Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-13 / 108. szám
4. oldal HrimiDtK „ SZABOLCS! HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 május 13Gesarol gyomor és hőrxuéreg a legbiztosabb porozó és permetezőszer szívó és rágó kártevők ellen! Emberre eb háziállatfa ártalmatlan, — Gyártja 1. R. Geigv A, G Basel. Kapható: Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Kirendeltségénél Nyíregyháza, Zrin/i Ilona utca 7. i. emelt. Telefon 2i—86. Réaegálic, feketegálic, ré^xuétsaepor kapható! 4 magyar nép és a főispánja Irta; KOSA BARNA, a Magyar Nemzetiszocialista Part megyevezetője A magyar faj a puszták szabad levegőjét szívta magába, évezredeken keresztül és a természettel forrott össze. Erkölcseit és törvényeit a természeti törvények oltották belé. A nagy természet növény- és állatvilágának közvetlen szemlélete fejlesztette ki benne az élet harmóniájának a törvényei iránti érzéket és tiszteletet. Midőn nyájainak sokságát szemlélte és azok társas együttélését látta, természetesnek találta azt, hogy az állatvilág nem tűri maga között az oda nem való egyedeket, melyek a nyáj nyugalmát, és békés életét megzavarják. Látta azt, hegy amikor a nyáj viharfellegek gyülekezését, vagy acsarkodó fenevadak szagát megérezte, a szétterülő nyáj csszetömörült és a vezéréhez vak engedelmességgel igazodott, aki pedig a fegyedmet és rendet megbontotta, azt a többi könyörtelenül eltaposta. A természet világának ezen törvénye, a magyar fajban élő örök igazságú parancsot jelentett. A laza törzsszövetségi rendszer azonnal szoros kötelékbe lépett, feladta különállóságát és a törzsek fölötti korlátlan rendelkezéssel felruházott vezért választott, mihelyt a veszélyt megérezte. De a vezéri méltóságra sem a születés, sem pedig a vagyon nem nyújtott jogcímet, hanem egyedül és kizárólag a szellemi és erkölcsi kiválóság. így történt ez akkor is, amikor Árpád fejedelmünket vezérré választották. Történelmünk későbbi folyamán is a veszély óráiban mindég vezér után kutatott a magyar nép szeme. Az Esze Tamásék első megmozdulása idején Rákóczi Ferenc még Bécsbe ment és semmi köze nem volt a kuruc fekeléshez. Esze Tamásék már hatalmukba kerítették Zemplént, Szabolcsot, Bereget, Szatmárt és Máramarost, amidőn a magyar nép négy megbízott parasztja kiment Lengyelországba az akkor már ott tartózkodott Rákóczihoz és sírva könyörgötek Rákóczinak, hogy jöjjön be az országba és álljon a végveszélyben forgó magyar nép élére. Megható a kuruc korszaknak az a feltétlen ragaszkodása, amellyel a magyar nép vezéréhez ragaszkodott. A népnek a vezetőhöz, a vezérhez való ragaszkodása ma is olyan erős lelki sajátosság, amelyet letagadni nem lehet, csak a felborulásra spekuláló népbolon- dítók állítják az ellenkezőjét. A magyar léleknek ezen lelki berendezése nyert kielégülést a föis- pánság közjogi méltóságában. Hogy ennek a tisztségnek a betöltetlen volta milyen zavart, tétovázást és bizonytalanságot jelent, azt az elmúlt 6 hét alatt minden komoly ember érezte. Amint a föispáni kinevezések megtörténtek, egy mély sóhajtással dobódott ki belőlük a szorongó érzés. Önként felvetődik a kérdés, hogy micsoda rejtély és micsoda talizmán az, amely a magyar népnek a főispánhoz való lelki kapcsolatát a Kárpátok medencéjében egy évezred rettenetes viharai és borzalmas véráldozatai közepette is megőrizte? Nekünk magyaroknak erre a kérdésre könnyű választ adni. Jöhetett másfél évszázados török elnyomás, jöhetett majdnem négy évszázados Habsburg konok zsarnokság, a magyar nép szeme mindig a főispánokon nyugodott. A török hódoltság alatt lévő nép a csonkán maradt megyéjének is fizette az adót, és a hódoltságon kívül maradt csonka megyéjének a főispánjától várta mindég a parancsot és hívő lélekkel teljesítette is. A Habsburgok konoksága megtört a vármegyeházának a pasz szív rezisztenciáján. Még a Kun Béláék véreskezű terror legényei ellen ás a főispántól remélt védelmet. a magyar nép. Élénken az emlékezetemben él megboldogult Péchy László volt szatmármegyeí főispán emléke, aki hosszú időn keresztül vasmarokkal fogta a megye gyeplőjét, de amikor a kommün bukása után az oláhok Szaímár megyében azt követelték tőle, hogy a kom- münben résztvett magyar embereket szolgáltassa ki az oláh katonáknak, — akkor a főispán magához rendelte) a községek jegyzőit és főbíráít, és reájuk parancsolt, hogy magyar embert ne merészeljenek az oláhoknak kiszolgáltatni, mert a magyar, mégha megtévedett is, a mi vérünk, a mi fajtánk, a mi családunkba tartozik és azokkal csak nekünk van jogunk a számadást megejteni. A megye soha nem érezte annyira főispánjának a kiválóságát, mint amikor annak szájából a fajtájának a szeretete a fenti kijelentést hallhatta. Ez a fajtaszeretet, ez a magyar úri önérzet, ez az ellentmondást nem tűrő kemény kéz volt az, amelyet a magyar nép kívánt és amely nek jelenlétében nyugalom és biztonságérzet vert tanyát a lelkében. Ma is ez a helyzet. A magyar nép szívesen tűri, sőt egyenesen megnyugvással veszi tudomásul a keménykezű főispánt, de feltétlenül elvárja azt, hogy éljen benne, és pedig kézzelfogható elevenséggel a magyar faj szeretete, a miagyar fajtának védelme, és a magyar faj méltóságának a megőrzése és tisztelete. Ez pedig azt kívánja, hogy a magyar népet nem szabad megalázni, nem szabad a magyar élet törvényein kívül helyezett állpcjt- ba juttatni. Ha törvény van, azt legelsősorban a főispán saját személyére vonatkozóan tartsa be, szigorúan ügyeljen arra, hogy azt a közigazgatási közegek is tartsák be, és csak ha a vezetők betartják a törvényeket, csak akkor követelje meg azt, hogy a törvényt a vezetettek is tartsák be. Az elmúlt évtizedben elég bő tapasztalatokat szereztünk arról, hegy mit jelent J az, ha egyes embercsoportokat törvényen kívüli állapotba helyeznek. A nemzeti szocialisták egy évtizeden keresztül voltak ilyen törvényen kívüli állapotban, mert ha azokat mondották is, amiket Darányi vagy Imrédy miniszterelnökök mondottak, — őket irgalmatlanul becsukták. Természetes, hogy ennek az lett a következménye, hogy a nemzetiszociali'st;ák nem1 tisztelhették azt a törvényt, amely reájuk nem vonatkozott. Innen érthető meg az a szokatlan jelenség, hogy a nemzetiszGcialisták olyan nagyszámban kerültek börtönökbe és internáló táborokba, mint soha egyetlen politikai párt tagjai sem. Hála Istennek, a föispáni kinevezésekből megállapítható az, hegy a kormányzat nem politikai ügynököket küldött ki a megyékbe a magyar nép nyakára, hanem nagyrészben pártpolitikai kereteken kívül álló olyan magyar embereket, akik a pártpolitika napi tülekedésein felül emelkedve kizárólag csak a magyar faj érdekeit és a magyar nemzet fennmaradásának a biztosítását. tekintik legfőbb feladatuknak. Ezzel a nyugodt érzéssel és előlegezett bizalommal tekintünk a vármegyénkbe megérkező új főispán személye felé. A fényképészeti műtermek minden héten pénteki napén zárva tartanak Az ipar és kereskedelem minden ágazatában megvannak a vasárnapi és ünnepi pihenő-napok. Egyedül a fényképészek nem tartottak soha szünnapot. Sőt az ünnepnapokon még többet dolgoztak, mint hétköznap. A nyíregyházi fényképészmesterek közös elhatározással most úgy döntöttek, hogy műtermeiket minden héten pénteki napon zárva tartják. Ezt a napot a fényképészek a pihenésnek, a nyugalomnak áldozzák. Vasárnap és ünnepnapokon nem lehet bezárni a műtermeket, mert a polgári közönség ezeken a napokon látogatja legsűrűbben a fénySpecíálís rádiótechnikai műnk • kákát vállal Hook Kálmán rádiólaboratóriuma, Bethlen u'ca 10. Telefon 29—27. Asztali gyorsfúrógép. mühelysatu, 5 tormás kocsi, emelő hévér, csiszolókorong, acélkalapács, gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egvéb szerszámok Dienes István yaskercskfcdéséb*p Városházi? épület. Telefon ; 28-64. képész szalonokat. Azért választották a pénteki napot pihenő napnak, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy ezen a napon a legkisebb a forgalom a fényképész iparban. Pályázati hirdetőén? A Kemlejcse—Nyírbogdányi Járási Ipartestület elöljárósága a lemondás folytán megüresedett ipartestületi jegyzői állás elnyerésére pályázatot hirdet. A pályzathoz csatolni kell: 1. Magyar állampolgárságát, illetőleg illetőségét. 2. Karesztjyén származását. 3. Büntetlen előéletét és 4. legalább a középiskola negyedik osztályának elvégzését igazoló bizonyítványt. A pályázatokat 1944. év május hó 29. napjának déli 12 órájáig kell az Ipartestület elöljáróságához címezve az ipartestület hivatalába benyújtani. A szolgálattétel megkezdésének ideje 1944. év július hó 1-e. Az alkalmazás az 1932. évi VIII. t.-c, 28. szakasza értelmében egy évi próbaidőre történik. A pályázati kérelemben a fizetési igény megjelölendő. Ipartestületi, vagy megfelelő gyakorlattal rendelkezők előnyben részesítendők. Minden egyéb felvilágosítás az ipartestület hivatalában szerezhető be. Kemecse, 1944. május hó 10. .Elnökség.
