Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-13 / 108. szám

4. oldal HrimiDtK „ SZABOLCS! HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 május 13­Gesarol gyomor és hőrxuéreg a legbiztosabb porozó és permetezőszer szívó és rágó kártevők ellen! Emberre eb háziállatfa ártalmatlan, — Gyártja 1. R. Geigv A, G Basel. Kapható: Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Kirendeltségénél Nyíregyháza, Zrin/i Ilona utca 7. i. emelt. Telefon 2i—86. Réaegálic, feketegálic, ré^xuétsaepor kapható! 4 magyar nép és a főispánja Irta; KOSA BARNA, a Magyar Nemzetiszocialista Part megyevezetője A magyar faj a puszták szabad levegőjét szívta magába, évezrede­ken keresztül és a természettel for­rott össze. Erkölcseit és törvényeit a természeti törvények oltották belé. A nagy természet növény- és állatvilágának közvetlen szemléle­te fejlesztette ki benne az élet harmóniájának a törvényei iránti érzéket és tiszteletet. Midőn nyá­jainak sokságát szemlélte és azok társas együttélését látta, termé­szetesnek találta azt, hogy az ál­latvilág nem tűri maga között az oda nem való egyedeket, melyek a nyáj nyugalmát, és békés életét megzavarják. Látta azt, hegy ami­kor a nyáj viharfellegek gyüleke­zését, vagy acsarkodó fenevadak szagát megérezte, a szétterülő nyáj csszetömörült és a vezéréhez vak engedelmességgel igazodott, aki pedig a fegyedmet és rendet meg­bontotta, azt a többi könyörtelenül eltaposta. A természet világának ezen törvénye, a magyar fajban élő örök igazságú parancsot jelen­tett. A laza törzsszövetségi rend­szer azonnal szoros kötelékbe lé­pett, feladta különállóságát és a törzsek fölötti korlátlan rendelke­zéssel felruházott vezért válasz­tott, mihelyt a veszélyt megérezte. De a vezéri méltóságra sem a szü­letés, sem pedig a vagyon nem nyújtott jogcímet, hanem egyedül és kizárólag a szellemi és erkölcsi kiválóság. így történt ez akkor is, amikor Árpád fejedelmünket ve­zérré választották. Történelmünk későbbi folyamán is a veszély órái­ban mindég vezér után kutatott a magyar nép szeme. Az Esze Tamá­sék első megmozdulása idején Rá­kóczi Ferenc még Bécsbe ment és semmi köze nem volt a kuruc fekeléshez. Esze Tamásék már ha­talmukba kerítették Zemplént, Szabolcsot, Bereget, Szatmárt és Máramarost, amidőn a magyar nép négy megbízott parasztja kiment Lengyelországba az akkor már ott tartózkodott Rákóczihoz és sírva könyörgötek Rákóczinak, hogy jöjjön be az országba és álljon a végveszélyben forgó magyar nép élére. Megható a kuruc korszak­nak az a feltétlen ragaszkodása, amellyel a magyar nép vezéréhez ragaszkodott. A népnek a vezető­höz, a vezérhez való ragaszkodása ma is olyan erős lelki sajátosság, amelyet letagadni nem lehet, csak a felborulásra spekuláló népbolon- dítók állítják az ellenkezőjét. A magyar léleknek ezen lelki be­rendezése nyert kielégülést a föis- pánság közjogi méltóságában. Hogy ennek a tisztségnek a betöltetlen volta milyen zavart, tétovázást és bizonytalanságot jelent, azt az el­múlt 6 hét alatt minden komoly ember érezte. Amint a föispáni ki­nevezések megtörténtek, egy mély sóhajtással dobódott ki belőlük a szorongó érzés. Önként felvetődik a kérdés, hogy micsoda rejtély és micsoda taliz­mán az, amely a magyar népnek a főispánhoz való lelki kapcsolatát a Kárpátok medencéjében egy évez­red rettenetes viharai és borzalmas véráldozatai közepette is megőriz­te? Nekünk magyaroknak erre a kérdésre könnyű választ adni. Jö­hetett másfél évszázados török el­nyomás, jöhetett majdnem négy évszázados Habsburg konok zsar­nokság, a magyar nép szeme min­dig a főispánokon nyugodott. A török hódoltság alatt lévő nép a csonkán maradt megyéjének is fi­zette az adót, és a hódoltságon kívül maradt csonka megyéjének a főispánjától várta mindég a pa­rancsot és hívő lélekkel teljesítet­te is. A Habsburgok konoksága megtört a vármegyeházának a pasz szív rezisztenciáján. Még a Kun Béláék véreskezű terror legényei ellen ás a főispántól remélt védel­met. a magyar nép. Élénken az em­lékezetemben él megboldogult Péchy László volt szatmármegyeí főispán emléke, aki hosszú időn keresztül vasmarokkal fogta a megye gyep­lőjét, de amikor a kommün bukása után az oláhok Szaímár megyében azt követelték tőle, hogy a kom- münben résztvett magyar embere­ket szolgáltassa ki az oláh kato­náknak, — akkor a főispán magá­hoz rendelte) a községek jegyzőit és főbíráít, és reájuk parancsolt, hogy magyar embert ne merészel­jenek az oláhoknak kiszolgáltatni, mert a magyar, mégha megtévedett is, a mi vérünk, a mi fajtánk, a mi családunkba tartozik és azokkal csak nekünk van jogunk a száma­dást megejteni. A megye soha nem érezte annyira főispánjának a ki­válóságát, mint amikor annak szá­jából a fajtájának a szeretete a fenti kijelentést hallhatta. Ez a fajtaszeretet, ez a magyar úri önérzet, ez az ellentmondást nem tűrő kemény kéz volt az, ame­lyet a magyar nép kívánt és amely nek jelenlétében nyugalom és biz­tonságérzet vert tanyát a lelkében. Ma is ez a helyzet. A magyar nép szívesen tűri, sőt egyenesen meg­nyugvással veszi tudomásul a ke­ménykezű főispánt, de feltétlenül elvárja azt, hogy éljen benne, és pedig kézzelfogható elevenséggel a magyar faj szeretete, a miagyar fajtának védelme, és a magyar faj méltóságának a megőrzése és tisz­telete. Ez pedig azt kívánja, hogy a magyar népet nem szabad meg­alázni, nem szabad a magyar élet törvényein kívül helyezett állpcjt- ba juttatni. Ha törvény van, azt legelsősorban a főispán saját sze­mélyére vonatkozóan tartsa be, szi­gorúan ügyeljen arra, hogy azt a közigazgatási közegek is tartsák be, és csak ha a vezetők betartják a törvényeket, csak akkor követelje meg azt, hogy a törvényt a veze­tettek is tartsák be. Az elmúlt év­tizedben elég bő tapasztalatokat szereztünk arról, hegy mit jelent J az, ha egyes embercsoportokat tör­vényen kívüli állapotba helyeznek. A nemzeti szocialisták egy évtize­den keresztül voltak ilyen törvé­nyen kívüli állapotban, mert ha azokat mondották is, amiket Dará­nyi vagy Imrédy miniszterelnökök mondottak, — őket irgalmatlanul becsukták. Természetes, hogy en­nek az lett a következménye, hogy a nemzetiszociali'st;ák nem1 tisztel­hették azt a törvényt, amely reá­juk nem vonatkozott. Innen ért­hető meg az a szokatlan jelenség, hogy a nemzetiszGcialisták olyan nagyszámban kerültek börtönökbe és internáló táborokba, mint soha egyetlen politikai párt tagjai sem. Hála Istennek, a föispáni kineve­zésekből megállapítható az, hegy a kormányzat nem politikai ügy­nököket küldött ki a megyékbe a magyar nép nyakára, hanem nagy­részben pártpolitikai kereteken kí­vül álló olyan magyar embereket, akik a pártpolitika napi tülekedé­sein felül emelkedve kizárólag csak a magyar faj érdekeit és a magyar nemzet fennmaradásának a bizto­sítását. tekintik legfőbb feladatuk­nak. Ezzel a nyugodt érzéssel és elő­legezett bizalommal tekintünk a vármegyénkbe megérkező új főis­pán személye felé. A fényképészeti műtermek minden héten pénteki napén zárva tartanak Az ipar és kereskedelem minden ágazatában megvannak a vasárnapi és ünnepi pihenő-napok. Egyedül a fényképészek nem tartottak soha szünnapot. Sőt az ünnepnapokon még többet dolgoztak, mint hétköz­nap. A nyíregyházi fényképészmeste­rek közös elhatározással most úgy döntöttek, hogy műtermeiket min­den héten pénteki napon zárva tartják. Ezt a napot a fényképészek a pi­henésnek, a nyugalomnak áldozzák. Vasárnap és ünnepnapokon nem lehet bezárni a műtermeket, mert a polgári közönség ezeken a napo­kon látogatja legsűrűbben a fény­Specíálís rádiótechnikai műnk • kákát vállal Hook Kálmán rádiólaboratóriuma, Bethlen u'ca 10. Telefon 29—27. Asztali gyorsfúrógép. mühelysatu, 5 tormás kocsi, emelő hévér, csiszoló­korong, acélkalapács, gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egvéb szerszámok Dienes István yaskercskfcdéséb*p Városházi? épület. Telefon ; 28-64. képész szalonokat. Azért választot­ták a pénteki napot pihenő napnak, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy ezen a napon a legkisebb a forga­lom a fényképész iparban. Pályázati hirdetőén? A Kemlejcse—Nyírbogdányi Já­rási Ipartestület elöljárósága a le­mondás folytán megüresedett ipartestületi jegyzői állás elnyeré­sére pályázatot hirdet. A pályzathoz csatolni kell: 1. Magyar állampolgárságát, il­letőleg illetőségét. 2. Karesztjyén származását. 3. Büntetlen előéletét és 4. legalább a középiskola ne­gyedik osztályának elvégzését iga­zoló bizonyítványt. A pályázatokat 1944. év május hó 29. napjának déli 12 órájáig kell az Ipartestület elöljáróságához címezve az ipartestület hivatalába benyújtani. A szolgálattétel meg­kezdésének ideje 1944. év július hó 1-e. Az alkalmazás az 1932. évi VIII. t.-c, 28. szakasza értelmében egy évi próbaidőre történik. A pályázati kérelemben a fizetési igény megjelölendő. Ipartestületi, vagy megfelelő gyakorlattal rendelkezők előnyben részesítendők. Minden egyéb felvilágosítás az ipartestület hivatalában szerezhe­tő be. Kemecse, 1944. május hó 10. .Elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents