Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-16 / 110. szám

Magyar politika, vagy önzés? Az Amerikában nyaraló Eckhardt Tibor szájából hallottam egyszer, aki sokszor furcsa közvetlenséggel és demokratikus bizalmával akarta megnyerni a jó kisgazdák támoga­tását: „A politika egy zeg-zugos hegy, melynek pompás csúcsát min­denki szeretné elérni. Talán nem is azért, hogy ő lásson^ hanem hogy őt lássák.“ Egyik március idusán hallottam tőle ezt a diplomatikus őszinteséget, mikor talán annyira magyar akart lenni, hogy akarat­lanul kicsúszott belőle ez a mindig jól rejtett igazság, mellyel bemu­tatta saját és pártja magasztos hi­vatását. Eckhardt kitűnő színész- diplom-ata lévén, ezt is oly ügyesen adagolta a falu egyszerű emberei­nek, hogy azok őszinteségéért még jobban ünnepelték. Eckhardt és hasonló csörtető uraink nagy közéleti szereplésének célját az idő már mindannyiunkkal megismertette. Az ilyen szándékú párt-frakciókra már azt sem mond­hatjuk, hogy politikai párt volt, — inkább mindig valami ugródeszkát kereső artista együttes. Mikor végre olyan jobboldali kor­mányt kaptunk, akik nem' azért let­tek miniszterek és államtitkárok, hogy lássák őket, hanem hogy lás­sanak és radikális intézkedéseik­kel kiirtsanak itt mindent, ami nem magyar, tegyük fel a kérdést a még őket is támadó elégedetlen licitá­lóknak. Mi a mozgatója ködös szán­dékuknak? Miért akarják megza­varni a kitisztult magyar politikát? Miért akarnak okosabb és jobb ma­gyarok lenni? Miért gördítenek akadályokat az amúgy is súlyos és terhes, de megindult magyar megol­dás elé? Suttogó elégedetlenségük­kel és nagyfiúskodó mosolyukkal miért kritizálnak? Talán az ősi ma­gyar betegség tört ki belőlük, hogy a közös veszedelemben is egymás ellen fordulnak? Miért? Nem: ta­nulhatnánk a történelemből, hogy a nagy magyar tragédiáknak mindig ez volt az indító és alap oka? Feleljenek, hogyan oldhatták vol­na meg tökéletesebben a zsidó­kérdést? Az új magyar alappillére­ket nem azok mellőzésével helyez­ték volna le, akiket megfertőzött a jókeresztényi demokrácia? Mi töb­bet tudtak volna csinálni máról- holnapra? Ök talán ősi alkotmá­nyukhoz ragaszkodó magyarabb ren­deleteket hoztak volna? Tudtak ......................................ni i mi ii ■ in t hm U ránia FXImndbnfeA». MA UTOLJÁRA! A magyar vitézség hőskölteménye! Egy gép ! nem tért vissza | Szívbemarkoló, erőteljes dráma Szereplők: Jávor Pál, Lukács Margit, Juhász József, Kovács K. Előadások kezdet«: hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, *h6, 7*8 óra. volna^úgy intézkedni, hogy minden gesztusukban ragyogóbban és csal­hatatlan aibbul nyilatkozzék meg a magyar tendencia? Miért vonják kétségbe kormányunk igaz magyar népi politikáját? Egyáltalában a mai súlyos idők megengedik-e a párt-politika kiélezését? Vam-e úiost arra időnk, hogy egymást gáncsol­hassuk? Szabad-e ma lázító dema­gógiával egy magyart is lefoglalni mással, mint a közös veszély és a szebb jövőért való küzdéssel? — Megengedhetjük-e magunknak, hogy kivonuló kitonáink ne egy egységes s ne egy közös célért harcoló or­szág határait lépjék át? Ugye nem? Akkor hát miért zsörtölődünk? Mi ez, magyar politika, vagy önzés? Ha magyar politika volna, akkor az új zászló alá kellene, hogy so­rakozzék minden jobboldali párt, bárhogy nevezzék is azt. v. Jaross v. Rácz és a kormány többi tagjai nem eléggé kipróbált jobboldali ma­gyarok? Kit tudnának az elégedet­lenkedők odaállítani, akiket dyen szeretettel és bizalommal tudna fo­gadni a magyar közvélemény? Kit? Kiket? Igaz magyar politika ez, vagy önzés? Ha magyar politika, hát tessék! Itt van végre a szabad saj­tó! Itt a jobboldali kormány, mely tudjuk, hogy minden magyart meg­hallgat. Elő, elő hát magyarabb el­gondolásainkkal! Ez volna az igaz magyar politka. Támogatni azt a kormányt, melyet Hadurunk neve­zett ki és amelyet minden igaz ma­gyar már évekkel ezelőtt kívánt. Gáncsclásokkal, pártpolitikai zsörtölődésekkel igazán nem szol­gálhatjuk magyar ügyünk egyetlen és tulajdonképpeni célját, a végső győzelmet és a belső nagytakarí­tást, azt meg kell ma érteni min­den keresztény magyar jobboldali­nak. Aki pedig nem érti meg, az nem azért kolompol, nem azért tör­tet, hogy lásson, hanem hogy lás­sák. Hol per Jenő. Május 22-én rendkívüli dísz- közgyűlésen iktatják be Thurászky Pál főispánt Küldöttségek fogadása, közebéd aem lesz Tárgysorozat: Borbély Sándor dr. alispán a /ármegyeí törvényhatósági bizott­ság tagjait rendkívüli díszközgyű- ésre hívta össze május hó 22-ikére, aétfőre, délelőtt 11 órára. Ennek a díszközgyűlésnek keretében _ iktat­ják be Szabolcsvármegye új főis- aánját, Thuránszky Pált. A nemzeti színű keretes meghívó a következő: Szabolcsvármegye Törvényha­tósági Bizottsága a vármegye Fő­ispánjává kinevezett Thuránszky Pál ünnepélyes beiktatása céljá­ból 1944. évi május hó 22. napján hétfőn délelőtt 11 órakor Nyír­egyházán a Vármegyeháza nagy­termében rendkívüli díszközgyűlést tart, amelyre a tisztelt Bizottsági Tag Urat a tárgysorozat közlése mellett meghívom. Nyíregyháza, 1944. évi május hó 10. Borbély Sándor dr. s. k. alispán. 1. Elnöki megnyitó. 2. A m. kír. Belügyminiszter Űr leirata dr. vitéz Jékey Ferenc­nek a vármegye főispáni tisztétől történt felmentéséről és Thu­ránszky Pálnak a vármegye főis­pánjává történt kinevezéséről. 3. Főispán Űr eskütétele. 4. A Főispán Űr székfoglaló beszéde. 5. A Törvényhatósági Bizott­ság szónokának üdvözlő beszéde. 6. A közgyűlés berekesztése. * Kérem a tisztelt Bizottsági Tag mrakat, hogy a díszközgyű­lésen fekete magyar, vagy sötét ünneplő ruhában szíveskedjenek megjelenni. — Tekintettel a rendkívüli időkre. Főispán úr küldöttségeket nem fogad és köz_ ebéd sem lesz. Püspöki beszámoló értekezlet az evanaféiikns tanyai iskolákról Május 13-án 9 órai kezdettel Túróczy Zoltán püspök beszámoló értekezletet tartott a nyíregyházi tanyai iskolák folyó tanévben már­cius havában tartott látogatása be- fejezéseképen. Az értekezlet áhítattal kezdő­dött, melynek alapigéjét a hegyi be­széd vonatkozó része képezte. „Ti vagytok az élet savai, ti vagytok a világnak világosságai.“ ... Az igazi tanítónak olyannak kell lenni, mint a sónak, mely megolvad, semmivé lesz, de ugyanakkor ízessé teszi az ételt, szebbé teszi másoknak az éle­tét. A tanító olyan, mint a gyer­tya, ő maga elég, de körülötte sok ezer láng lobban fel a gyermeklel- kekben, hogy világosságot árasszon a sötét éjszakában. Áldozat nélkül nincs tanítói lelkűiét. Ezt az önfel­áldozó szolgálatot megáldja az Ur. Áhitat után a kilenc nap alatt végzett iskolalátogatás részletes be­számolója következett. A beszámo­lót a történelmi visszapillantás előzte meg. Az 1753-ban idejött tótajkú tele­pesek 1754-ben, tehát egy év múlva iskolát állítanak fel. Első tanítójuk Johanniedesz Márton volt. Az 1828. évig a tanítás tót nyelven folyt 1834-ben már elbocsátja az egyház a magyarul nem tudó ta­nítóit. 1840-ben már a hittant is magyar nyelven tanítják. A tanyán 1864-ben állítják fel az első isko­lát. 1865-ben kimondják, hogy a ta­nyai gyermekek iskoláztatásának két utolsó éve a városban történjék. A statisztikai adatokból érdekes vonalak bontakoznak ki. A nyír­egyházi evangélikus tanítótestület nemcsak Magyarország, de egyben a világ legnagyobb evangélikus ta­nítótestülete történelmi öntudatát. 1866-ban 400 gyermek jár a tanyai iskolákba. 19IS—16-ban még a vá­rosi iskola vezet népesség tekinte­tében. 1920-ig együtthalad. Ezután elhagyja a városi iskolát és lét­számban vezet. Az elmúlt tanévben 3046 tanulóból 2163 járt a tanyai és csak 893 tanult a városi iskolá­ban. A nyíregyházi tanyai tanító­ság az egyház egyik legfontosabb munkáját végzi, tehát az egyház egyik legfontosabb.szerve. Az iskolaépületek karbantartásá­ban nagyobb lendületet vár. Nem szabad megengedni, hogy a gyüle­kezeti közösségekben az iskola fenntartásának kötelessége megla­zuljon, fontosságának érzete elhal- ványoajék. A nyíregyházi tanyák népe mindig szerette iskoláit, ál­dozatkészségének tanú jelét adta a fűtőanyagban szűkölködő, elmúlt tanévben is. Az iskolaépületek csak úgy felelhetnek meg felada­tuknak, ha a tulajdonos egyházköz­ség nem tehernek, de szent köteles­ségnek tartja az iskolát és ha a benne dolgozó tanító a magáénak érzi az egész épületet. A tanterem tisztasága elsőrendű követelmény. A falak az iskola lel­kű letét sugározzák vissza. Legyen a tanterem fala a magyar evangé­likus lelkületnek hü kifejezője. Az ott elhelyezett képek és bibliai mondások beszélnek, nevelnek. A beszámoló ezután kiterjedt a nevelés minden egyes kérdésére, a tanítás minden egyes tárgyára, a dolgozatok javítására, rajzok, írás­beli munkák kezelésére. Utasítást ad a tanítás irányítására. Igen fon­tosnak tartja, hogy a kérdve- ki­fejtő forma mellett teret kell bizto­sítani az önálló előadási készség fejlesztésének is. A tanító egyénisége döntő té­nyező az iskola életében. Bár ez Is­ten adta készség, javítása nem1 le­hetetlen. A tehetségmentésre nagy gond • fordítandó. A tanítóság felelőssége j ebben a tekintetben igen nagy. Dicsérettel emlékezik meg a ta­* nyai tanítóság iskolánkívüli mun­kásságáról, a népművelő előadások­ról, KIÉ és levente-munkáról, a tanyai nép lelkigondozásáról, mely utóbbi egy külön tanítói méltóság. A tanyai tanító tartsa össze a >• Értesít^» ! Felhívjuk megrendelőink figyelmét arra, hogy közös megállapodásunk értelmében FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERMEIN­KET a jövőben minden PÉN FÉKÉN egyész nap és állandóan ZARVA tartjuk Gloviczki József, Virányi Mihály, Ferenczy József, Károlyi István, Mendek József, Orzovenszki János és György Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents