Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-25 / 117. szám
* old*'. IH nÄHJS«* (Trianon 24.) 1944 május 25. Belohorszfey Ferenc dr. a Kossuth gimnázium új igazgatója Az ág. h. ev. gimn. kormányzó- ianácsa szerdán délelőtt 11 órakor ülést tartott, amelyen betöltötték a Kcssuth-gimnázium Zsolnai Vilmos kir. tanügyi főtanácsos, igazgató n y uga lomba v cnu lásáv a 1 megüresedett igazgatói tisztét. A kormányzótanács a tanári testület által ajánlott jelöltek köziii szótöbbséggel, titkos szavazás, útján dr. Belo- ihorszky Ferencet választotta meg a Kossuth-gimnázium igazgatójául. Az új igazgatót, aki a kormányzótanács előtt letette» a hivaialcs esküt, Nyíregyhazy Pál polgár- mester, a tanács elnöke üdvözölte meleg elismerő, méltató és lelkesnő szavakkal. Belohorszky Ferenc dr. mélyreható és új szellemet sugárzó oktatói és nevelői munkásságot fejtett ki és e téren szerzett érdemei elismeréséül a tankerületi kir. főigazgató tanulmányi felügyelővé nevezte ki. Miként a Szatmárnémetiben a főigazgatóság által rendezett igazgatói és tanulmányi felügyelői értekezleten tarlóit előadásában is kifejtette, kezdettől gyakormuLg is megvalósította mind tanításaiban, mind önképzőköri irányításában a magyar sorskérdéseknek az iskolai ifjúság előtt való nemzetpa.itikai jelentőségű megvilágítását. Előadása alapján a tankerületi kir. főigazgató rendeletben is felhívta a Középiskolák figyelmét a magyar sors- kérdéseknek a közvetlen új j -alakítását célzó iskolai tárgyalását. Élénk és dinamikus erejű tevékenységet fejtett ki kultúrpolitikai téren a Bessenyei Társaságban is előbb mint az irodalmi szakosztály elnöke, majd mint a Társaság széles tevékenységi kört kitűző és művelő főtitkára. Előadásai, cikkei, amelyek az általa is szerkesztett Szabolcsi Szemlében s más foiyóiraMagyarra fordította : GAAL OLGA Hiába igyekezett meggyőzni apját, hogy a bolsevisták nem ismerik el a régi katonai szolgálati szabályzatot, hogy egyetlen áiszt sincs köztük és az egykori tisztekben legveszedelmesebb ellenségeiket látják. — A világháborúban megkaptam a György-renhet vitézségemért — hajtogatta az öreg makacsul — a forradalom közepette is bátran szembenézek sorsommal. A fiú ekkor átölelte az apjáü — De te kövesd. — mondotta fiának — lelkiismereted belső parancsszava' t ! A fiatal Wclgin mégegyszer átölelte atyját, keresztet rajzolt uj- jával a homlokára, majd kirohant a szobából és eltűnt. . . A falub 1 tizenhét emb:rt állítottak elő a piactéren, élükön az öreg Wclginnal a két Romancw-va! és Krucsenkó gazdával, Kosztja édes* apjával. A ti véreteknek kell megtermékenyítenie a kommunista aratást, tokban és lapokban jelentek meg, az új szellemtörténeti s a liberális materialista szemlélettel szemben a jobboldali fajvédő és népi nemzeti irányt szolgálták átható és felemelő erővel. Ebben a szellemben fejtette ki kultúrpolitikai munikássál-í gát a MOVE-ban, a Népfőiskólában, a Megújulás Pártjának alapvető szervező tevékenységében is. Megválasztása annak az új szellemnek győzelmi ténye közé tartozik, amely most építi ki az új népi nemzeti Magyarországot a nemzet- nevelés erőinek új szellemű beállításával is. Együtt ment a halálba egy fiatal házaspár Megdöbbentő, kettős öngyilkosság történt Ha jdudorogen. Kardos Antal 26 éves földmíves és 18 éves felesége, Demeter Ilonka lakásukban felakasztották magukat. Mire tettüket felfedezték, már egy kükben sem volt élet. Kardos Antal néhány holnappal ezelőtt nősült meg. A iíataiok a legnagyobb boldogságban éltek, —■ éppen ezért teljesen érthetetlen, hogy miért követték el tettüket. —■ Fokozta a megdöbbenést az, hogy egy kötélre akasztották fel magukat, egymást átölelve illesztették nyakukba a kötelet s rúgták ki lábuk alól a zsámolyt. Valószínűleg a haláluk is egyidőbqn következett be. — Búcsúlevelet hagytak hátra, amelyben azt írták, hogy hosszabb időre el kellett volna válniok, — ezért lettek öngyilkosok. Megjelent Dr. Vietörísz József „Sóhajok hidján“ című verseskötete A könyvpiac egy tiszta szellemű verseskötettel gazdagodod. Megjelent Nyíregyháza poétájának, dr. v'ietórisz József újabb költeményeinek verseskötete, amelyet a Nyíregyházi Öreg Diákok Egyesülete adott ki személye, tanári és i öltői munkásságának mélió külső elismeréseképpen. A könyv megjelenése alkalmából felkerestük dr. Virtö- risz Józsefet és kérdéseinkre a következőket tudtuk meg a derüslelkű s örökké mosolygó Józsi bátyánktól : — Kedves bátyám, lapunk olvasóinak egyrésze legújabb verseid kiadása iránt érdeklődik. — Hát azt nagyon jói teszi; különösen ha a könyvet megveszi. — Fontos ez?, vagy csak a jóhangzás mondatja veled? — Bizony fcnto,s, mert nem szeretném, ha kiadóm ráfizetne az ,, ügyletre“. — mondotta Sílkó. A tizenhét áldozatot az erdő szélére cipelték, ahová időközben egy újabb csoport vörösgárdista érkezett. A nap ragyogva szórta szét me- leg sugarait, a megművelt földek békésen, beteljesülést ígérőén zöldéi tek. Itt-ott egy kintfelejtett eke vagy borona hevert... A falu felőli úton hosszú menet vonult. Egyik ember vadul szitkozódott, a másik fogát csikorgatta dühében, a harmadiknak keserű könnyek folytak végig barázdás arcén. Az egész falu talpon volt és elkísérte a szerencsétlen halálraítélteket utolsó útjukra. A szörnyű félelemérzés alól felszabadultak. é Mcst már tisztában vannak az ellenség szándékaival. Sajáí szemükkel akarják látszik, hogy tényleg véghezvíszik-e a rémiéttet. — Tényleg kivégzik-e ezt a tizenhét ártatlan embert, akiknek egyetlen bűnük, hogy nem proletárok? Amikor a vörösgárdisták szétszórták a népet, azok kerülő utakon folytatták útjukat az erdő felé. Jól ismerték az erdő rejtekhelyeit és onnan akarták majd végignézn a halálos ítélet végrehajtását. A tizenhét elítéltet felállították az erdő szélén, majd az ítélet olvasása következett: Ridnew polgár, ön ellen az a — Kicsoda az a kiadó? — A Nyíregyházi Öregdiákok Egyesülete. — Miért éppen ez, nem pedig valamelyik ismert könyvkiadó? — Azért, mert könyvemnek ez a kiadását minden kockázatával a NyÖDE-nek engedtem át. Könyvkiadó a mai papírínséges világban aligha vállalkozott volna erre a feladatra. — Mi van a könyvben? — Tizenöt íven körülbelül .másfélszáz költemény, az első háború után bekövetkezett idők lírai korképe. — Ezért viseli a „Sóhajok Híd- ján“ címet? — Igen, mert a gyűjtemény a magyar fájdalomnak s a magyar dicsőségnek könyve a válságba jutóit egyén és nemzet lelkének tükrében — Hát nem halál vár arra, aki erre a hídra került? vád, hogy jogtalanul meggazdagodott . . . Krucsenkó polgár, ön, mint egykori tisztviselő és szociáldemokrata ellensége a dolgozó népnek . . . Szemen^v polgár, ön kutak, aki a dolgozó népet kiuzsorázta és így tovább. Tizenhét nevet olvastak fel egymás után, valamennyit halálra ítélték. Az elítéltek meredt tekintettel néztek túrájukra. A komisszárok egyike kihúzta éles kardját és az öreg Woginhoz közeledett: — Wogin polgár, jöjjön velem, — rendelkezett. — Nem polgár, hanem kapitány úr! — utasította vissza büszkén az öreg Wogin. — Lám, még mindig ilyen merész, — csikorgatta fogát a népbiztos: Na. de mindjárt ellátom a bajodat! Tíz lépésnyi távolságra vonszolta magával az öreget, majd hirtelen megsuhogtatta, a kardját és lecsapott A'ele az öregre. — Ezt a „kapitány úrért“ kaptad! — ordította, miközben Wogin kapitány balkarja a földre hullott. — Ezt pedig kommunista ellenes érzelmeidért ! És már újra csapott a kardjával. Az öreg vezérkari tiszt megingott és elterült a földön. — Arra vár halál, aki megtette rajta a végzetes lépést. De én teljes meggyődésbol vallom, hogy a Gondviselés velem együtt nemzetemet is átsegíti ezen a veszedelmes hídon. — Nem lesz nagyon sötét színezetű ez a kép? — Ahol sötét az élet, bor origón szól a dal; ahol kiszínesedik, vele derül a dal is. Mert én az élet diadalát zengem. — S nem gátlása-é a nagyobb lendületnek a magasabb életkor? — Bizonyára több hevület és nagyobb elevenség jelentkeztt a Giuseppe-féle márciusi versekben és teljesebb elmerül és az Orgonazúgás hangjaiban; de a megnyugvás bölcseleté mindig átlendít munkám akadályain, s ma többet dolgozom, mint eddig bármikor. — Nyugalmad évei eszerint aligha pihenő idők? — Akkor pihenek, mikor munkát cserélek. Munkacserém eléggé változatos, tehát eleget pihenek. — És milyen területen folyik ez a munka? — Német dalokat fordítgatok, biblia-részleteket dolgozok fel, egyházi énekeket írok; közbe-közbe magamról és magamnak verselgetek — Hogy futja ennyire az időből? — Időhiányra nem panaszkodha- tom, sőt hozzámvalö szórakozásra is elegendő módot és alkalmat találok. így aztán, ha nem vagyok beieg, igazán könnyen viselem az élet terheit. — Megkérdem azt is, mit vársz a kötet kiadásától? — Kiadóm részére példányonként tíz pengőt a megrendelőktől, a magam részére tárgyilagos megítélést hivatott bírálóimtól és jóleső együttérzést valamennyi olvasómj tói. j "rfaaiHSSniSi.. t am — Az Evangélikus Kossuth-Gimnázium igazgatója minden szerdán és szombaton délelőtt ll órától az érdeklődő szülők és tanulók részé- i re hivatalos értesítést tart. 3x «-------------------------------------Hl—■l—lll — Ezt pedig megszökött fiadért! És harmadik csapásával a fejére sújtott az öreg kapitánynak, aki elterült a zöld gyepen .. . A tizenhat ember üres tekintettel figyelte a szörnyű jelenetét Egyikük sem moccant, ők következtek soron . — Lelépni, kész ! — hangzott végül a vezényszó A népbiztos rövid beszédben éltette a kommunista kormányt Maikin, Sílkó és a vörösgárdisták ordítva hurráztak, majd elvonultak. A hullákat egyelőre otthagyták a gyepen. * A falusi nép, kisebb-nagyobb csoportokba verődve, az erdőből nézte végig az ítéletvégrehajtást. Egész nap és egész éjszaka ott vir- rasztottak az erdőben kedves ha- lottaik közelében. Senki sem mert hozzátartozójának: atyjának, vagy testvérének holttestéhez közelíteni. De mindannyian ott maradtak az erdőben és vártak .. . Éjfél felé egyszerre csak azt látták, hogy az öreg Wogin feltámadt halottaiból. A vértől borított test megmozdult. A megmaradt jobbkarjával óvatosan körültapogatózott. Lassan > felemelkedett. (Folytatjuk.)