Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-09 / 104. szám
4, oldal „ NYIIWIDEK _ Sz abolcsi hirlRP (Trianon 24.) 1944 május 9. A Kisvasntafe uj helyi menetrendje Értesítjük a t. utazóközönséget, kogy folyó hó 7.-től Bessenyei-tér— Sóstógyógyfürdő között az alábbi új Menerendet léptettük életbe: Indul Bessenyei-térről Sóstógyógyfürdőre: 6.02, 6.50, 8.06, 9.00, 9.25, 9.49, 10.12, 10.58, 11.30, 12.00. 12.20, 12.55, 13.20, 13.42, 44.10, 14.30, 15.00, 15.30, 16.02, 16.23, 16.58, 17.38, 18.00, 18.40, 19.05, 19.29, 19.55, 20.30, 20.55, 21.32, 22.10, 23.15. Indul Sóstógyógyfürdőről Besse- nyei-térre.- 6.26, 7.15, 8.30, 9.25, 9.50. 10.12, 10.58, 11.30, 12.00, 12.22, 12.55, 13.20, 13.42, 14.10, 14.30, 15.00, 15.30, 16.02, 16.25, 16.58, 17.38. 18.00. 18.40, 19.05, 19.29, 19.55, 20.30, 20.55. 21.30, 21.50, 22.35, 23.40. Indul Bessenyei-térről Erdei kitérőbe: 8.30. Indul Erdei kitérőből Bessenyei- térre: 8.16, 9.11. Megjegyzés: Bessenyei térről 23.15 órakor Sóstóra induló, továbbá Sóstóról 23.40 órakor a Besse- nyei-térre induló helyi vonatok csak május hó 28-tól szeptember hó 17-ig közlekednek. Nyíregyházavidéki Kisvasutak Üzletvezetősége. A sóiét napszemüveg jelentősége Az „Optik“ című német tudományos folyóiratban dr. Gutzeit ismert szemész, foglalkozik az emberi szem fényérzékenységével. — Megállapítása szerint az egészséges szemet is elvakítja, ha a megengedett mennyiségnél nagyobb fénynek tesszük ki. A szem tehát ezen a ponton túl felmondja a rendes látást és pozitív, vagy negatív úgynevezett „utóképek“ lépnek fel. Ha a szemet hosszú ideig erős fénynek tesszük ki, úgy a kötőhártya felületén égési jelenségek lépnek fel, amelyek a látást mindinkább csökkentik. Ezenkívül azonban a láthatatlan sugárzások is a szem romlásához vezethetnek. Megemlítendő továbbá az úgynevezett „hóvakság“ a gleccserhurút, valamint a túlzott kvarcfény nyomán felléphető látási zavarok. Ilyen esetekben a szemet tehát okvetlenül valami védőszerrel kell elátni. Erre legalkalmasabbak a sötét napszemüvegek. Ennél azonban az üveg színe mindenkor tekintetbe veendő. — Ha ugyanis mesterséges fényhatásnál, amely vörösfényben gazdag, nappali fényt akarunk élvezni, úgy kék védőszemüveget kell használnunk. Ezzel szemben a röntgenorvosok szemüvege vörösre festett ólomüvegből készül. Legérzékenyebbek a fényre a kötő vagy szaruhártya, továbbá a szemlencse és látóideg megbetegedésben szenvedő egyének szemei. LUyszintén á munkahelyen állandó hőnek kitett munkások szemei is védő üvegre szorulnak. — MAGYAROK VAGYUNK, ERŐSEK VAGYUNK, GYŐZÜNK. ) Adományok a bombakárosultaknak A mai nap folyamán a következő adományok érkeztek a bombakárosultak részére: MÁÉK konszervgyár P 1000-—- dr. Lévay Miklós főorvos 100.— dr. Korányi Endre ügyvéd 100.— Pokrovenszky György és neje 50.—dr. Vietórisz József c. főig. 40.— Varga László tanár 30.— N. N. Kék 3.70 . Mai gyűjtésűnk 1323 pengő 70 fillér. — Mai gyűjtésűnkkel együtt eddigi gyűjtésűnk összege 36.557 P 80 fillérre emelkedett. i ból a kultúralap terhére irodalmi I pályázatokat kell állandóan kiírni, | meghatározott irányú, nevelőpro- j paganda, prózai- zenés színpadi ! művekre. A elfogadott darabokat j először az elsőrendű társulatok tű- I zik műsorra. A másod-, harmad- és j negyedrendű társulatok tőlük átve- i szik. íme, ezeket mondja a tervezet. ; Hogy ez mennyiben felel mag, nem | tudni. Egy azonban bizonyos, a vi- j déki színészetet mai helyzetéből ki kell emelni, hogy beállítható legyan a keresztény magyar művelődés szolgálatába. Érdeket» elgondolás a vidéki színészet államosítására Figyelemreméltó tervezet került illetékes helyre a vidéki színészet álamosításáról — írja az Uj Magyarság. — A tervezet alapja az, hogy az ország 15 millió lakója évenként és fejenként egy pengő kultúradót fizessen. Ebből az ösz- szegből az állam1 10 elsőrendű. 15 másod és 10 harmad és 5 negyedrangú társulatot tartana fenn oly- képen, hegy a 30 társulat összes bevétele a kultúralap központi pénztárába folyna be. Mindazokat a városokat, ahol nincsen megfelelő *színházépület, rá kell szorítani arra, hogy állami támogatással a kultúralapból színházat építsenek. Minden községet, mely hajlandó áldozatot hozni a községi kuhúrház építésére, az alapból lehetne hozzájárulással támogatni. A községi kultúrházak egyúttal a leveniein- tézmények céljait is szolgálhatnák. Nagy fejlődésnek indulhatnának a falusi műkedvelő előadások is. Ezzel egy csapásra megoldást nyerne a vándortársulatok legsúlyosabb problémája. a játszó helyiség hiánya. A nagyvárosok színházépítési Programmjánál szükséges ezer személyes téli színháznak építése. Ennek különös fontossága van a városi munkásság nemzeti szellemű nevelése céljából A tíz elsőrendű társulat, amelyeknek nem kell mellékállomás, egy-egy városban évente tíz hónapig játszana s a színészek a héthónapi szünetre teljes fizetést kapnának. A másod- és harmadrendű kerületekben ügyelni kell a földrajzi fekvés, valamint a városok lélekszáma és igénye szerint valóó csoportosításra. A negyedrendű társulatok várme- rf-ei beosztást kapnak az eddig bevált rendszer szerint. A tíz elsőrendű társulat városbeosztása, valamint szubvenciójának összege a következő volna: Kolozsvár évi 960 ezer, Szeged 840, Debrecen, Kassa, Nagyvárad, Miskolc, Pécs, Szabadka, Kispest, Újpest 720—720 ezer pengőt kapna. Kolozsvár és Szeged állandó operatársulata miatt kapna nagyobb szubvenciót. A másodrendű kerületek városai: Kaposvár, Győr, Sopron, Szombathely, Székesfehérvár, Nagykanizsa, Szolnok, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szatmár, Ungvár, Márama- rossziget, Marosvásárhely, Nagykároly, Nagybánya, Dés városokat úgy elégítenék ki, hogy egy-egy társulat három-három városban játszana évi 600—600 ezer pengő szubvencióval. A harmadrendű kerületek évi költségvetése 4,800.000 pengőre, a negyedrendűeké összesen 1,800.000 pengőre rúgna. A társulatok számára kiutalt évi szubvenció összegének 50 százaléka a tagok fizetésére, 30 százaléka a dologi kiadásokra, 20 százaléka a díszletekre és a színésznők ruháinak előállítására fordítandó. Az új rendszerben úgy a vezető-, mint a segédszínésznőknek az összes kosztümöket a színház csináltatná. Az állam, felállítana egy színházi díszlet- és ruhaanyag központot, amely az összes társulatok szükségleteit fdeezné. Az államosításnál az ösz- szes jelenlegi működő igazgatók felszerelését az állam megvásárolná és fokozatosan fejlesztené. A színészek fizetése minden kategóriában külön volna megállapítandó. A művezető-igazgató és a főrendező is fixfizetést kapna és ezenfelül az előirányzott bevétel 50 százalékát kapnák. A vidéki színházak műsora lehetőleg függetlenítendő a fővárostól. Ebből a célEbbőí a tervezetből kitűnik, hogy Nyíregyházát a harmadik körzetbe | akarják beosztani. Nem vagyunk I szerénytelenek, amikor Nyiregyhá- ; zát méltónak találjuk, hogy ami- j ként Nagybánya, vagy Dós — j a másodrendű kerület városai közé j soroztassék. ! — TÁBORI POSTAI CSOMA; GOKAT NEM VESZNEK FEL. A FORGALOM ÚJRA FELVÉTELÉRŐL ANNAKIDEJÉN A POSTA ÉRTESÍTI A KÖZÖNSÉj get. MBflBHMMHHBIHMHHMHRflNMMKHttHBHII Nők térhódítása I a tadomány©s pályákoa Ném etorszá gban Az első világháború követkézté- I ben a nők az egész világon mind- ; nagyobb számban lepték el a tudományos pályákat. E jelenséget leg- I inkább a világháború után a női j főiskolások számának m'egduplázá- j sa bizonyította. így pl. 1914— | 1919-ig a női egyetemi hallgatók : száma Németországban 4057-ről ' 8222-re emelkedett és ez a növeke- i dés az évek folyamán egyre nagyobb mértéket öltött, úgyhogy j 1943-ban Németországban már 25.000 főiskolai hallgatónőt számláltak. Az egyetemi fakultások közül az orvosi kart látogatja pl. Németországban a legtöbb nő. Azonban a fogorvosnők száma is évről- évre emelkedik. Ezt követi a bölcsészet, majd a gazdaság, természettudomány, valamint a technika és kémia. Ennek következtében, Németországban a tudományos inÉrtesíteni az igen tisztelt helybeli és vidéki vevőközönségemet, hogv konzervüzememben a gyümölcsíz készítését megkezdtem 5 és 10 kg»-os ládákban gyümölcsízt bármely mennyiségben szállítok! Úgyszintén eper-, málna-, barack-, ríbizke* és meggy finom gyümölcsízeket poharakban minden mennyiségben árusítok ELSŐ NYÍRVIDÉKI KONZERVÜZEM Selyem-utca 17. szál BÁCSIK JÓZSEF tézetekben, így pl. élelmiszer- és műanyag,kutató laboratóriumokban, valamint tudományos könyvtárakban, nagyobb vegyi és ipari üzemekben stb. egyre nagyobbszámú főiskolát végzett nő nyer alkalmazást. Az említett pályákon kívül Németországban a gyógyszerésznők száma is igen jelentős. Kerékpárok! Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Graxnstfonl e m e z e k villany és RÁDIÖ cikkek kaphatók. Használt és törött grama* ionlemeseket vessek. GARAY ZOLTÁN műszak? üzletében, Luther-«. 8
