Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-10 / 129. szám
NY íKVIDÉK ' (Trianon 24.) 1944 június 10 5£ABOJLCSí HÍRLAP Ión ás Erzsébet magyarnóta énekesnő minden este s Sóstói étterem terraszán énekel Kitűnő italok! Elsőrendű fővárosi szakács főz! Eltemetted Gavén az Isieoi Megváltó Leányain» ü főnöknójeí A gávai Isteni Megváltó Leányai szerztetsnővérek főnöknője, Unger M. Judita okleveles tanítónő a haldoklók szentségének felvétele után a jelen év június hó 1-én meghalt. Harminc évig volt a Rendnek buzgó tagja és hosszas szenvedés után példás életét, tiszta leikéi visz szaadta Teremtőjének. A temetési szertartást június hó 2-án Kocsis István vencsellői esperes, plébános, Bartha József gávai plébános és több kerülti pap segédletével Török Dezső apátkanonok szabolcsi fő esperes végezte. A templomban felállított ravatalt a helybli és nyíregyházi Isteni Megváltó Leányai szerzetes nővérek li- liomos sorfala, a. tanárnőt sirató mindkét nembeli ifjság és a nagyszámú részvéttől könnyező közönség vette körül. A gyászfátyolos lelkek halotti csendje; a résztvevő melegség, a szépség magasságába emelkedett, midőn felhangzott Török Dezső apátkanonok, főesperes gyászbeszéde. A fájdalom sorra fakasztotta a részvét könnyeit. Ez a koporsó — úgymond — a liliomos élet, példás lélek, áldozatos munka, nemes honleány! szív és az üdvősséges halál örök emlékezete. Mint ilyen a halhatatlanság előizenete volt, de testének mégis meg kellett halnia, mert az írás szerint nincs a földön maradandó városunk. A Sopron megye Pereszlye községben 51 évvel ezelőtt született, a tavasz aranyszárnyalásán álmodó kisleány nem gondolta, hogy Jézus keresztjének hordozása 30. évében derékba töri őt a halál. De jött az idő, meghozta a szent szegénységet. a néma fájdalmat, a szentek iskoláját, a keresztet és a női erények izzó tüzében a halál lezárta szemeit az örökéletre. Ez a koporsó azért — úgymond — nemes hamvakat fed, szeráfok Uránia PIW «vlnhái. Június 10 11'12 Szombat-vasárnap hétfő A legszebb német szinesfilm! Forgószél Csodásán szép szívfájdító történet olyan természetes színekkel, amilyet csak a Lidércfény ben lehetett látni. — m inden tekintetben méltó párja a Lidércfénynek Előadások keidet« hétköznapokon 3, 5, 7, vasár* éa ünnepnapokon 3, 5 ée 7 érakor Tatár- ée ünnepnap d. e. 11 árakor matiné lelke álmodik felette. Szárnyat öltött benne az, mi Istennel rokon. — Hófehér lelke, imádjságos ajka visszaszállí az atyai házba, a szeretet lángtengerébe, hegy szenvedő magyar hazánkon az ég könyörüljön és aggódó lelkűnknek küld je meg a béke olaj ágát. Az üdvös gondolatoktól átszőtt beszéd után az egyház vezető íéríiai a koporsót a gyászkocsira helyezték. A harangok fájó zokogása, á lombok bánatos csacsogása, a jámbor asszonyok zsolozsmás imád sága, szertartásos melegségben kísérte Unger Judit kedves nővért a családi sírboltba, hogv a halál zöldje köbe vésse a remény', az emlékezetet A debreceni légitámadás tanulságai Irta: Oláh Dániel dr. egyet. m. tanár, kórházi főorvos Debrecen sz. kir. város tűzoltófőparancsnokának vitéz dr. Rontsik Jenő kedves barátomnak jóvoltából — kinek e helyen is hálás köszöne- temet nyílvánítom — végigjártam Debrecen csaknem összes bombázástól sújtott területeit. Másnap mégegyszer megtekintettem a súlyosabban érintett területeket hogy az első alkalommal szerzett tapasztalataimat — melyeket az első meg- epetés és a látott borzalmak miatt kellőképpen talán nem is tudtam értékelni — az orvos szemüvegén keresztül és a közönség szempontjából fontos oldalairól vizsgálva is, kellő kritikával ellenőrizhessem. Vizsgálataim közben igen sok olyan dolgot figyelhettem meg, melyekre ezideig a légolta1 ómmal kep~ csolatban nem is gondoltunk, avagy nem tuaj doníttottunk nekik fontosságot, de amelyeknek elmulasztása vagy elhanyagolása miatt, sajnos, nagyon sokat életükkel fizettek. Tapasztalataimat az alábbiakban foglalhatom össze: 1. Az óvóhelyek közül a legnagyobb biztonságot a pinceóvóhelyek ,s közülük is elsősorban a régi, boltozott pincehelyiségek nyújtják. A földszintes és az emeletes házak pinceóvóhelyei között lényegbevágóbb különbség nincsen, kivéve persze a direkt óvóhelynek lei vezeti, több vészkijárattal, szeJelő- nyilásokkal, fűtéssel, világítással s4b berendezett óvóheyeket és bunkereket. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei, de ugyanúgy a hátrányai is. lelitalálat esetén az előny látszólagosan az emeletes ház oldalán van, mert egy 250—500 kg.-os bombától a földszintes ház pincéje általában beszakad, míg egy három- emeletes épületé pl. épen marad. Az előny azonban, minit már mondottam, csupán látszólagos, mer4 telitalálat esetén, mint azt magam is láttam, a földszintes ház pincéje is épen maradhat. Utóbbi esetben már. ismét a földszintes ház kerül előnybe, mert a reászakadó kisebb fa törmelék egyrészt nem zárja el a kimeneti, illetőleg szelelő nyílásokat, másrészt a bentrekedők — mint azt Debrecenben is észlelhettük — saját ,maguk is kikaparják magukat, míg a többemeletesnél az óriási kőhalmaz mindent betakar s annak eltávolítása s így a ben: tartózkodók kiszabadítása, néha napokat vesz igénybe. Az udvar felől fekvő, tehát laza tjalajtól övezett óvóhelyek arány-* talanul biztonságosabbak, mint a kiburkolt utcafelől esők, mert a puha talajba eselt bomba ereje, mélybe hatolása következtében,ö már a maga körül keletkező földtölcsér kiemelése közben elhasználódok s így nem marad ereje a környező épületek ledöntésére. Sok olyan vá_ kezetlenül a fala mellett volt a lyog házacskát láttam pl,, melvnek bombatölcsér széle, a fala azonban, — az ablakok betörésétől és a vakolat lehullásától eltekintve — teljesen érintetlen maradt. A pincehelyiségekben lehetőleg az ajtó vagy ablak oldalán lévő érintkező (egymást keresztező) falak mellett helyezkedjünk el, mert a tapasztalat szerint — amit saját megfigyeléseim alapján is megerősíthetek, — ezek csak kivételesen dőlnek le, sőt az általuk bezárt szöglet feletti boltozatrészlet is rendszerint megmarad, mely az esetleg beszakadó törmelékdarabck ellen is védelmet nyújt. Az ajtót és ablakot tartó fal mellett azért biztonságosabb a , partózktdás mert ot nem érvényesül annyira, tehát nem is olyan veszélyes a légnyomás mint a szemben lévő falakon. 2. Az előírásszerűén fedett árokóvóhelyek, a telitalálatoktól eltekintve szintén teljes biztonságot nyújtanak, feltéve, ha az épülésektől távol esnek s így azok beomTása nem veszélyezteti őket. Utóbbiaknak rendszerint az volt a hibájuk, hogy nem volt vagy nem volt rajtuk elég a szellőztető nyílás, miáltal a benttartózkodók levegő-ellátása nem volt kielégítő. Az is előfordult, hogy a szomszédos szakaszok beszakadása miatt az ilyen szellőztető nélküli részen tartózkodók megfulladtak, még mielőtt segítség érkezett volna. Egyenes árokóvóhelyeken, — melyek még mindig előfordulnak —, legalább minden más- féi-r-két méternyi területre tegvürk tehát egyegy szellőztető nyílást — Ha viszont Z alakú az óvóhely, úgy annak minden szakaszára essék legalább egy, de inkább két szellőztető nyílás, mert azok a szomszédos szakaszok beamlása esetén is biztosítják a bentlévők levegőszükségletét s ami szintén nem lebecsülendő, nappal a szakaszok világítását is. A fedetlen árokóvóhelyek (futóárkok) már sokkal kevésbbé bizton« ságosak, Megvédenék ugyan a re- peszdarabok ellen, de nem védelmeznek a géppuska támadásokkal és telitalálatokkal szemben. Előnyük, hegy levegősek és világosak. 3. Vétkes nemtörődömség volt és jóvátehetetlen hiba forrásává vált, hegy a közönség legközelebbi s/om szédai óvóhelyeinek elhelyezésével és viszonyaival (lejárat, vészkijárat, szelelő nyitások stb.) sem volt tisztában, miáltal a mentési munkálatok csak találomra — sokszor éppen az ellenkező irányból — indultak meg s ezáltal későn érkezett a segítség. Járjuk be tehát legközelebbi szomszédainkat, tájékozódjunk óvóhelyeik helyéről, — véiszkijjáratairól, szellőző nyílásairól. Azt is nézzük meg, hogy az óvóhely milyen lakásrész vagy szoba alatt fekszik, mert sokszor csak a lakás felől tudjuk megközelíteni a bentrekedteket és csak így tudunk helyes útmutatásokkal szolgálni a mentési muknálatok megindítására. Előfordult például, hogy pinceboltozaton át — mert itt volt legkisebb a tör me lékréteg — vascsövet vertek be s azon keresztül juttattak levegőt a bentiévőknek míg a segítség megérkezett. 4. Számoljuk mek, hogy a riadó elhangzása után mennyien voltak az óvóhelyen s a riasztás lefuvása. után azonnal tegyünk jelentést a ! hiányzókról, hogy keresésükre sür- I gősen meg lehessen tenni az intéz- | kedéseket. Legjobb, ha mindenki j jól megnézi szomszédait, sőt azok j ruházatát is, hogy szükség esetén j leírást tudjon adni róluk, j 5. Az óvóhely berendezésénél na_ | gyón körültekintően járjunk el, I meri megtörténhet, hogy napokat | kell bennük eltöltenünk anélkül, I hogy a külvilággal érintkezésbe | tudnánk jutni. Ügy kell tehát be- j rendeznünk azt, hogy minden eshe- | tőségre feli legyünk készülve. A | legszükségesebb 'berendezési tár- j gyak a következők: ! a) Világító eszköz. Hacsak le- * hetséges, villanylámpát használni unk, mert a petroleum lámpa vagy a gyertya amellett, hogy rontja a levegőt, igen sok oxygént fogyaszt s így az óvóhely beszakadása esetén a bentlévők levegőellátását veszélyezteti. Lámpát és gyertvál tehát csak akkor és csak annyi ideig Kitűnő zamatu asztali O literenként 4*§0 P life Tomi lián fűszer- és cseraeneüzletében. Zrínyi Ilona u, 9 ez. Telefon ; 26—00 1
