Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-06-03 / 124. szám
8. oldal. «VH (Trianon 24.) 1944 június 3. SZABOLCSI HÍRLAP HMHHHHHMHMHHn Farkas László nyíregyházi reL vallás- tanár, regényíróról egy oldalas cikket irt a Magyarság Bágyoni Tárd Andor: A pók az első zsidókntató regényünk Farkas László nyíregyházi ref. vallástanár, több mélyreható és nagy érdeklődéssel fogadott regény írója országos figyelem és méltatás terébe került a megtisztult új miagyar szellem győzelmes kibontakozása óta. A Magyarság c. fővárosi lapban, Bágyoni, Váró Andor, a kiváló esztétikus egyoldalas cikkben foglalkozik „az első magyar zsidókutató regény", Farkas László: A pók c. művének, a mai- időkben fokozott jelentőséget nyert regényének méltatásával. A jeles uj sági ró-e sztétikus több részletet közöl A pók-ból, s e közléseket a következő rendkívül érdekes adatok közlésével vezeti be:: Farkas László református pap. A pók címmel 1936-ban regényt írt. Tudomásom szerint ez volt az első komoly és irodalminak nevezhető írás, amely regény formájában dolgozta fel a zsidókérdést, (Talán csak elődje volt a Kazárföldön.) A református pap regényét röviddel a mű befejezése után felhozta Budapestre. Mint kezdő író úgyszólván teljesen tájékozatlan volt az akkor főként zsidó, vagy zsidószellemű kiadó-őserdőben és ezért — egyébként helyes és egészséges ösztönnel — nem könyvkíadóvál- lalathoz vitte kéziratát, hanem a Függetlenség szrkesztőségébe. Farkas László kéziratával Hubay Kálmánhoz, a lap akkori főszerkesztőjéhez került, aki testvéri szeretettel és érdeklődéssel fogadta az új írót. Hubayt különösen akkor kezdte érdekelni a regény, amikor a pap-író elmondta, hogy a regény témája a magyarországi zsidókérdés. A szerző könyvében a falusi zsidó szatócsok, a kisvárosi zsidó ügyvédek és a vegyesházasságok nemzetrontó hatását vetíti az olvasó elé. A regény nagyon tetszett Hubaynak és főmunkatársának is, akit a könyv kiadásának támogatásával bízott meg. De hiábavaló volt minden igyekezet és támogatás: ebben az időben nem akadt könyvkiadó, aki A pókot kinyoma tta volna. Vagy nyolc könyvkiadó nem akarta, egy tisztességes pedig — nem merte. Az első zsidókutató regény így szorult le A pók Debrecenbe, aholis Hubay Kálmán ajánlására és egy református teológiai professzor támogatásával a Debreceni Ujság-Hajduföld végre vállalkozott arra, hogy az első magyar , ,zsi dókutatóreg ényt" folytatásban letközli. Úgy látszik, amit nem mertek és nem lehetett Budapesten, az sikerült Debrecenben. A debreceni lap nyomdája félretette a regény szedését és ötszáz példányiban könyvalakban is megjelentette. Amikor a regény megjelent, a debreceni zsidóság riadtan szisszent fel s minden erejét és összekötetését megmozgatta, hogy a könyvet betiltsák. Azt állították hogy ez a fércmű nem is regény, hanem propagandámat, rövidejn felekezet" elleni izgatás! A könyvet a legrövidebb úton elkobozták. A debreceni kiadó ekkor vitéz Kolos váxy-B or csa Mihályt kérte fel közbenjárásra. Kplosvüry-Borcsa közbelépésére az ügyészség — cso- dákcsodája! — feloldotta a tiltó végzést. De a hivatalos tilalmon kívül még egy Tilalomfa" állt a regény útjában. A zsidó könyvkereskedők és keresztény cégérű, de lényegében ugyancsak hasonló szellemű csatlósaik valósággal — elásták a könyvet. Eltűntették, eltemették. A regényhez nem lehetett hozzájutni. Titokzatos erő száműzte a könyvkereskedők kirakatából A pókot. Pedig a közönség kereste a könyvet: híre pusztai tűzként futott szét a még romlatlan magyar szellemi rónán. A debrecni kiadó nem merte mégegyszer kinyomatni a könyvet, arnly így lassan a feledés temetőjébe került. Közben a könyvet elolvasta egy magyar újságíró, aki abban az időben Berlinben dolgozott- Farkas László regényére felhívta a Német- Magyiar Társaság figyelmét. A társaság a regény vázlatának bemutatása után elhatározta, hogy a könyvet németre fordíttatja. Évek múlva ez volt az első komoly és remény tkeltő eredmény a tehetséges és új magyar író bátor, szókimondó írásával kapcsolatban. Sajnos, a háború kitörésé megakadályozta a Német-Magyar Társaságit abban, hogy nagyszabású kulturális terveit végrehajthassa, s így a Farkas-mű sem jelenhetett meg német nyelven. Igen óvatosan egyik filmgyár- tónk is érdekődött a regény iránt: ez a Jud Süss. budapesti bemutatójának ide jen történt. A gyártó A r>ók nyomán szer ette volna megcsinálni a magyar Jud Süsst. Erről természetesen az akkori cenzúra- viszonyok között szó sem, lehetett Tudomásunk szerint Páger Antal is olvasta a regényt: neki kellett volna A pók magyar hősét játszania. Farkas Lászlót antiszemita regényének példátlan balsikere nem csüggesztette el. Tovább dolgozott. 1938-ban megjelent Az újszövetség történeti könyvei című bibliafordítása, 1940-ben az egyik napilapban Forgószél című regénye, 1943-ban Urnák szolgái című meglehetős felküiön$ege>sg»é»gek nagy választékban SUHANESZ íbu9nrcsara@kábab ___ VAY ADAM UTCA 4 Á kálók, «fcédlSk ét «nloaearaftnrák olcsó árkos I tűnést keltett műve, 1944-ben pe- | dig Ezüstfenyőt keresem című I könyve. Teljesen készen áll, die még kiadatlan a szerző Szik című parasztregénye és a Porlik a szikla, amelyben az erdélyi elollálioso- dó magyarság kérdését dolgozta, fel. S most lapozzuk fel a betiltott és elsüllyesztett regényt, amely az új és újjászülető magyar irodalom egyik legérdekesebb és legértékesebb műve. Az izmostehetiségü szerző első munkája termesztésen szerkesztésében még nem tökéletes, kiforrott írásmü, de olyan őszinte és írcílag is igaz írás, hogy nyugodtan veheti kezébe az is, aki a könyvben csupán, a költészet és és irodalom kincseit keresi. A Magyarság cikke az első országos nagy elégtétel az itthon kellően nem méltányolt tehetséges ref. papnak, akinek mi egyébként már az Urnák szolgái c. könyve megjelenésekor diadalmas jövőt jósoltunk, mert tudtuk, hogy elérkezik hatalmas mondanivalóinak korszaka s az ö nagyszabású írói sikerének ideje, örülünk tiszta szívből, hogy ez a siker már bontogatja sasszámyait. Szüksége van szappanra? gyiijtsöB huliedék zsiradékot, mert SZAPPANRA cseréli ét SAROK «TCIA kijelölt kórzeti szappanfőző. Kótaji ut (nem utca) 38, szí Keresztény ipar és kereskedelem fellendítése Megbízást kaptam, hogy nagyobb mennyiségű háziipari kész cikkek és nagyobb mennyiségű nyersanyag készleteket kutassak fel és létesítsek összekötetést nagyobb felvevő keresztény kereskedők és gyártó üzemekkel. Felkérem azon háziiparral foglakozókat és nyersanyag termelőket, kik az alant felsorolt készítményekkel és nyersanyag eladásá- vol foglalkoznak, hogy cégemnél készletüket felajánlani szíveskedjék, éspedig; 1. Cirokseprü minden nagyságban, ciroknyersanyag. 2■ Gyékénykészítmények u. m. gyékény ponyva, szatyor, szakajtók, lábtörlők és gyékénynyersanyag. 3. Fazekaskészítményekből mindenféle edények. 4. Vesszöfonású készítmények u. m. asztal, szék, mindennemű kosarak, kenyér-hátikosár, papírkosár, nyírfaseprü stb. valamint vessző- és faháncsanyag. 5. Hordók, dézsák, sajtárok, gabonámén tővéka, kenyérmosódézsa, és mindenféle faedények, valamint nyersdongaiaanyag. 6- Kötélkészítmények u. m. hám, istráng, mindennemű méretű kötelek és kender nyersanyag. 7. Mindenféle kukoricaháncs- készítények u. m. kenyérkosárka stb. 8. Házíszőttes vászon, házi szőttes fonal. 9. Puhafából kivájt edények, minden méretű teknök, edények, gyúrótáblák, tésztafaszűrök, kis fa- gereblye, nagy szén a gereblye, liszt- merítő kanál stb. 10. Keményfából készített konyhaeszközök u m. főzőkan ál, tészta és húsvágódeszka, nyujtófa stb.. valamint fejsze, ásó, lapát és villanyelek, továbbá gabona-fa lapát stb. A nagyobbmennyiségű háziipari termékekből egy-egy példány, valamint a nyersanyagból 1 kg. vagy 1 m-nek megfelelő minta lesz az általam megadott Címnek beküldendő. Az átvételek lebonyolításához külön megbízott lesz kiküldve. Vegyen részt a közös munkában, szolgálja a közt, saját jólétét, megélhetését és legyen segítségére a keresztény háziipar és kereskede- len fellendítésében. Lukács Károly, mez öga zd a sági tér mén y k ér e skedő Nyíregyháza, Közraktár p. u-náí. lllai*BHHHHRH Bányászok egészségivé delme Németországban A német munkaközösiség Munka- gyógyászati tagozatának keretében újabb munkaközösség alakult, amely a bányászok egészségvédelmével foglalkozik. Ezzel is újabb lépés történt a német bányászok egészséggondozásának útján. Az új munkaközösség kicseréli a tapasztalatokat az összes német bányavidékek között, s az egyes helyeken kipróbált módszereket az ^gész birodalom bányászai számára hozzáférhetővé teszi. A Német Birodalom eddig is kétségtelen fölényben volt más nagy szént enmel ö államokkal szemben a bánya veszedelem terén. A Birodalom szociális és hivatalos szervei szüntelenül fáradoznak a bányászok szociális szükségleteinek kielégítésén, s ennek köszönhető, hogy az ötödik háborús évben nemcsak a német bányászok egészségi állapota kielégítő, hanem a német széntermelés is számos kiváló munkás kiesése ellenére fokozódott. uni» fi—f||| HHHH» — TE — VAGY A SZOVJET, EGYIKNEK PUSZTULNI KELL. VÁLASSZ! GjrapJntermését a Nyíregyházi Mezőgazdasági Szövetkezei, u „Fttiura“ főbizomástyosa alján értékesítse Gyapjuzsákok azonnal rendelkezésre állanak ! Telefon: Nyíregyháza, 30—88.
