Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)

1944-05-19 / 112. szám

2 oldal. V.lt«** Riitz Jenő t /«YíIWEDEK „ 5 Z ASoi.es i HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 május 19. Hitet, fegyelmet és áldozat- vállalást kér a kormány Kedden délelőtt iktatták be hiva­talába Buda István dr.-t, Veszprém vármegye új főispánját. A beikta­táson megjelent vitéz Rá'z Jenő miniszterelnckhelyettes is, aki be- széet mondott. A miniszterelnökhelyettes beszéde. — Az első világháborút követő békék két részre tépték szét az or­szágot — mondotta a miniszterel­nökhelyettes. — Egyik oldalon álltak az úgynevezett győzők, — a másik oldalon álltak a legyőzőitek, akik a csatatéren győztek ugyam, de otthon elbuktak. Ezeknél oda­veszett, ami a néo szemében eddig szent és igaz volt. Egészen termé­szetes, hogy ezeknek keresniök kellett az új életfor­mát, az új gondolatokat, ame­lyekkel jövőjüket újból meg­alapozhatták. Ez különféle változásokban és jelenségekben mutatkozott meg a alulmaradt népeknél. Végül is két eszme kristályosodott ki és öltött alakot. Az egyiket Oroszország ál­lította a világ szeme elé, amikor mindent felülről nyomott lefelé és a niveliálás egészen a legmélyebb rétegekig eljutott. A másik formát a nemzeti szocialista és fasiszta- rendszer juttatta kifejezésre, ame­lyek szintén nivelláltak, de nem lefelé, hanem alulról felfelé, amely- lyel felemelték a néprétegeket és a felemelt néprétegekhez vezették el a túltengő osztályt. Nálunk Magyarországon ez a ni­vellálódás a vesztett háború és a páriskörnvéki békék után megin­dult ugyan, de sajnos, félbeszakadt. Közben belekeveredtünk a most folyó háborúba akkor, amikor a szociális kiegyenlítődést nem csinál­ták meg és a tiszta eszmei alapra sem tudtunk ráhelyezkedni a poli­tikai életben. Itt látom én a nagy nehézségeket. Sokszor állott Magyarország óriási ellenfelekkel szemben, de olyan ellenfél még sohasem döngette az ország kapuiát, mint amilyen most áll a Kár­pátok hágói mögött. Mire van nekünk ezekben a ne­héz időkben szükségünk? Három dologra: hitre, enge­delmességre és küzdő áldozat- vállalásra. Bocsánat a kifejezésért, már ré­gen becsukhattuk volna a boltot, ha nem volna meg bennünk a hit, hogy az Úristen, a Gondviselés, nekünk magyaroknak itt a Kárpát­medencében a régi szentistváni ha­tárok között hivatást és kötél es sé­! get adott. Minden magyar ember­nek tudnia kell azt, hogy a Duna­Tisza közén a Kárpátokig csak a magyar vezetheti ezt az országot. Második követelménynek az en­gedelmességet jelölöm meg. Enge­delmességet kérünk az ország min­den polgárától és az engedelmes­séggel a fegyelmezettségnek is pá­rosulnia, kell. Fegyelmezettség a gondolatban, a cselekedetekben, a mindennapi életben, mert ha min­denki a maga gondolata és feje után akar elindulni, lesznek embe­rek vagy pártok, amelyek saját önző céljaikat kergetik, akkor me­rem mondani: Magyarország volt és nem lesz. Harmadszor azt kérem, hogy küzdőképes áldozatvállalás legyen ebben az országban. Ez a folyamat a huszas években indult meg. Már akoriban hangoztattuk nagy szó­val. hegy: Nem, Nem, Soha! Ez nem maradim t így! — de senkinek sem jutott eszébe, hogy fegyver és jó vitézi rezo- lació nélkül, tisztán csak jogra és igazságra hivatkozva, egy talpalatnyi földet nem kapunk vissza. Ahelyett, hogy erős hadsereget szerveztünk volna, ahelyett, hogy if jóságunkat a kemény akarásra, veszedelmes életre neveltük volna, vártuk a sült galambot. Az a meggyőződésem, hogy azok a fíatalmberek odakint a köteles­ségüket százszázalékig teljesíteni fogják. Nem vagyok azonban egé­szen megnyugodva, hogy idehaza ugyanez történik-e? A csendes szabotázsok még m a is folynak. Apró kis ellenállást tapasztalha­tunk sokhelyütt, de dolgozni reg­geltől estig és estétől reggelig nem igen akar még senki ebben az or­szágban. Pedig csak úgy állhatjuk meg helyünket, ha minden erőnket összeszedve egy közös cél irányá­ban haladva reggeltől estig dolgo­zunk fegyelmezetten, engedelmes- kedve és rábízva magunkat azokra, akiket az Úristen ma az ország ve­zetésével megbízott! »I* ».Hír* » «* V ■■ :->>*,-V' V• -«w- -j­Senki hozzá ne nyúljon a földön talált repeszdarabokhoz, lei nem robbant bombákhoz és lövedékekhez Az utóbbi hetekben sok szeren­csétlenség történt, melyek könnyen elkerülhetők lettek volna, ha a kö­zönség mindenben követné a ható­ság útmutatásait és óvatosabb vol­na a földön talált ismeretlen fém­tár gyakka 1 s z em ben. Sok figyelmeztetés elhangzott már illetékes helyről, hogy senkin? közeledjék a fel nem robbant ellen­séges bombákhoz, a légvédelmi tü­zérség földrehullott repeszdarab- jaíhoz és a lelőtt ellenséges repülő­gép-roncsokhoz. Ezeket a tárgya­kat felvenni vagy megérinteni sen­kinek sem szabad, ha valaki lát va­lahol fel nem robbant bombát, tü­zérségi lövedéket, repeszdarabokat vagy ismeretlen fémtárgyakat, — j azonnal jelentse azt a legközeleb- ! bi csendőrnek vagy rendőrőrszem- 1 nek. Színház EGY NAP A VILÁG. Vaszan- János ezt a színművét modern történetnek nevezi. Talán helyesebb lenne ezzel megjelölni : mai történet. A mai ember élete, aggodalma, vívódása tükröződik vissza a darab sok szerepéből. És mert olyan közel áll hozzánk sok gondolata, jobban megfogja az író mondanivalója a lelkünket, vi­szont ez a színészekre is nagyobb feladatot ró. Nem elegendő a szé­pen pergő párbeszéd, az előadás dologi része nem elégíthet ki. a sza­vak mögött meg kell találni a lel­ket. Két ember tudására, előadás­beli készségére és lélekábrázoló erejére van felépítve a darab tar­talma, sikere. Csak kivételes képes­ségű színésznő és színész vállalkoz­hat a benne rejlő feladat megoldá­sára. És ha most visszagondolunk a tegnap esti előadásra, örömmel kell megállapítanunk, hogy mindazt, amit a legkényesebb ízlés és igény felállíthat a darab 'előadásával szemben, Komlós Juci és Földessy Géza játékában maradék nélkül megtaláltuk. Kómlós Joci képessé­geit már volt alkalmunk nem egy­szer elismerni, de úgylátszik, hogy minden alkalommal újabb és újabb színt fedezünk fel játékában. Elő­adásának egyszerűségében is mély­ség van. A szavak a lélek mélyéről törnek fel, akár ha csak az egy­szerű jóságnak kell kifejezést adni, akár ha a lélek vívódását kell áb- j rázolni. Egy szemrebbenése, vagy | kezének egy mozdulata is beszélt. : És amikor nem szólt, akkor is szin­te forrott a mozdulatok mögött a jóság, a női lélek melegsége, szare- tete, mindenre kész önfeláldozó lel­ke. Talán a Bolond Ásvayné után ebben a szerepében láttuk eddig a legnagyszerűbbnek, a lelkűnkhöz Május 19-20-21-22 Fií»s?lníá2 Tbís#*0 Péntek szombat vasárnap-hétfő Nagy zenés magyar vígjáték ! Főszerepb >n : Sárdy János, Kelemen Éva, Biliesí Tivadar, Déry Sári, v.Gózmány, Petbes ____________ Magyar és Ufa világhiradó ! E lőadások kezdete hétköznap V«4 A«* é» V*8, Vasárnao i/*2, Va4, l/tó és Va8 óra r ^“5r magyar víg] EJJEÍ.I ZENE I legközelebb állónak, ámbár lehet, I hogy más prózai szerepében újra csak hasonló megállapítást kell | tennünk. i Tegnap-esti előadása számára a ' legteljesebb sikert hozta. Földessy í Géza az első felvonásban a bohém- j lelkű, az életviaámságot szerető i ember nagyszerű figuráját adta. A ! harmadik felvonásban pedig drámai i magasságba emelte szerepét. Két- i ségtelen. hogy a siker ennek a.har- i madík felvonásnak érzékeltetésétől i Elgg. ^ És ezt nagyszerűen oldotta j meg. Általában az első és a máso- ! dik bárjelenet egyformán kiváló al- ! kaimat adott számára művészi *ké- ; pességeinek ragyogtatására. — És meg kell még említeni két igen ki- : váló szereplőt: Bartók Júliát, aki Szabóné szerepében a jóság és me- ! legség finom szerepét játszotta meg. A másik ilyen kiváló szereplő Bessenyi Ferenc volt az orvos szerepében. A félszeg, vagy inkább helyesebben a végtelenül , szerény és a más boldogságáért a maga ál­mait is feláldozó embernek nagyon megnyerő alakját játszotta meg sze repében. Halk szavaiban is éreztet­ni tudta a lélek mélyén forrongó emberi indulatokat. A kisebb sze­repek megjelenítői is legjobb tudá­sukkal járultak hozzá az előadás őszintén elismert nagy sikeréhez. * Ma este ismét az Egy nap a világ megy bizonyára hasonló nagy sikerrel. Szombaton este, valamint vasárnap délután fél 4 órakor és vasárnap este 7 órakor Lehár Fe­renc fülbemászó muzsikájú, nagy revü-cperettje, a Három grácia megy, Mátray Mária, Komlós Juci, | Nagy Béla, Jeney Ottó, Fekete Ala­jos és Antalffy József főszereplé­sével. * Szomaton délután 4 órakor Da­rio Niccodemí világhírű vígjátékát, a Tacskó-1 játssza a társulat, a címszerepben Komlós Jucival. Aki emlékszik a társulat egy esti itteni előadására, amelyben ezt a vígjáté­kot a Korona nagytermében lát­hatta, az csak örömmel fogadhatja a darab előadásának megismétlését. Az előadás a Tisztviselő-előadások sorozatának első alkalma lesz. * Az előzetes jelentéstől eltérően felhívjuk a figyelmet arra. hogy Dumas örökbesű színművét, a Ka- méliás hölgy-et két este egymás­után adja a társulat. Hétfőn és ked­den megy a legnagyszerűbb sze­reposztásban a színmű. A színmű előadását a Belvárosi Színház ki­váló rendezője, Rákossi Pál ren­dezi. HETI MŰSOR: Pénteken este 7 órakor: Egy nap a világ. Szombaton d. u. 4 órakor: Tacskó. (Tisztviselő előadás.) Szombaton este 7 órakor: Három grácia. Vasárnap d. u. fél 4 órakor: Három grácia. Vasárnap este 7 órakor: Három grácia. — ‘UTAZÁSI igazolvány kiadása iránti kérelem nyomtatvány kapha­tó a Jóba- papírüzletben, Bethlen utca 1. szám. , 10x

Next

/
Thumbnails
Contents