Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-24 / 141. szám
fc. oldal. iBOLCtl Hl **«**«,-•*<; * -**■ (Trianon 24.) 1944 június 24. A Baross Szövetség felhívása kereskedőkhöz, iparosokhoz, szülőkhöz ! Mint jól tudjuk, a magyar kereskedelem és ipar átállítására hozott törvényeire) ű kormányintézkedések értelmében a zsidó üzletek és műhelyek bezárultak. Az állam közgazdasági életének ereje, irányítása tehát most ismét a nemzet "kezébe került. Hogy ezt az erőt megtartsuk, éljünk vele, most immár adva van! Azt hinnék mi öregedő magyar pionírok, — kik harcunk javát már megharcoltuk az elmúlt gazdasági rendben, — (s hogy létünkért megharcoltunk azt el ne vitassa tőlünk senki) — azt hinnék, hogy most az életre kidobbanni készülő fiatalság, a maga rátermett és ráneveitségével, izmosán, életerősen birtokba venni törekszik azt, amelynek birtoklásáért eddig oly sok zokszó, panasz hagyta el százezrek ajakát. E helyett mi történik? Legyünk őszinték a cél érdekében: A bezárt zsidó üzletekben és megszűnt zsidó műhelyekben alkalmazott tanoncok szerződését az iparhatóságok egymásután és minden további nélkül felbontják. Most, amidőn a megújhodott magyar kereskedelemnek és iparnak legnagyob szüksége van az utánpótlásra, új és egészséges generáció felnevelésére, — akkor fájdalommal látja a Baross Szövetség vezetősége , — s ebben egyetért velünk a tanociskola igazgatósága, sőt maga az Iparhatóság vezetője is, — hogy ezek a szerződésüket felbontott tanoncok, fiatal magyar munkások, az életnek már nekiindult és az utánpótlásra hivatott ifjak pillanatnyi kábultságban tetszetősebbnek látszó elhelyezkedést keresnek. Ezek az új ígéretei, várományosai a magyar közgazdasági életnek, most otthagyva eddig elfecsérelt drága idejüket is, alkalmaztatás hijján, kallódnak! S akik tetszetősebb más pályára lépnek, — (mint a tanonciskola Igazgatósága is megállapítja ezt) — azokban sajnos, a legértékesebbeket veszítjük el a jövő számára! Ugyanakkor pedig a törtetők, a sokszor minden előképzettséget és rátermettséget nélkülöző, a már meglévő megélhetési lehetőségeket meg nem becsülve vagy éppen sutba dobva, lehetőleg négy könyökkel akarnak belekönyökölni a jól berendezett zsidó üzletekbe, műhelyekbe, azt is követelve, hogy a berendezéshez és bentlévő áruhoz még megfelelő forgótőkét is ajándékozón számukra a Nemzet! Nem, kedves magyar véreink! így, ezzel a gyakorlattal, ezzel a mentalitással nem fogunk, tudni új magyar jövendőt, magyar ipart és keresekedelmet építeni. így csak elveszítjük, leromboljuk azt! Megbecsülni és megtartani csak azt tudjuk, amiért megküzdöttünk. Ahhoz pedig, hogy eredményeket érjünk el, idő, szorgalom és képzettség kell! A magyar iparnak és kersekedelemnek nem belecseppent sáfárokra, hanem rá- termet, ránevelt szakképzett egye- dekre van szüksége. Ez pedig máról-holnapra nem megy. Az ipar képesítéshez van kötve, a kereskedelem pedig képesítéshez lesz kötve. Ezt vegye tudomásul és tartsa szem előtt mindenki. Éppen ezért arra kérjük különösen azokat a szülőket, akiknek tanoncgyeírmekieik vannakj vagy pályaválasztás előtt állnak: Ne engedjék önmagukat megtéveszteni, a most csak pillantnyilag, a háborús gazdálkodás következtében és csak a felületes szemlélődő előtt kilátástalannak, látszó ipar és kerskedelemtől eltanácsolni önmagukat, gyermekeiket. Ne veszítsék el türelmüket. A magyar iparnak és kereskedelemnek soha olyan felendülés- sel nem kellett számolnia, mint éppen napjainkban. Soha olyan derűs jövendőre még nem volt kilátása a magyar kereskedelemnek, mint amilyen előtt most állunk. Amilyen biztosan megjövendöltük 1939-ben a kereskeáelemre váró nehéz háborús feladatokat és megoldásokat, olyan biztosan és tisztán látjuk ma, a háború végével bekövetkező szinte korlátlan lehetőségeket. Higyjük mindany- nyian a jövőbe vetett szent hitünkkel, hogy a magyar ipar és kereskedelem olyan erőteljes virágzásba szökken majd, amelyből egy egészen új közgazdasági magyar életnek kell fakadnia. Idézzük egyik gyűlésünkön már elmondottakat: „A világ kincseskamrái meg fognak nyílni Európa számára és özönlik ismét az áru a magyar piacra.“ De jaj, mi lesz a vég? — ha az új élet fakadása készületlenül, erőtlenül talál bennünket, ha az új termést nem lesz ki hozzá értő izmos karral betakarítsa? Mi lesz, ha a keménykötésű kaszások nyomába nem szegődik marokszedők hada? Az érett kalászt.. . . akkor... az első zápor csépeli ki majd! Abban az akkor meginduló világversenyben csak akkor fogunk tudni megállni, ha lesz, — lenni kell, — lenni fog egy életerős magyar kereskedelem és ipar. Ezt építeni szent kötelessége mindenkinek, akinek köze van a Nemzethez, akinek köze van az iparhoz és kereskedelemhez. Az a kereskedő, vagy iparos, áld ebben a munká I ban részt vagy terhet vállalni í nem akar, az szerintünk csak há- I borús profitleső, öntudatnélkü.i ! ádáz ellensége fajának, társadalSxoksége van szappanra? Épület lakatos, vas.'2er ^ e> ruvizvtítíéfe szerelés!favítasi műnkalátoVat és autó- génhegesztést tneg-btrhatoan és ok sor válla! 'wmwfwwiiH11,1 J*1 mi mm, H Hiss fivula •k. gyűjtsön tiuiladék zsiradékot, mert SZAPPANRA oseroil át SAROK «¥CL4 kijelölt körzeti szappanfőző. Kótaji ut (nem utca) 38 sz >.- i mi osztályának, parazitája a nemzetnek! Baross Testvéreink! Kereskedők és iparosok, Baross asszony anyák! Ne engedjük elkallódni a szerződésüket vesztett tanoncokat, fiatal munkásokat, az új magyar ígéretet. Keressünk, kutassunk rátermett új fiatalságot, akik majdan nem engedik át senki idegen Isten fiának a nemzet javait, a nemzet érdekeit legjobban szolgáló közgazdasági erőt, az ipart és kersekedelmet! Ezt az erőt egy“ szer már kicsavarta kezünkből az az 1523. augusztus 29-én bekövetkezett Mohácsi vész, másodszor pedig az 1867ben bekövetkezett kiegyezés, amely lehetővé tette Galicia felől a beözönlést s amelynek keserű gyümölcsét nyögte most a talán ke- vésbbé érdemesek bús hada is. Végül pedig belátja talán már egyszer a magyar nemzet beteg tévelygését is, amely szerint az ..Ember“ számítása és értékelése nemcsak a valamely hivatalnak gyakornoki kinevezésével vagy röviden: a tisztviselőnél kezdődik. Éppen ott, annál a kasztnál, amely legkevésbbé kapta meg iskoláztatása, munkája, időfecsérlése kellő ellenértékét. Amíg mi csak tisztviselőt vagy csak parasztot akartunk nevelni és neveltünk, addig idegen nemzetek ideszakadt fiai, beözönlő 67-es fürgentyűsök ültek a Nemzet dúsan terített asztalához és sütkéreztek a napos oldalon. És vájjon ki tudná megmondani» azok között a „csak parasztok“ vagy „csak tisztviselők“ között hány kitűnő ipari és kereskedelmi kiválóság ragadt a kapa nyelénél és penészedéit az aktaszagú szúette íróasztaloknál? Azt nevelték belénk igen helytelenül, hogy tekintélyt, nyugodt biztonságot csak ezek az íróasztalok nyújtanak. Pedig ezekről az íróasztalok egynémelyikéről szép karriert befutott iparosaink a maguk szerzetté kisaziliumokból úgy vélekedtek, mint egy ócska köpőládáról. TisztesS'égen csorba ne essék, nem mindegyikről! No, de az is igaz, hogy- az iparost sem vették nagyon számba! Tűnjék hát el végre a magyarság e kínai fala. Következzék a kiegyenlítődés, a munka megbecsülése, egymás tisztelete. Hisszük, | hogy most el fog következni! Ismételten kérünk minden Ba~ ! ross Testvért, kereskedőt, iparost, | tartsa hazafias és nemzeti köteles- i ségének az új generáció nevelését, a tanonctartást. A kormányzatét pedig arra kérjük, fordítson több gondot, nyújtson nagyobb lehetőséget a tanonctartásra és tanoncneveiés lehetőségére, de ne reformálja azt nagyon — agyon! Kérjük a középiskolák tanári karát, legyenek segítségünkre. Ök nagyon is előmozdíthatják az ipar és kereskedelem szolgálatát, nevelésükkel. (No nem úgy, hogy rossz bizonyítványt adnak, „Eridj inasnak“ jelszóval). Ezen a pályán is csak jeles diákokra van szükség. Kérjük a szülőket, neveljék bele gyermekeikbe az ipar és kereskedelem megbecsülését szeretettel. A Baross Szövetség Nyíregyháza és vidéke csoport nevében kérjük az Iparhatóságot, adja nekünk tudomásunkra a szerződésüket felbontott tanoncok névsorát, mi fogunk gondoskodni azok elhelyezéséről. Hátha mi még megtudjuk menteni azokat egy szebb, egy boldogabb magyar jövendő számára. Ebben a törekvésünkben pedig számítunk minden Baross testvérünk segítő kezére, megértő öntudatos támogatására. Pázmányi Péter ügyv. elnök. Ä fink mélyebben aUmoifc miét a iauyok Berlin. (TP.) A németországi orvosi kutatás, az álomkutatás keretében behatóan foglalkozik az utóbbi időben gyakran fellépő alvási zavarok jelenségeivel, hogy ezeknek jellegét felismerje és kiküszöbölhesse. Kutatás közben érdekes részietéredményekre jutnak, így megállapították, hogy a felnőttek alvását az esős idő alig befolyásolja, viszont a szél nagy mértékben befolyásolja. — Most megfigyelték, hogy gyermekkorban ez az időjárás hatása máskép-' pen nyilvánul meg A gyermekek esős időben általában mélyebben és hoszabb ideig alszanak, mint a napos, száraz időjárásban. — A hőmérséklet hirtelen változása esetén a bekövetkezendő időjárási változás előtti éjszakán a gyermekek sokkal nyugtalanabbul alusznak. Ha azután a hintette» időjárási változás végbement, a gyermekek alvása a következő éjszakán már ismét normális. A fiúgyermekeknek minden esetben nagyobb az alvási szükségletük, mint p leánygyermekeknek, akik általában a kissé nagyobb zaj iránti érzékenység következtében köny- nyebben is felébreszthetek. — TE — VAGY A SZOVJET, EGYIKNEK PUSZTULNI KELL VÁLASSZ! A legkellemesebb uxsonntíxó Hely $> szén Htic&iR cuUrásatdla 8 ...Juli 33 —Q5. l iir-n ~ nntjv V*» «sztékbati.
