Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-16 / 110. szám
Magyar politika, vagy önzés? Az Amerikában nyaraló Eckhardt Tibor szájából hallottam egyszer, aki sokszor furcsa közvetlenséggel és demokratikus bizalmával akarta megnyerni a jó kisgazdák támogatását: „A politika egy zeg-zugos hegy, melynek pompás csúcsát mindenki szeretné elérni. Talán nem is azért, hogy ő lásson^ hanem hogy őt lássák.“ Egyik március idusán hallottam tőle ezt a diplomatikus őszinteséget, mikor talán annyira magyar akart lenni, hogy akaratlanul kicsúszott belőle ez a mindig jól rejtett igazság, mellyel bemutatta saját és pártja magasztos hivatását. Eckhardt kitűnő színész- diplom-ata lévén, ezt is oly ügyesen adagolta a falu egyszerű embereinek, hogy azok őszinteségéért még jobban ünnepelték. Eckhardt és hasonló csörtető uraink nagy közéleti szereplésének célját az idő már mindannyiunkkal megismertette. Az ilyen szándékú párt-frakciókra már azt sem mondhatjuk, hogy politikai párt volt, — inkább mindig valami ugródeszkát kereső artista együttes. Mikor végre olyan jobboldali kormányt kaptunk, akik nem' azért lettek miniszterek és államtitkárok, hogy lássák őket, hanem hogy lássanak és radikális intézkedéseikkel kiirtsanak itt mindent, ami nem magyar, tegyük fel a kérdést a még őket is támadó elégedetlen licitálóknak. Mi a mozgatója ködös szándékuknak? Miért akarják megzavarni a kitisztult magyar politikát? Miért akarnak okosabb és jobb magyarok lenni? Miért gördítenek akadályokat az amúgy is súlyos és terhes, de megindult magyar megoldás elé? Suttogó elégedetlenségükkel és nagyfiúskodó mosolyukkal miért kritizálnak? Talán az ősi magyar betegség tört ki belőlük, hogy a közös veszedelemben is egymás ellen fordulnak? Miért? Nem: tanulhatnánk a történelemből, hogy a nagy magyar tragédiáknak mindig ez volt az indító és alap oka? Feleljenek, hogyan oldhatták volna meg tökéletesebben a zsidókérdést? Az új magyar alappilléreket nem azok mellőzésével helyezték volna le, akiket megfertőzött a jókeresztényi demokrácia? Mi többet tudtak volna csinálni máról- holnapra? Ök talán ősi alkotmányukhoz ragaszkodó magyarabb rendeleteket hoztak volna? Tudtak ......................................ni i mi ii ■ in t hm U ránia FXImndbnfeA». MA UTOLJÁRA! A magyar vitézség hőskölteménye! Egy gép ! nem tért vissza | Szívbemarkoló, erőteljes dráma Szereplők: Jávor Pál, Lukács Margit, Juhász József, Kovács K. Előadások kezdet«: hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, *h6, 7*8 óra. volna^úgy intézkedni, hogy minden gesztusukban ragyogóbban és csalhatatlan aibbul nyilatkozzék meg a magyar tendencia? Miért vonják kétségbe kormányunk igaz magyar népi politikáját? Egyáltalában a mai súlyos idők megengedik-e a párt-politika kiélezését? Vam-e úiost arra időnk, hogy egymást gáncsolhassuk? Szabad-e ma lázító demagógiával egy magyart is lefoglalni mással, mint a közös veszély és a szebb jövőért való küzdéssel? — Megengedhetjük-e magunknak, hogy kivonuló kitonáink ne egy egységes s ne egy közös célért harcoló ország határait lépjék át? Ugye nem? Akkor hát miért zsörtölődünk? Mi ez, magyar politika, vagy önzés? Ha magyar politika volna, akkor az új zászló alá kellene, hogy sorakozzék minden jobboldali párt, bárhogy nevezzék is azt. v. Jaross v. Rácz és a kormány többi tagjai nem eléggé kipróbált jobboldali magyarok? Kit tudnának az elégedetlenkedők odaállítani, akiket dyen szeretettel és bizalommal tudna fogadni a magyar közvélemény? Kit? Kiket? Igaz magyar politika ez, vagy önzés? Ha magyar politika, hát tessék! Itt van végre a szabad sajtó! Itt a jobboldali kormány, mely tudjuk, hogy minden magyart meghallgat. Elő, elő hát magyarabb elgondolásainkkal! Ez volna az igaz magyar politka. Támogatni azt a kormányt, melyet Hadurunk nevezett ki és amelyet minden igaz magyar már évekkel ezelőtt kívánt. Gáncsclásokkal, pártpolitikai zsörtölődésekkel igazán nem szolgálhatjuk magyar ügyünk egyetlen és tulajdonképpeni célját, a végső győzelmet és a belső nagytakarítást, azt meg kell ma érteni minden keresztény magyar jobboldalinak. Aki pedig nem érti meg, az nem azért kolompol, nem azért törtet, hogy lásson, hanem hogy lássák. Hol per Jenő. Május 22-én rendkívüli dísz- közgyűlésen iktatják be Thurászky Pál főispánt Küldöttségek fogadása, közebéd aem lesz Tárgysorozat: Borbély Sándor dr. alispán a /ármegyeí törvényhatósági bizottság tagjait rendkívüli díszközgyű- ésre hívta össze május hó 22-ikére, aétfőre, délelőtt 11 órára. Ennek a díszközgyűlésnek keretében _ iktatják be Szabolcsvármegye új főis- aánját, Thuránszky Pált. A nemzeti színű keretes meghívó a következő: Szabolcsvármegye Törvényhatósági Bizottsága a vármegye Főispánjává kinevezett Thuránszky Pál ünnepélyes beiktatása céljából 1944. évi május hó 22. napján hétfőn délelőtt 11 órakor Nyíregyházán a Vármegyeháza nagytermében rendkívüli díszközgyűlést tart, amelyre a tisztelt Bizottsági Tag Urat a tárgysorozat közlése mellett meghívom. Nyíregyháza, 1944. évi május hó 10. Borbély Sándor dr. s. k. alispán. 1. Elnöki megnyitó. 2. A m. kír. Belügyminiszter Űr leirata dr. vitéz Jékey Ferencnek a vármegye főispáni tisztétől történt felmentéséről és Thuránszky Pálnak a vármegye főispánjává történt kinevezéséről. 3. Főispán Űr eskütétele. 4. A Főispán Űr székfoglaló beszéde. 5. A Törvényhatósági Bizottság szónokának üdvözlő beszéde. 6. A közgyűlés berekesztése. * Kérem a tisztelt Bizottsági Tag mrakat, hogy a díszközgyűlésen fekete magyar, vagy sötét ünneplő ruhában szíveskedjenek megjelenni. — Tekintettel a rendkívüli időkre. Főispán úr küldöttségeket nem fogad és köz_ ebéd sem lesz. Püspöki beszámoló értekezlet az evanaféiikns tanyai iskolákról Május 13-án 9 órai kezdettel Túróczy Zoltán püspök beszámoló értekezletet tartott a nyíregyházi tanyai iskolák folyó tanévben március havában tartott látogatása be- fejezéseképen. Az értekezlet áhítattal kezdődött, melynek alapigéjét a hegyi beszéd vonatkozó része képezte. „Ti vagytok az élet savai, ti vagytok a világnak világosságai.“ ... Az igazi tanítónak olyannak kell lenni, mint a sónak, mely megolvad, semmivé lesz, de ugyanakkor ízessé teszi az ételt, szebbé teszi másoknak az életét. A tanító olyan, mint a gyertya, ő maga elég, de körülötte sok ezer láng lobban fel a gyermeklel- kekben, hogy világosságot árasszon a sötét éjszakában. Áldozat nélkül nincs tanítói lelkűiét. Ezt az önfeláldozó szolgálatot megáldja az Ur. Áhitat után a kilenc nap alatt végzett iskolalátogatás részletes beszámolója következett. A beszámolót a történelmi visszapillantás előzte meg. Az 1753-ban idejött tótajkú telepesek 1754-ben, tehát egy év múlva iskolát állítanak fel. Első tanítójuk Johanniedesz Márton volt. Az 1828. évig a tanítás tót nyelven folyt 1834-ben már elbocsátja az egyház a magyarul nem tudó tanítóit. 1840-ben már a hittant is magyar nyelven tanítják. A tanyán 1864-ben állítják fel az első iskolát. 1865-ben kimondják, hogy a tanyai gyermekek iskoláztatásának két utolsó éve a városban történjék. A statisztikai adatokból érdekes vonalak bontakoznak ki. A nyíregyházi evangélikus tanítótestület nemcsak Magyarország, de egyben a világ legnagyobb evangélikus tanítótestülete történelmi öntudatát. 1866-ban 400 gyermek jár a tanyai iskolákba. 19IS—16-ban még a városi iskola vezet népesség tekintetében. 1920-ig együtthalad. Ezután elhagyja a városi iskolát és létszámban vezet. Az elmúlt tanévben 3046 tanulóból 2163 járt a tanyai és csak 893 tanult a városi iskolában. A nyíregyházi tanyai tanítóság az egyház egyik legfontosabb munkáját végzi, tehát az egyház egyik legfontosabb.szerve. Az iskolaépületek karbantartásában nagyobb lendületet vár. Nem szabad megengedni, hogy a gyülekezeti közösségekben az iskola fenntartásának kötelessége meglazuljon, fontosságának érzete elhal- ványoajék. A nyíregyházi tanyák népe mindig szerette iskoláit, áldozatkészségének tanú jelét adta a fűtőanyagban szűkölködő, elmúlt tanévben is. Az iskolaépületek csak úgy felelhetnek meg feladatuknak, ha a tulajdonos egyházközség nem tehernek, de szent kötelességnek tartja az iskolát és ha a benne dolgozó tanító a magáénak érzi az egész épületet. A tanterem tisztasága elsőrendű követelmény. A falak az iskola lelkű letét sugározzák vissza. Legyen a tanterem fala a magyar evangélikus lelkületnek hü kifejezője. Az ott elhelyezett képek és bibliai mondások beszélnek, nevelnek. A beszámoló ezután kiterjedt a nevelés minden egyes kérdésére, a tanítás minden egyes tárgyára, a dolgozatok javítására, rajzok, írásbeli munkák kezelésére. Utasítást ad a tanítás irányítására. Igen fontosnak tartja, hogy a kérdve- kifejtő forma mellett teret kell biztosítani az önálló előadási készség fejlesztésének is. A tanító egyénisége döntő tényező az iskola életében. Bár ez Isten adta készség, javítása nem1 lehetetlen. A tehetségmentésre nagy gond • fordítandó. A tanítóság felelőssége j ebben a tekintetben igen nagy. Dicsérettel emlékezik meg a ta* nyai tanítóság iskolánkívüli munkásságáról, a népművelő előadásokról, KIÉ és levente-munkáról, a tanyai nép lelkigondozásáról, mely utóbbi egy külön tanítói méltóság. A tanyai tanító tartsa össze a >• Értesít^» ! Felhívjuk megrendelőink figyelmét arra, hogy közös megállapodásunk értelmében FÉNYKÉPÉSZETI MŰTERMEINKET a jövőben minden PÉN FÉKÉN egyész nap és állandóan ZARVA tartjuk Gloviczki József, Virányi Mihály, Ferenczy József, Károlyi István, Mendek József, Orzovenszki János és György Jenő
