Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-17 / 135. szám

(Trianon 24.) 1944 június 17. JnmKVIDEK ^ SZABOLCS! HIRIAP 7 oldal. H 0 Jónás Erzsébet magyarnóta énekesnő minden este a Sóstói étterem terraszán énekel Kitűnő italok! Elsőrendű fővárosi szakács főz! A besztercei titkos zsidó raktárakban négy vagon textilhulladékot találtak A Székelyföldem összeszedett rongyot a. zsidó vigécek a háborús ipartól akarták megvond Mint ismeretes, az ország terüle_ tén a textilhulladékok zárolása után 21 rongygyüjtő körzetet állítottak fel. A székelyföldi kerület egyike volt a legjobban szervezett körze­teknek. Az itt összegyűjtött textil- hulladék jóval felülmúlta mennyi­ségben az országos gyűjtések átla­gát, úgy hogy az illetékes hatósá­gok a székelyföldül körzetet szer­vezettség tekintetében mintakörzet- nek is nyílvánították. Az elmúlt hónapokban a zsidó­ság még szabadon garázdálkodha­tott a háborús közellátásban. Eltűr­ték, hegy a zsidóság a magyar há­borús gazdálkodásban is megkeres­hesse azokat a titkos utakat, ame­lyeken még a honvédelem érdekeit is veszélyeztetheti. A zsidóság sie­tett is kihasználni az adózó lehe­tőségeket a tektílhuladékgyüjtések terén is. Egyszer csak feltűnést kel­tet az országos gyűjtőközpontban, hogy a Székelyföldről beérkezett textilhulladék mennyisége egy idő óla feltűnően megcsappant. éAmikor a beszolgáltatott rongy mennyisége a rendszeres gyűjtés el­lenére sem érte el az azelőtti mér­téket, vizsgálat indult. Csíkszeredá­ra megbeszélésre hívták össze a gyűjtés irányítóit, akik utasítást kaptak, hogy kutassák ki, mi az oka a rongymennyiség csökksnésé- nek. Hamarosan iderült, hogy zsi­dó ügynökök házalták végig a Szé­kelyföldet és a rendesnél jóval ma­gasabb árat fizettek a hulladékért, feógy így elvonják azt a háborús ipartól. Megállapították, hogy né­hány hét alatt 100 ezer pengő értékű rongy- hulladék tűnt el a zsidó feke­te kereskedelem útveszőiben. Az ügynököket ártalmatlanná .tet­ték, de az általuk vásárolt rongy­készlet tekintélyes részét nem sike­rült megtalálni. Vizsgálat indult ebbon az irányban is. Bizonyos je­lek arra mutattak, hogy r, zsidó- I ügynökök Besztercén és környékén tá­rolták az össze gyűjtött textil- ! hulladékot, a nyomozás azon- \ ban akkor eredménytelen ma- < radt. A zsidók különö gonddal vigyáztak arra, hi gy a fekete- üiacra szánt készleteket biz­tonságba helyezzék. A zsidók elkülönítésével azonban erre a titokra is fény derült A lel­tározások során Besztercén is meg­nyíltak a zsidó raktárak titkos zu­gai. Kiderült, hogy ezekben a titkos raktárakban helyezték el a zsidó vigéoek által összeszedett rongy je­lentős mennyiségét. A marosvásár­helyi gyűjtőközponthoz beérkezett jelentések szerint Besztercén összesen mintegy négy vágón textilhulladékot találtak a zsidó raktárakban. Ez a tekintélyes mennyiség termé­szetesen most már eredeti rendel­tetését fogja szolgáin^. Tanuljunk a ináiieh kjftr&n A Tiszánta li városokat ért terror- támadásokról hasábos cikkekben számoltak be a fővárosi lapok, — ezenkívül a mi szakértőink is át­mentek a szomszédos Debrecenbe és tájékoztatták az újság útján Nyíregyháza lakosságát. Különösen megragadta az olvasok figyelmét Jedovszky Jenő cikke, aki mérnöki szempontokból és dr. Oláh Dániel beszámolója, aki orvost szempon­tokból vizsgálta az eseményeket, Magánlevelek is bőven érkeztek ^ már, amelyek mind az elhaltakkal i és a sebesültekkel foglalkoznak, | a mi részvétünk is elsősorban az j ártatlanul elpusztultak és hozzátar | tozóik iránt nyilvánult meg, de ezen | kívül meg kell vizsgálnunk azé is, | hogy a megmaradottak minek kö­szönhetik az életüket, miért közön­ségünk egyrésze téves következte­téseket vont le az eseményekből, amikor hallja, hhgy ott az embe­rek élete „egy hajszáléin függött“, de hogy az a hajszál miből adódott, azt már megállapítani nem tudja Körülbelül minden 200-ik embor halt meg és minden 150-ik ember szenvedett sebesülést Debrecen­ben. A statisztika azt is elárulja, hogy az elhalt és a sebesültek — mondhatólag háromnegyed részben a föld felszínén voltak, mert féltek „föld alá bújni“. A becsapódások­nak helyétől pedig a tizedik utcá­ban is betörtek az ablaküvegek, — amelyeknek szilánkjai, mint éles kések repdestek a levegőben. A légnyomás ugyanis messze terjed, mert a levegőben könnyen rnezog minden tárgy, a talajnak azonban tömege van, amely ugyan megre­meg a bcmbától, de el nem mozdul a helyéről. Ezért történt például hogy a város déli részén az egyik középületre dobott bomba telitalá­lat következtében ölt meg óvóhelye­ken embereket, de az alatt az épü­let alatt volt m,ég két óvóhely, — Jöjjön a Tölgyes csárdába Felséges vacsora! Kitűnő italok! Cigányzene! amelyekből sérülés nélkül jöttek elő az föd ámenekül lek, dacára an­nak, hogy pár méter választotta csak el őket a bomba becsapódási helyétől. Ettől a helytől körülbe­lül 100 méternyire volt egy téren a nyilvános óvóhely, amelyben több mint 150 ember- szorongott és megmenekült, az a két ember azok­ban, aki izgatottságában kiszaladt az óvóhelyről és a bokrok között keresett menedéket, életét vesztet­tette. A már említett bombának a re- peszdarabjait, a középület tégláit és egyéb anyagjait a robbanás oly magasra dobta, hogy azok még egy kilométer távolságnyira is jégeső módjára kopogtak és okoztak sérü­léseket. A pincékbe menekültek azonban minderről csak később ér­tesültek, mert az égszakadás, föld­indulás . zaja rémületben tartotta ugyan őket, de az üvegcserepektől és a repeszdaraboktól védve vol­tak. Emeletes épületeknél előfor- ! dúlt, hogy a távolabbi becsapódd- ; soktól kártyavárak módjára omlot- I tak össze, de itt is az óvóhelyen tartózkodók életben maradtak és idő kérdése volt, hogy mikor ássák ki őket. Földszintes épületeknél ez sem fordult elő, mert ott a szom­szédok rövidesen kimentették a bennszorultakat, sőt nők esetben maguk a pincében lévők tolták fél­re a romokat. Megfulladáról föld­szintes épületeknél nem hallottunk, mert a pince elbírja a földszintes házak törmelékeit és a háztartási célokra épített pincék rendszerint el vannak látva szelelőval. Debre­cenben 70—80.000-re teszik azok­nak a számát, akik pincékben él­ték át a borzalmak óráit. A vermek is megvédtek az odabujtakat, sőt a párnapos, ki nem ducolt árok is jó volt, de a nyitott és rég bbí ár­kok fala beomlott, ha többízben ér­te már eső, habár az ilyen földcsu­szamlás sem okozott sérüléseket. Városunkban már régebben felül vizsgálta a hatóság a pincéket és írásban kötelezte ^azokat a háztu­lajdonosokat, akiknek a pincéit alá kellett támasztani. Nyugodt lelki­ismerettel vonuljunk tehát le a pin­céinkbe, vermeinkbe és ha más nincs, a futóárkokba, ha arra szük­ség muatkozik, mert okosabbat úgy sem tehetünk. Ne fussunk ki a' vá­rosból, mert Debrecenben is az el­lenség végigpuskázta e menekülő­ket és az ott álló kórházvonatot. — Viselkedjünk higgadtan, i amibein Debrecenben — a lapok megírása szerint — a német katonák jártak elől jó példával, amikor még hal­latszott a távozó gépek mjOrajaés az időzített, bombák robbantak, ak­kor már ők zárt oszlopban, négy szólamban indulókat énekelve vo­nultak a nagy épületekhez, amely­nek hallatára a cívisek is előbujtsk az óvóhelyekről és versenyre kel­tek az elhárító munkákban. Nyíregyházán van elég pince és nyilvános óvóhely, mert hivatalos hjólyről nyert értesülés alapján már hónapokkal ezelőtt írta meg a Nyírvídék-Szabclcsi Hírlap, hogy a . város területén kb. 29.000 ember i tud védett helyre elvomu’ná és 1000- | re tehető azok száma, akiknek a városban őszétszóródva kell más úton védelmet] keresni. | Az elmondottak megnyugtathat­nak bennünket, de azért még nem tettünk meg mindent, ami köteles­ségünk. Vannak még udvarok, ahol nincsenek kutak, vannak még há­zak, ahol nincsen csengő és így lassú az éjjeli riasztás. Ezen ugyan lehet segíteni, hogy ha a Lágó- ügyeletes kalapácsot visz magával és azzal veri a kerítést. A tapasztalat szerint 40 embert, tud egy ügyeletes idejében riasz­tani, ami családi házaknál 6—8 kü­lönálló épületnek felel meg és így helytelen az olyan beosztás, amely szerint 3—4 ház alkot egy csopor­tot, úgy, hogy személyenként 2—3 naponkint kell az ottlakóknak vir- rasztani. Azt pedig egyenesen el kell ítélni, hogy ha valaki nem hisz szomszédja éberségében és félé je­lenkínt fenn van, mert ami biztos, az biztos. Helyeselni lehet ezzel szemben azt, akik a sötétszínű ke­rítésükön krétával tenyérnyi helyet feltűnővé tettek és ezej elérlek, hogy nem kell keresgélni a teljesem elsötétített utcákon, hogy ha va- aki fel akarja őket kelteni. Az elsötétítésre a magánosok­nak is nagyon kell vigyázni. Intő- példaként mondotta el a ráhóban a Légó Központ, hogy egy pesívi- dékí, tanyára éjjel kerékpáron Éretlen egrest minden mennyiségben vesz gróf Z chv János Géza konzervgyára SZENTMIHÁLYI ÜT 4 TELEFONI: 23-87.

Next

/
Thumbnails
Contents