Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-24 / 141. szám

4. oldal. _ ^ftlKYIDEK jZabolcsi hit hirlaP (Trianon 24.) 1944 június 24. Első a tisztaság Városunk egyik legszebb' része a Deák Ferenc-utca s az ezt átsze­gő kicsi utcák összessége. Fák, lombos koronájúak, áiianok nyu­godtan a házak előtt. Gyepsor, il­latos fű. Nagykertes házak. Kerí­téseken kihajló illatos virágágak. Sétálók, munka után pihenők a kerti padokon. Szobrok, virágok, lányok, katonák. Az örök szépség s az örök fiatalság illata járja át ezt a városrészt. A Kiss Ernő-utca szintén ke­resztülszegi a Deák Ferenc-utcát sok többi keresztutcákhoz hason­lóan. A sarkon patika áll: — bete­gek, gyengélkedők, másokon se­gítők járnak ide, hogy megköny- nyíitsék azoknak életét, kik erre most rászorulnak. Az ezzel ferdén szembeniévé sarkon pedig szemét­gyűjtő betongyűrű áll, ahová az erre hivatott ember begyűjti az utca szemetét, piszokját. —■ Nem messze ettől van a hentesüzlet s csodálatraméltó, valóban az, hogy innét — alig hinné el minden jó­zanul gondolkodó, okos ember — időnként annyi szemétbevaló, rot­hadásnak e nyári időben oly ha­mar induló, kidobott állati cson­tok, állkapcsok, paták, piszkos és véres, s legfőképpen bűzös illatú szemetek kerülnek ki. A kutyákra gondoltam legelőször, akik minden bizonnyal hűséggel viszonoznák az ilytn ..ínyenc“ falatokat, ha meg­kaphatnák. De amint láttam: ilyen összehalmozott szabad kupacha­lomból nekik sincs kedvük ezeket elhordani. Nyilván egészségükre gondolnak s a tisztaságra, amely ennek előfeltétele. — No lám ! — mondtam magamban, — ha ilyen okosak a kutyák, — akik végered­ményben mégiscsak a felsőbbren­dű állatoknak: az embereknek há­zat áj ékát, nyájait, barmait őrzik rendíthetetlen, példátnyujtó hű­séggel és türelemmel, — no lám, mondtam végül a kislánynak is, Magyarra fordította: GAAL OLGA A háttérben nagy gyárépületek emelkednek, óriási gépek, mellet­tük a szovjet-munkások és fölöt­tük az alábbi szavak olvashatók : — Nemcsak utol kell érnünk Európát és Amerikát, hanem túl is kell szárnyalnunk! — No, — mondta az egyik gazda, aid a plakátot vizsgálgatta, — most már csak világos, hogy miért vették el a tehenemet és miért kell beállanunk a kolhosz- ba. Táplálnunk kell a várost és meg kell fizetnünk az iparosodást. Körülnézett, hogy kik hallották szavait. A plakát előtt összeverő­dött falusiak közül már csak egy­nek volt bőrcsizmája. De az is fél­retaposott és szakadozott. A töb­binek háncs-ibocskora volt. A parasztok szegénységének ez a legbiztosabb ismertetőjele. Ruhá­juk is keshedt, rongyos. A faluban hosszú éveken át tar­tó szünetelés után ismét megnyílt az iskola. A kommunista tanító a pedagógiai technikum utolsóéves hallgatója. — Ránkköszön tött a j akivel arra sétáltam, nem lenne-e szép mitőlünk, „okos emberektől“, mint felsőbbrendű lényektől, már csak ezen alsóbbrendű kis- és nagy- kutyák kedvéért és ránknézve pil­lanatnyilag (amely „pillanat“ már bizony régóta tart), hogy illően í alázatos beismeréssel levegyük a | kalapunkat s azután munkához í kezdjünk a józan ész. a tisztaság s a szent egészség érdekében. — Mert — ugyebár — mindenek előtt mégis csak ez az első ? ! Már csak ezen kutyák kedvéért mondottam el, barátaim, akik mindég itt jár­nak a Deák Ferenc-utca s Kiss Ernő-utca sarkán s olyan furcsán vélekednek mirólunk, felsőbbren­dű állatokról, mirólunk, az Ember­ről.. unnMircr-iiiTiiOTr ■ ■ ————— mmbmwm— —— Álbalccsal hatoltak be egy polgári zNidá lakásba Ismeretlen tettesek 800 psigő értékben ágyneműt, terítéket vittek el 1 Polgáron Klein József volt pol- ! gári zsidó lakos lepecsételt laká- i sát ismeretlen tettes vagy tette- ! sek kifosztották. Stefan József pol I gári fodrász vette észre, hogy a I hatóság által lezárt és lepecsételt | lakás ajtaja tárva-nyitva van. A ! csendőrség nyomban bevezette a ! nyomozást. A zsidó lakás leltára alapján megállapították, hogy a lakásból eltűnt több ágynemű, te­rítő, szalvéta, takaró, ing, fürdő­dressz és és más holmi, mintegy 800—1000 pengő értékben. | Atejtieis álkulccsal vagy az ajtó I kifeszítésével hatolt be a zsidó- j lakásba, amelyet vakmerőén ki- | fosztott. A tettes vagy tettesek ! kézrekerítése érdekében a nyomo- í zás tovább folyik. ; á tengerit Is» nem szolgálaté Dfiregyhási gazdát lozüi téblseM ellen megszaqteíték az eljárást Uiabb 200 pengős büntetések A nyíregyházi kir. törvényszé­ken Aradványi Endre dr. egyes­bíró folytatólagosan tárgyalja a közellátás érdekei ellen, a tengeri kötelező beszolgáltatásának elmu­lasztásával vétő gazdák ügyét. — Újabban a következő termelőket ítélték fejenként 200—200 pengő­re az 500 kg. tengeri be nem szol­gáltatása miatt: Izinger András, Hován Mihály, Gyebrószky József,' Hibján Mr hályné, Horváth Pál. Hurai And­rás, Kiss József, ifj. Kovács Má­tyás, Kurucz Pál, Mató István, Sajiben János, Sipos István, Siska József, Siska Pál, Sztruhár József Török András, Janasovszky Gá- borné, Török András gazdákat. Voltak olyan gazdák, akik iga­zolták, hogy tengerijük kisült, he­lyébe mást vetettek. Ezek ellen megszüntették az eljárást. A köz- ellátás biztosítása ma olyan hon­védelmi feladat, amelynek teljesí­tése alól senki sem vo nahtaja ki magát. Minden kivetett mennyi­ségre szüksége van a küzdő or­szágnak. A jóhiszeműséget iga- zolókru természetes méltányos. tárgyilagos metgíélés alapján men­tik fel a vád alól. r--i ....mm... ................... 1 mmm n H ársfa, bodza, pipacs varágot Fodormenta levelet | és egyéb gyógynövényeket j termelőtől és beváltóktól legma­gasabb napi vesz KORBA JÓZSEF § ————b—m—^n——i ] gyógyaövénykereakedése nyíregyháza, KÓTAJI UTCA 3. TELEFON 31—64 mi-----mu "inrnr" «mnii nrwwniniri i F elhivAi A Magyar Vöröskereszt ezúton hívja fel azokat az asszonyokat, akik szülés előtt állanak, hogy 8 héttel a szülés körülbelüli ideje előtt levelezőlapon tudassák címü­ket a Vöröskereszttel (Luther-ház A. 1. em.),'mert bombázás alkal­mával gyakran előfordul, hogy koraszülés áll be és ilyen esetben azonnali segítségre van szükség. A Vöröskereszt a lehetőség határain belül gondoskodni fog arról, hogy a bombasújtott területeken a szülő nők legelsősorban biztonságba jussanak. * 3x merni Pa!?míi idrdeíjaéay A nyíregyházi rk. plébánia val­lásos lelkületű, megbízható, csalá­dos iparost keres harangozó! állás­ra. Négy középiskolát végzettek, autóvezetésben jártasak előnyben. Fizetése: 500 pengői havonkint, ezenkívül természetbem lakás és 1 hold föld. Pályázati kérvények a plébániai irodába adandók be. 5x Az állás augusztus 1-én elfog­lalható. jesen védtelen az ember . .., se technika korszaka. A tanítóképző is technikai főiskolává változott. A tanító, mint az istentelenek egyesületének tagja megrendezte a faluban az első vallásgyalázó körmenetet. Aszentképeket végighurcolták a faluban, beledobták a sárba és rá­tapostak. Kotowki népe elborzadva nézte a műveletet. * Az utolsó tisztogatás, amelynek apám és bátyám is áldozatul esett, nagy űrt hagyott a falu életében. Alig volt olyan ház, amelyben ne-- gyászoltak volna valakit. Ná­lunk is nagyon kihalt a lakás. Anyám elvégezte csendesen a kis háztartási munkát, de a lelke távol járt. Sók apró dolognál ész­revettem ezt. Krumplihámozás, sepregetés, vagy állatetetés köz­iben hirtelen megállt, maga elé meredt és sóhajtott. Arca egyre kisebb és ráncosabb lett, alakja mindinkább meggömyedt. Haja hófehérré vált. — Ha észrevette, hogy aggodalmasan figyelem, olyan arcot csinált, mint akit kel­lemetlenül érint, hogy törődnek vele. Beszéd közben soha nem em­lítette apát, vagy Misát és fekvő­helyüket minden este olyan gon­dosan elkészítette, mintha hazatér­nének aludni . . . Szomszédunk esténként átnézett I hozzánk és érdekes történeteket j mesélt a régi időkből. Ha egyedül voltam, könyveim- j be mélyedtem. Gyakran végigba- | rangoltam az erdőt és életünk, jö- | vőnk felett töprengtem. Száműzöttekről eddig vajmi ke- j veset hallottunk. A bolsevisták gon I doskodtak arról, hogy a fogoly- j táborokból semmiféle hír ki ne : szivároghasson. A foglyok csak bi- j zonyos időközönként írhattak egv- egy lapot és ritkán kaphattak ha­zai hírt. Ezeket a rövidke lapokat is oly szigorúin cenzúrázták, hogy többnyire nem is került sor a kéz­besítésükre. Egyes fogolytáborok parancs­noksága olyan kényuralmat fejtett ki, hogy olykor teljesen eltiltotta a levelezést. Annyit sikerült megtudnom, hogy apámat északon erdei mun­kára fogták be, míg bátyám fele­ségével és két gyermekével a vol- gamenti vasútépítéshez került. — Innen valószínűleg Szibériába kül­dik. Bármennyire is szerettem volna segíteni, rajtük, tudtam, hogy az lehetetlen. Csak megnehezítettem volna a sorsunkat, ha hazulról próbálkoz­tam volna tenni értük valamit. Ezzel a hatalommal szemben tel szava, se értéke . . . A parasztbirtokok kollektivizá­lása tovább folyt. Ennek első tü­nete az volt, hogy a gazdától el­vették a jószágokat. A „kolhosz“-ban, — magyaráz­ták nekik, — senkinek sem lehet saját tulajdona. A jelszó: minden mindenkié ! * Ezt a jelszót azonban úgy haj­tották végre, hogy az elvett álla­tokat elsősorban a város és a bol­sevista vezetőség élelmezésére for­dították. A parasztok ennek láttán egymás után: vágták le állataikat, még a lovakat is, hogy ne kelljen azokat is kiszolgáltatniok a kom­munistáknak és a zsidó népbizto­soknak. Ezzel igen sok gazdaság teljesen tönkrement és tulajonosai mint koldusszegény emberek lép­tek be a kolhoszba. A második rendszabály az volt, hogy már ősszel megkezdték a ga­bona elrekvirálását. Ifjú kommu­nisták, az úgynevezett komzomo- listák végezték a gabona összeírá­sát és a „fölösleges“ gabonameny- nviség lefoglalását!. És| számukra „fölösleges“ midaz, ami a gazdák családjainak néhányhetes, — néha csak néhánynapos — gabonaszük­ségletén felül megmarad. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents