Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-02 / 98. szám

jTrianon 24.) 1944 május 2. BOLCSI 3. oldal. A* egén orsságbia szünetel a 151dm« vés és mezőgazdász leventék foglalkoztatása A Levente Hírközpont jelenti: A Honvédelmi Miniszter rendele­tére az egész országban megszakí­tották a mezőgazdasági munkások­ból, földműves if jakból álló leven­tecsapatok foglalkoztatását. Az if­júságot a kőzellátás arcvonalára ve­tették be és mezei munkára alkal­mazzák. A városi, iskolai, vállalati levente csapatok földmíves ifja.it is felmentették a foglalkoztatás alól, és olyan csapatokba osztották be, ahol a kiképzés szünetel. A miniszter rendeletét mindenütt végrehajtották az illetékes járási és városi leventeparancsnokok. Ahol még valami tisztázatlan kérdés vol­na., ott az érdekelteknek az illetékes járási és városi parancnokságokhoz kell fordulni. A földműves leventék elmulasz­tott kiképzését a mezőgazdasági munkák befejeztével, aratás után július 15-től pótolják. Egy évi börtönre ítélték csalásért Natfv Sándor 37 éves, nyíregyhá­zi cipész sorozatos csalásokat kö­vetett el nemrégen az egyik nyír­egyházi tanyán. Megjelent özvegy Gunyecz Mátyásné, Lentvorszki Míhálv. Benes Pál és Ács Jánosné gazdálkodók házában r. magát vá­rosi végrehajtónak adta ki, neve­zettektől közhivatalnoki jelleg fel­használásával különböző mennyisé­gű, ICC pengőn felüli összegeket vett fel, amelyeket saját céljaira fordított. Most vonta felelősségre Nagy Sándort a kir. törvényszék egyes bírája, dr. Aradványi Endre. Nagy beismerte a csalások elkövetését s azzal védekezett, hogy a gyerekei olyan sorban születtek, mint az or- gonasipok s kilenc gyermekét nem tudta másképpen eltartani. A bíróság jogerősen egyévi bör­tönbüntetésre ítélte Nagyot. Olcsón és fél vásár#l Férfi, né* és gyermek divatcikkekbase nagv választék. — Telefon : 27-g§ salm Vay Ad óm utca 1, 83 éves öregembert elgázolt a Kocsi Könnyebb nérnléainknt sienvedett, másnap azonban ssivgyengeségben megbait Megdöbbentő szerencsétlenség történt Kisvárdán. Egy öregember át akart haladni az úttesten, miköz­ben egv kétlovas fogat elgázolta. A baleset áldozaté Soltész Ká- rolynak hívják, 83 éves, kisvárdai lakos. A szerencsétlenség pillanatá­ban az úttesten akart átmenni, ami­kor a kocsi elütötte. Csak "kisebb sérüléseket szenvedett, az öregem­ber, akit azonnal a kisvárdai köz­kórházba szállítottak, ahol azonban másnap szívgyengeség lépett fel és ennek következtében Soltász Ká­roly kiszenvedett. A baleset ügyében a csendőri nyomozás megindult. Nagyfontosságn ej rendeletek egész sorozata jelent meg a hivatalos tanban A Sztó j ay-kormány fokozott iramban végzi munkáját. Rengeteg a feladat, a sürgős tennivaló és na­ponta jelennek meg a legkülönbö­zőbb rendeletek. A hivatalos lap közli a közellá­tási miniszter rendeletét a közellá- tásügyi igazgatás szabályozásáról. Átszervezi az egész rendszert. Jú­nius 1-ig új törzslapokat kell kiállí­tani minden fogyasztóról. A rende­let most van feldolgozás alatt s ar­ról a legrövidebb időn belül részle­tes hirdetmény jelenik meg. Legsür­gősebb, a zsidókat érintő részét már feldolgozta a hivatal s az erről szó­ló polgármeseri hirdetményt legkö­zelebb hozzuk. Fontos rendelet intézkedik a zsi­dók lakásának és lakhelyének sza­bályozása tárgyában. Ez a rendelet zsidók lakhelyének kötelező hatály- lval való kijelölésére is, Uj rend lép életbe a könyvkiadás terén. Iparengedélyhez kötötték és zsidó ezentúl nem lehet könyvkiadó. Rendelet jelent meg a zsidók tu- lapdonában lévő fegyverek tárgyá­ban. Lőfegyver, robbanószer zsidó jajdenában lévő fegyverek tárgyá- Rendelet látott nao világot ezeken felül a Sajtókamara szervezetéről, a. cenzúra könnyítéséről és a mező- gazdaságnak munkaerővel való el­látásáról. Vörös jelszavait s ami mögötíüK volt Az összes kommunista mozgal­makat irányító moszkvai propa­gandát nem lehet mindenben ügyet­lennek mondani. Alapelgondolá?a az elégedetlenség szítását és az elé­gedetlenkedőknek egy táberba vaó gyűjtését szolgálta. Kihez is fordult volna elsőzör jelszavas csápja, ha nem azok felé, akiknél a szociális viszonyok tényleg sok kívánni valót hagytak maguk után, vagy azok felé, kik tudatlanságuk, elesettségük kisiklott életük, faji lázadó termé­szetük folytán a szovjet által te­remthető felfordulásban remélték megtalálni egyéni és faji boldogulá­sukat. „Világ proletárjai egyesüljetek!“ Hungária Fimssflnjhfa. MA U Uránia Fünaiiinbừ ÓLJÁRA Az idény kiemelkedő magyar filmje rr LEJTŐN Egy francia kisvárosban és Párisban lejátszódó érdekes történet, melyhez a rádió igazgatója vitéz Náray Antal í ta a zenét Főszereplők: Szilágvi Sz. Eszter, Gregu s Zoltán, Török Ilona, Timár József, Harsányt Rezső. Fáy Béla SZERDÁTÓL KÖNNYELMŰ FIATALSÁG SZERDÁTÓL MUZSIKUS LELKEK Előadások kezdet«: hétköznap 7*4,7*6, 7a8, vasárnap nap */*2, */s4 */«8 óra. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor Az elégedetlen és többé-kevésbé antiszociális viszonyok közt élők, a jellegzetes munkakerülők maguké­nak érezték a jelmondatot s ez k megszervezését a zsidó intellektuá­lis elemek végezték egyéni és faji uralmi vágyak miatt. „Minden a miénk.“ Ez a kommu­nista jelmondat az aljas ősz önökre épült. A könnyelmű életmódúak öyűlőlete, ez keringett a jelszó lé­nyegében és termelt ki egy másik gvűlölködő mondást: le a burzsu- iokkal. Le mindazokkal, akik mö­gött a tisztességes munkának ered­ménye van. „Szociális termelésből fakad a jó­lat, hogy az intekigensebb munkás­lat, hgy az inteligensebb munkás­ságnak a marxi alapot juttassák kifejezésre a kommunista gazdasági rendben. Szükségük volt a mámor győzelemtől teljesen el nem kábul­tak közé a teóriák jelszavát is be­vetni, hiszen a marxi alapon szer­vezett munkásságra számítottak elsősorban, mint erőcsoportra. Ám lássuk, mi volt 1919-es ma­gyarországi kommunisták jelszavai mögött. Métf a magyarországi proletárok sem taláUak egymásra. A jelszavak mögött Pesten gersli, vidéken egye­netlenkedés és zűrzavar hozhatta egy táborba őket. A munkásvezé­rek zsidók voltak és a magvar mun­kásság tudat alatt is megérez^ a nagy szakadékot a munkáscélck és a zsidóhatalmi törekvések között. A félrecsúszott egzisztenciák tü’eke- dése, egymás tullicítálása össze- visszássága, egyéni akciókra, meg­félemlítésre vezetett Csak a zsi­dóság tudott tömörülni „a világ proletárjai egyesüljetek“ gondola­tában s csak azok látták a célt, ami felé zuhant az ország. Minden a miénk jelszava bukott meg leghamarabb. Mert a „minden“ gyűléseket, lázongásokat, proletár- dicséret harsonáit jelentette, de még azt a keveset is elvette, ami eddig meg volt. Rabolni, gyűjteni, jól élni csak egy igen szűk társaság­nak állott szabadságában. Ellenben eltűnt az erkölcs, a családi élet harmóniája, a vallásos élet, eltűnt a tisztesség és becsület fogalma, ami a vagyontalan embernek is egyaránt volt szellemi és erkölcsi kincse. Helyette a mindenkire félel­metes erőszak, becstelenség, ala­csony ösztönök romboló vágya lé­pett. Akik szegények voltak, még szegényebbek leitek, tetézve azzal, hogy nevükben és társadalmi osztá­lyuk kíhangsúlyozásával verték lel­kűket béklyóba és süllyesztették anyagi lehetőségeiket a minimumra. Minden a miénkből, minden az övék lett. A szociális termelésből fakadó iólét talán vágy maradhatott a jó- hiszemüeknél, de az a nyomor, ami e jelszó mögött 130 napig a való­ságban meg volt, a legsötétebb mélypontja lehet gazdasági éle­tünknek. A pénz értéktelensége, a termelés hiánya, az elosztás rend­szertelensége, mezőgazdasági és ipari cikkekben egyaránt olyan zökkenőket hozott, ami szó-szoros értelemben egves helyeken éhség­hez vagy a papirruhához juttatta a szociális termelésből fakadó jólétet. Nem szólva az ország kétharma­dáénak akkor általuk történt tény­leges elvesztéséről, a terrorgyilkos­ságokról, a jog és törvény hiányá­ról, mind annak megszűnéséről, ami az emberi életnek nemesebb tartal­mat ad; ime ez volt a valóság a hangzatos kommunista jelszavak mögött, ami elég sok tájékozatlan, könyenhívő magyart megejtett, ami azonban csak egy fajnak vérgőzes uralmát szolgálta 4 keserves hóna­pon át Magyarországon. Magyar kard és a magyar öntu­dat lerázta magáról őket rövid idő alatt s így rémuralmuk csak kez­dete volt annak, ami a magyarság elpusztítására vezetett volna. Okuljunk belőle. —y —n. Vakok felvétele A Vakok József Nádor Kir. Or­szágos Intézete az 1944—45. tanévi­re felvesz olyan 5. életévüket be­töltött gyermekeket, akik más tes­ti hibában nem szenvednek. Felve­szi 14 éves korukig az olyan gyér mekeket is, akik látásukat az is­kolai oktatás során vesztették el. A felvételhez szükséges nyomtatványt oz Intézet igazgatóságától díjtala­nul lehet megszerezni. Szegény szülők gyermekének felvétele és oktatása ingyenes. A kérvényeket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­terhez címezve június 15-ig kell a Vakok József Nádor Kir. Orsz. In­tézete Igazgatóságánál (Budapest, XIV., Ajtósa Dürersor 39) benyúj­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents