Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-20 / 113. szám

2. oldal. *, NVikvtdék SZABOLCSI his HrRLftP (Trianon 24.) 1944 május 20. 33 millió Aki a bolsevista ellenes "kiállí­tást megnézte, az látott egy táblá­zatos kiállítást, ahol a 25 éves kom­munista oroszországi uralom idején kivégzett, ellenforradalmakban le­gyilkolt, kényszermunkákban el­pusztult, éhínségben elhaltak szá­ma meghaladta a 33 milliót. Har­minchárommillió ember, akiknek nem kellett volna elpusztulni. Har­minchárom millió olyan ember, akiknek nagyrésze az országnak, az emberiségnek értéket jelentett. — Nem háborúban, öldöklő csatában pusztultak el, nem ellenség, idegen és gyűlölt nemzet fiai voltak, hanem saját fajtabéli és béke volt, halá­los béke. Harminchárom millió, kétszer annyinál is több, mint amennyien a mai Magyarországon lakunk, több mint a cári Oroszország 100 év alatt Szibériába küldött száműzöttjei. Annyi ez az elpusztí­tott embertömeg, ha nyolcas sorok­ban sorakozna fel a berlin— konstantinápolyi műúton, Unter den Linden-től az Aranyszarv- öbölig tömnék meg az utat. zárt so­rokban. Kik voltak köztük? Minden ran­gú és rendű ember tábornoktól a közkatonáig, nagybirtokostól föld­művesig, gyárigazgatótól munkásig. Ha békében, saját fajtájából "ki tudott és ki akart pusztítani ilyen országokat betöltő tömeget, mit várhatnak tőle az ellenséges orszá­gok, hol ágyúval és bombával, csi­korgó véres gyűlölettel törnek a pusztításra!?! Mit várhatna tőlük Magyarország, mely a szláv—zsidó —kommunista gyűlölet gyűrűjében fekszik?! Hol vagyunk már attól a balga tévhittől, melyben azt gondolhatta; j bárki is, hogy a kommunizmus pro­letárharc, a szegénység forradalma s csak az urak halálos ellensége. — Ma már tisztán láthatja mindenki, j hogy a hódítani és bosszút állni akaró kommunizmus nemcsak fal­vakat és városokat irt ki, ha útjá­ban áll, hanem egész országokat is. S egyetlen ország sincs annyira út­jában, mint a mi hazánk. És e rémnek ellenséges, gyilkos hadereje itt tombol határaink előtt í A magyar honvéd halálos el­szántsággal áll őrt és védi az ezer­éves magyar határt német baj tár­sával együtt. Újságok, hírek, üzene- | tek fájdalommal töltenek el csalá­dokat. Szent és büszke fájdalmuk előtt a részvét és együttérzésünk zászlaját mélyen meghajtjuk. Ez azonban nem elég. A magyar hon­véd végsőkig feszített akaratát, em­berfeletti helytállását a belső rend, fegyelem, munka, a tisztultabb köz­szellem s a küzdő hősökről, család­jukról való gondoskodás biztosít­hatja. Nem lehet a küzdő, vártontó magyarság mögött pártharcokban elfecsérlődő, hasznot, állást, jobb és puhább életkörülményt habzsoló személyi torzsalkodásban élő tár­sadalom1. Nem lehet a lángszórók, aknabetők, szuronyrahomok gigá­szi harcosai mögött a kemény és önvédelmi arancsok végrehajtás ha­szonlesőinek igénylési rohama. Nem lehet sem a vezetésben, sem a vég­rehajtóban olyan szellem, mely nem szolgálná 100 százalékig a szo­ciális igazságot, a nemzet dinami­kus erejét, a harcos akarat felfoko­zását. Hogy ezt a szükségességet, ezt az erős önfegyelmet, a közösségi ér­zést, az önzetlenséget a társadal­munk minden vonalán megláthat­nék. azt nem állíthatjuk. Dúl a pártharc, melynek eredménye az egyöntetű irányítás és intézkedés hiánya. Személyeket támadunk, ahelyett, hogy önmagunkban meg­tisztulnánk. Szégyen és gyalázat, deigen sokan vannak, kik a zsidót- lanításból meg nem illető előnyök szerzése végett kilincselnek hivata­lokban. Pirulni kell azokon, kik éveken át jónak tartott lakásaikat akarják telhetetlenségi vágyból köz­pontibb, nagyobb, összkomfortosabb lakással kicserélni s ezért kérvé­nyeznek, zaklatnak. A zsidót!ámí­tás számukra az olcsón szerzett, puhább élet biztosítását jelenti. Ki gondol ezek közül a földputrikban, Friedmann-telepen, düledező házak nyomortanyáin lakó, nagycsaládú tömeglakókra. Urak, lakást igénylő urak! Azok is magyarok, azoknak lakói közül hány honvédzubbony lesz véres a Kárpátok előterén ! Ne legyünk telhetetlenek. Üzlet­nél, lakásnál rájuk gondoljunk első sorban s csak azután, a legvégén tolakodás nélkül, sürgetés nélkül jöjjenek a csereberélők, — ha ad­dig nemi jutnak jobb belátásra. Lemondással, fegyelemmel, faj­szeretettel kezdődik a szokatlan szájból is divatossá hangoztatott nemzeti szocializmus. Nem a k.pzsi önzés, hanem a fajtánk, különösen azok szolgálata, akiket a sors mé­ly ebre ejtett, mint ahogy mi va­gyunk — ez a nemzeti szocializmus Kemény küzdelmet, akaratot csak az a nép tud kifejteni, mely meg­szabadul a pióca-szellemtől. Nekünk pedig keménynek, áldo­zatot vállalónak, egymást felemelő- nék kell lennünk. Mert mit ér az ötszobás, komfortos lakás, a fő­utcai üzlet stb., ha ott kint nem fe­szül eléggé az izom s nem tud ütni keményen az ököl. Gondoljunk a bolsevista oroszor­szági 33 milliós embermészárlásra s talán a hideg borzalom szerényeb­bekké, messzebbre nézőkké alakít át bennünket.-y —n. Gazdag, változatos, érdekes műsor keretében énekel Nyíregyházán, pünkösd vasárnapján Barabás Sári operaénekes művésznő Megírtuk, hogy pünkösd vasár­nap délután 4 órai kezdettel a vá­rosi gyermekjátszótér vezetősége a bombakárosultak javára Barabás Sári operaénekes részvételével kerti ünnepsége rendez a játszótér szabadtéri színpadán. A kerti ün­nepség műsora rendkívül gazdag, változatos, több mint száz szereplő­je a tudás és művészi készség re­mekeit nyújtja. Jegyek elővételben a Fábián-féle könyvkereskedésben, az Újság- boltban, a Ferencesek rendiházá­ban P. Lehelnél hétfő délutántól kaphatók. Dudás Miklós püspök kezdeményezésére Nyíregyházán ezután minden hősi halál hírére megszólalnak a keresztény templomok harangjai Hősi halottakat siratunk az élet­halálharc viharában. Halhatatlanná szentelődik fel a magyar testvérek neve, a jövő nemzedékek az életet áldozó hősöktől tanulják az Isten, a haza szeretetét. Nyíregyházán a kát. és prot. tábori lelkészi hivata­lok minden esetben értesülnek a keleti harctéren történő esemé­nyekről, a Nyíregyházára való hősi halottakról. Dudás Miklós püspök szívéből sarjadt az a szép magyar bajtársi gondolat, hogy amikor egy-egy Neme» *nv»vokk»1 gmraaoiáv*! készfttak DAÜGilT, HAJ FESTÉS/*: rossz hajak szakszerű ápolása Kelemennél Horthv M. tér 6, Keresztéay magyar falat. Zsidót »ej*? szolgál«* k H APOLLO FHaszMáz Talnfan 25-?4 Május 20-21-22 f Nagy zenés magyar vígjáték EJJELI ZENE Magyar és Ufa világhiradó! Előadások kezdete hétköznap Vi4, V.6 é, 7,8. Vasárnap i/a2, V«4, Vaó és 7,8 óra ___ Vasárnap d. e. 11 órakor matiné. Szombat-v asárnap-hétfő ! Főszerepben: Sárdy János, Kelemen Éva, Bilicsí Tivadar, Déry Sári, v. Gózmány, Pethes Magyar és Ufa világhiradó ! nyíregyházi hősi halottról érteülés jön, egyszerre, egy magyar szívvel és lélekkel szólaljanak meg a róm., a gör. kát., a ref. és az ág. h. ev„ templom harangjai, hogy az egyes felekezetek összeolvadó harangsza­va hirdesse a gyász fenségének, az áldozatos élet felmagasztaltatásá- nak egységes érzését. A szép terv valóra válik, minden egyház magáévá tette a fenköit gondolatot és ha egyszerre sírnak a nyíregyházi harangok, akkor ve­lők sír minden igaz magyar szíve és egyszerre keményedik esküvésre a lelkünk; életünket és vérünket kersztény hitünkért, ezeréves ma­gyar hazánkért, » ■, ****** *y*Trr TUTTMamffi rng'T ftiMWnmmTiH HJBJ Istentisztelet a hősök napján A nyíregyházi róm. kát. plébánia hivatal közli, hogy Hősök napján, va­sárnap délelőtt 10 órakor istentiszte­letet tartanak. Az istentiszteletre ezen az utón is meghívják a hatóságokat. Ipartestületi közié meny Felhívjuk a cérna feldolgozó iparos tagjaink figyelmét, hogy f. hó 22-én bekezdőleg 8 napon belül a f. havi cérnát váltsák ki. Ellenkező esetben a fennmaradt mennyiséget pótkiutalás formájában a jelentkező iparosoknak kiosszuk. elnökség

Next

/
Thumbnails
Contents