltak el nyomtalanul: festészete fokozatosan megszabadult a müncheni atmoszférától, színei mind felfokozottabbá, kötetlenebbé váltak. Képein a népi motívumkincs ösztönösen alakult színkultúráját szerencsésen ötvözte azzal a dekoratív festői renddel, amit Párizsban akaratlanul is magába szívott. Ezekben az években festette a végtelenül bájos, életörömmel telt „Züzü”-sorozatot kislányáról, aki üde rózsás arcocskájával, vidám bábuival szinte állandó festői témának kínálkozott. Libbenő, könnyed mozgása impresszionisztikus oldottságra késztette a festő színkomponálását. A Züzü-képek mellett ez időben számos virág csendéletet és tájképet festett. A Ez lehetne a címe a „Christiane F.” c. német filmnek, amely korunk sajátságos problémáját, a gyermekek hihetetlenül üres, céltalan életét vetíti elénk. Nem lehet a film fölött könnyen napirendre térni. Bár a nemi jelenetek nyers bemutatása sokakat esetleg megbotránkoztat, de nem hagyható ki a filmből a lényeg megsértése nélkül. A megrázó hatás váltja ki belőlem ezeket a sorokat. Nem hagy nyugton a kérdés: Mi ez az önromboló jelensége korunknak? Először is arra próbálok válaszolni, hogy vajon a történelemben egyedülálló jelenséggel állunk-e szemben, vagy volt már rá precedens? A válasz nem könnyű. Szókratész korától napjainkig alig volt olyan nemzedék, amelynek oktatói és erkölcsőrei ne siránkoztak volna az ifjúság züllöttsége miatt. Néró aranyiíjainak garázdálkodása Róma utcáin egyenesen előfutára a New York-i „utca-gang”-ok háborúinak és atrocitásainak. A középkor egyetemi városainak diáknegyedeiben éppoly bizonytalan volt éjszaka végigmenni, mint ma Chicago külvárosán, és a Quartier Latin éppúgy ismerte a maga kora kábítószereit, mint a mai Greenich Village. És mégis van valami különbség a múlt és a jelen között. Nem tudom pontosan meghatározni a különbséget és mégis valahogy úgy viszonylik a kettő egymáshoz, mint a tatáijárás vagy a török dúlás egy mindent elsöprő atomháborúhoz. A fejlődés rohama és annak következményei mértani arányban állnak egymással, s e lélektelen ürességben korunk „megapoliszainak” óriási szerepe van. A kis törzsi közösségek társadalma az együttműködésre volt és van alapozva Azonban a nagy városi települések, mint Jerikó, Mohámo-Daro, Ur, Knosszosz és más korai metropoliszok feltűnésével ez a közösségi együttműködés megszűnt. A folytonos közelség egyben személytelenséget is jelentett. Ez a tömörülésben való élés még ma is csak egy „kísérletezési formá”-ja a természetnek. Életem során volt alkalmam hosszú éveket tölteni kis és nagy emberi közösségekben. Tapasztalatom arról győzött meg, hogy az anyagi életszínvonal nem meghatározója annak az állapotnak, amit megelégedettségnek vagy boldogságnak nevezünk. A kis közösségben azért viselhető el köny-SOUTH CENTRE VOLKSWAGEN 7004 - MacLeod Trail South MOST ÉRDEMES KISKOCSIT VÁSÁROLNI!!! Új Volkswagen-ek és használt autók eladása szakértői kézből Forduljon bizalommal Julius Szívós-hoz 255-6681 BUDAPEST TRAVEL SERVICE Értesítem a kedves magyarságot, hogy saját irodámat megnyitottam és az a hét minden napján rendelkezésükre áll, utazással kapcsolatos minden ügy intézésére: — Beszerzem: utazási jegyét és a szükséges útiokmányokat (útlevél, vízumok és szükséges biztosítások) — Elintézem: a hotel- és kocsifoglalást — Sürgős esetben Magyarországra való utazását azonnal, kedvezményes áron elintézem! Rokonok kihozatala esetén hivatalos meghívólevelet díjmentesen adok! Az új rendelet szerint a rokonok kihozatala minden évben lehetséges! Sürgős esetben Magyarországra való utazását azonnal, kedvezményes áron elintézem! CALGARY — BUDAPEST — CALGARY $1247.Töltse a Karácsonyt szeretteivel! Dec. 5-én, előre lefoglalt helyekkel — kísérővel — csoportos kihozatalt szervezek. A rendelkezésre álló helyek korlátozottságára, valamint az utazási okmányok beszerzéséhez szükséges időre való tekintettel azonnali helyfoglalás ajánlatos! BUDAPEST — CALGARY — BUDAPEST $899.-7 naptól 1 éves tartózkodásra Az árak a légitársaságtól függően változhatnak! HAWAII — LAS VEGAS — LOVE BOAT utazázait elintézem Bővebb felvilágosításért hívjon, örömmel állok rendelkezésére! RAJKÓ ILI (403) 249-9031 24 órás telefonszolgálat (403) 249-9217 művész gazdag színvilága tobzódó erővel jutott kifejezésre ezeken a vásznakon. Gyakran nem tartotta elegendőnek azt a színességet, amit egyetlen csokor nyújthat, négy-öt tarka népi vázát állított egymás mellé, teletömve nagyszirmú virágokkal, hogy így az egész vásznat betöltő, harsogó színorgiát adjon. Mint a legtöbb dunántúli festőnket, Csók Istvánt is megihlette a Balaton fenséges szépsége. 1929—30-ban több festményén ábrázolta a magyar tengert, amely különösen hullámzó, viharban felborzolt tajtékjaival érdekelte. A kitűnő kolorista éles szemével figyelte meg és rögzítette vászonra a háborgásában oly gazdag színskálát váltó vizet Szólnunk kell még Csók István kiváló emberábrázoló készségéről is. Arcképein a modell jellemző tulajdonságait juttatja érvényre, leplezetlen őszinteséggel és mindig nagyon életteljesen. Tájképei, dekoratív virágcsendéletei mindig mintha csak az emberábrázolás kísérójeként, annak szolgálatában lettek volna szükségesek számára. Csók István művészete a magyar festészet egyik legoptimistább jelensége. Legjobb alkotásai az állami gyűjteményekbe kerültek, és Cecén, gyermekkora tanyáján ma külön kis múzeum őrzi emlékét. Következik: a vándorló festő-filozófus, báró Mednyánszky László. nyebben a szegénység, mert az egyén mindenki által ismert és nem érzi magát elhagyatottnak. Ezzel szemben a nagyváros személytelenségében a szörnyű egyedüllét az, ami az egyedet a kétségbeesés határára sodorja. A nagy tömegben az ember jelentéktelennek érzi magát és egyben értéktelennek is. E lelki egyensúly hiánya tárul elénk a „Christiane F.” című filmből. Christiane nem egy adott személy, hanem megtestesítője ennek az illúziókat nem ismerő ifjúságnak. Az éjszakai lődörgés a kihalt vásárcsarnokok neonfényes és rideg folyosóin tisztán reflektálja a kongó ürességet, amely életünket jellemzi. Nincs Hófehérke, Csipkerózsika, Királyfi, boszorkány vagy elvarázsolt kastély. Minden ott van a maga üres valóságában, szépítés és illúziók nélkül. Ám a fejlődő lélek nélkülözi a szépben és a jóban táplált hitet. Ezek az ideálok azonban nem a kézzelfogható valóságban gyökereznek. Christiane és társai számára viszont csak az létezik, ami megfogható. Ami viszont megfogható, az ocsmány. A test eladásának undorító voltát ösztönösen érzik még akkor is, ha maguk is elkövetik a bűnt. így aztán a menekvés a valóság elől csak az LSD vagy a heroin segítségével lehetséges. Ez pedig olyan, mint a futóhomok. Minél jobban belekeveredik az ember, annál mélyebbre süllyed. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy már meg is találtam a megoldást korunk ifjúságának problémáira Mindössze érdemes elgondolkozni rajta. Minden gyógyulás a betegség felismerésével valósulhat csak meg. Minden szülő érezze kötelességének, hogy időt szakítson arra hogy gyermekének mesét mondjon. Az illúzió nem hazugság. Az illúzió a szép és a jó talajában gyökeredzik. Nem hazugság a „gólya” mese, mint ahogyan nem hazugság az álom és a remény sem. Ma már tudjuk, hogy az érzések épp olyan valós értékek, mint a kézzel tapintható tárgyak. Ezeknek a ki nem tapintható, valóságos értékeknek a hiánya okozza az éhséget a kábítószerek iránt Ahogyan a gyóntatószék is megelőzte a pszichiáter kanapéját, ugyanúgy a mese is megelőzte a heroinkábulat utáni vágyat. A mese a kábítószeréhség legjobb ellenszere. Milyen kár, hogy Christiane korosztályának ebből nem jut elég! DOMOKOS SÁNDOR: Nincs mese
