Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-06-15 / 133. szám

4. oldal. (Tríanion 24.) 1944 június 15. 52 /IiUiviulu ABOtCSl HÍRLAP Színház Ha és holnap este Táray Ferenc vendég­játéka t Városi Színházban Földessy Géza színigazgatónak sikerült két estére lekötni Tálray Arencet, a Nemzeti Színház“ ki­váló művészét a Hamlet címszere­pnek eljátszásara. Táray Ferenc ■gyík legjobb szerepében fog bemu- atkozni a nyíregyházi közönség- íek. Az előadás a miskolci sze* ■eposztásiban kerül színre, a ven- 1 égművész rendezésében, aki már személyesen vezeti a próbákat. — ''lágy érdeklődés előzi meg a ven­dégjátékot, ajánlatos jegyekről elő- *e gondoskodni. A $mhm iroda hírei Ma, csütörtökön d u. fél 4 órakor fjúsági előadás: „Cifranyomor ú­Helyárak 50 fillértől 2 pen­gőig. * Ma, csütörtökön és pénteken este 7 teakor Táray Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház tagjának fe'lépté- /el és rendezésében színrekerül Shakespeare 3 felvonásos gyönyö* "ű verses tragédiája: „Hamlet“. — Mérsékelten felemelt helyárakkal. A tisztelt bérlők a felemelt helyár íözti különbözetet fizetik rá. * Szombaton délután 4 órakor isztviselő előadás keretében a nagy ükért aratott „Vadvirágos Maros oartján“ kerül előadásra. * Szombaton este 7 ólakor, vasár­nap délután fél 4 órakor és este 7 árakor a budapesti Vidám Színház nagysikerű újdonsága, az „Arany- tulipán“ kerül színre. * Hétfőn este 7 órakor népművel­ődési előadás keretében, mérsékelt helyárakkal a nagy sikert aratott „Kaméliás hölgy“ kerül színre. • Kedden és szerdán este 7 órakor Schubert Ferenc örökbecsű ope* reléje, „Hálnom a kislány“ kiürül színre. Színház heti műsora: Csütörtökön délután fél 4 órakor: Cifranyomorúság. (Ifjúsági elő­adás.) Csütörtökön és pénteken este 7 óra­kor: Hamlet. Táray Ferenc fel­léptével. Jónás Ferenc próbarendőr jú­nius 1-én reggel 5 órakor szemlé­éit ján észrevette, hogy a Nyírfa-tér 7 szám alatti ház ajtaja nyitva van Ebben a házban lepecsételt zsidó­lakás van. A lakásról valaki a pe­cséteket eltávolította, az ajtók nyitva voltak, a lakásban a ruha­neműeket össze-vissza dobálva ta­lálták. A rendőrség a lakást újra lezár­Fclyó hó 18-án, vasárnap dél­előtt IC órakor az országzászlónál ez évben is összegyűl a leventie- apródok, leventeif jak és levente- legények tábora, hogy keblére fo­gadja a legújabb, a legifjabb kor­osztályú leventéket, a Hventeujon- c ekat, kik az ünnepi fogadé lomté­tel után leventeapródok lesznek. Itt találkozik a két véglet: a leven I e 1° gén y e k legidősebb. 1923. évfolyama s az 1932. évfolyamú legifjabb csapata. Az egyik öntu­datos, bátor tekintettel már a jö­vőbe néz; féllábbal még a leventék zöld gyepén áll, de még csak egy Szombaton délután 4 órakor: Vad- virágos Maros partján. (Tisztvi­selő előadás.) Mérsékelt hely­árakkal. Szomibat este 7 órakor Arany­Vasárnap délután fél 4 órakor: Aranytulipán. Vasárnap este 7 órakor: Arany­tulipán. Hétfőn este 7 órakor: Kaméliás hölgy. (Népművelődési el őad ás, - Mérsékeit helyárakkal. Kedden este 7 órakor: „Három a kislány“. Szerdán este 7 órakor: „Három a kislány“. ta, lepecsételte. Június 1-én már el is foglalta a Nyírfa-tér 7 szám alat­ti lakást a kijelölt keresztény bér­lő. A nyomozás megindult a rejté­lyes lakásfeltörő kézrekerítése ér­dekében. Kihallgatták a szomszédo­kat és egy kisfiú azt vallotta, hegy látott egy 14 éves formájú, rongybsruháis fiút,, aki a peosíéile­ket feltörte. A tettest keresi a rendőrség. lépés és már ott menetel a hazát- védő honvédek között. A másik játékos lábbal most teszi meg az első leventelépést, hogy kilenc le­venteév után fájó szívvel mondjon búcsút tőle. Az ujoncavatást változatos mű­sor kóséri: 1. Hiszekegy, melyet a zenekar játszik, vezényel Szathmári Ká­roly karmester. 2. vitéz Nyíregyházi Pál polgár- mester, levente-egyesületi elnfk megnyitja az ava tó-ünnepélyt. 3. Egv hadiárva koszorút -helyez az emlékműre. A koszorúzás ideje Ki törte fel a Nyírfa-téri zsidólakást ? Jk, 'i i Leventenjoncohal avatnak vasárnap délelőtt Nyíregyházán • - - yuar Rnsaae?wa»aa«Biww--f- -ffiaKneaggiaf Magvana fordította : GAAL OLGA Aznap senkisem dolgozott a fa­luban. Síri csend honolt minden­felé. A megfélemlített nagvgazdák érezték, hogy sorsuk beteljesedett. Behúzódtak a házukba és hallgata­gon ültek. — Van közöttünk egyáltalán nagy gazda? — tűnődtek. De a népbiztos azt mondta, hogy akinek egv tehene van, az már nagygazda. Míg a falu kommunista vezetői a kulákok névlistáját tanulmányoz­ták, a nagygazdák otthonaikban mindenütt pattanásig feszült volt a hangulat. Apám magábaroskadva ült a szé ken és arcát két tenyerébe temet­te.- Vájjon mi is köztük vagyunk? — töprengett. Misa bátyám nyug­talan léptekkel járt fel s alá. Misa abban az időben,, amikor a keres­kedelem felvirágzott, megnősült — Két kis gyermekük született. Ez a két kicsi volt minden örömük. Ke­servesen sírtak, édesanyjuk a ke­merxcepadkán ült és halkan zoko­gott. De a nap így is eltelt. . . Este az ikon előtt égő örökmécs — amelyet anyám jóakaróink fi­gyelmeztetése ellenére még mindig meggyujtott — hirtelen lobogni kezdett, mintha ki akarna aludni. — Istenem, Uram ! — suEogta, anyám .elfehéredö ajakkal ... és gyorsan olajat öntött a lámpába. Sikerült az égő lángját újra fel­éleszteni, de anyám babonára haj­lamos természete mégis rossz elő­jelnek vette és egész éjszaka nem tudott aludni. . . Ő hallotta meg először, amikor éjfél tájban lépések közeledtek há­zunkhoz. Pillanat alatt az ablaknál termett, majd visszariadt. Megis­merte a vörösgárdisták hosszú kö­penyegét. Amikor a buzogánnyal meg dön­gették kapunkat, mindannyian fel­riadtunk. Anyám kinyitotta az aj­tót. — Itt 'akik Nikola jew Aríjem birtokos és kereskedő? — kérdez­ték a vörösgárdisták. — Nem ! — válaszolta apám-. Itt Nikolajew Artjem földműves lakik Rövid szüne következett. A szemek hozzászoktak a félho­mályhoz. Egy alacsony, zömök alak atyám szavaira visszalépdt és egy másik vörössel, — nyilván Silkóval ta­nácskozott. Aztán ismét megszó­lalt. az iménti hang: — Semmi kibúvó! Ön tulajdono­sa ennek a négy hektár földnek, amelyen a háza áll. amellett ke- reskedemet is folytatott, amennyi­ben a kertjében termett zöldséget és gyümölcsöket a városi piacon árusította. Nyomasztó csend támadt. A sötétben Misa bátyám apám­hoz lépett és valamit súgott neki. Atyám hevesen rázta a fejét és visszasugott néhány szót: — Hiába mondom fiam, az már úgysem használ nekem. Qbeg ifc vagyok már. Gondoskodj te a csa­ládról ! Most az ajtónál álló alak is meg­mozdult. Fényszóróval világította be a szobát: — Ki sugdolózik itt? — kéret­te gorombán. — Nikolajew A tejem, válaszol­jon, ha kérdem! — Igen, — válaszolta atyám alig hallhatóan, miközben a tény­szóró megvilágította halottbaIvány arcát. Anyám hangpsan felzokogoit. — Csend legyen! — kiáltotta az előbbi hang. Itt lakik Nikolajew Misa földbirtokos is? alatt az if jú vezetőképzők csa­patai Seszták Miklós lev. s. tiszt vezetésével hősi énekeket éne­kelnek. 4. Hősi fohász. Elmondja: Rajka István. 5. Levente-ujoncpk avatása. Avató: Horváth János, a 22. kiég. kér. ífjúvezető előadó. 6. Katonadalok. Éneklik a 243. is­kolai és a 244. iskolánkívüli ifjú­vezető csapatok tagjai. 7. Himnusz. Ezúton is kérjük a közönséget, hogy e lélekemelő ünnepségre mi­nél nagyobb számban jöjjenek el. Egy kerékpáros a gyalogjárón elütött egy asszonyt Súlyos testisértés vétségével vá* doltan állott a nyíregyházi kir. tör­vényszék előtt Nagy István gépfi- gyslc. Az szolgáltatott okot a vád­ra, hogy kerékpárjával elütötte a gyalogjárón haladó Kandelánét, aki az ütődés következtében elesett és csontrepedést kapott. A megtartott föíárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy há­rom ízben is csengetett az asszony­ra, aki azonban nem tért ki. Az összeütközés következtében maga is leesett kerékpárjáról és sérülést szenvedett. Megállapítást nyert azonban, az is, hogy az asszonyt nem terheli gondatlanság, sőt Nagy járt el sza­bálytalanul, mert a gyalogjárón ha­ladt kerékpárjával, ami magában* véve is szabályellenes. K and eláné sérülése következte ben még ma is csak bottal tud jár­ni, jóllehet a sérülése húsvétkoi történt. A törvényszék bűnösnek mon­dotta ki Nagy Istvánt a terhére rótt bűncselekmény elkövetésében és ezért 100 pengő pénzbüntetésre valamint a balesettel és az eljárás­sal okozott költeégek megtérítésé­re ítélte. — Nem, — válaszolta Misa, — itt Nikolajew Misa gyárimunkás la­kik ! — Minket ugyan be nem csaptok — mondta a vörösgárdista. Te vagy a legidősebb fia Nikolajew Artjem- niek ? — Az vagyok ! — Na, akkor készülődni és ve­lünk jöttök! Tíz perei időt enge­dély ez^/k. A nyitott ajtó két oldalán cgy- egy vörösgárdista állt őrt. Apám. és Misa lázas gyorsaság­gal csomagoltak ösisze. Anyám még­sem misül ten ült a széken. A tűzhely túlsó oldaláról, ahol Misa családja aludt, megszólalt az asszony: — Én ils megyek az urammal! Kérlek Misa, engedd, hogy én is veled1 menjek! Ezt a két szeren­csétlen kis gyermeket talán meg­sajnálják ! — Ugyan, szivem, hiszien nem tartanak ott engem örökre! — nyugtatta meg Misa a feleségét, — Te itt maradsz szépen a kicsikkel, Anyámmal és Petjával együtt! És majd, ha visszajövü .. . — Nemi, nem, — kiáltotta két­ségbeesve sógornőm. — Vigyél kér­lek magaddal ! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents