Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 97-145. szám)
1944-05-17 / 111. szám
4. old*l. NVtfyiüék iíABOLCSl hík hirläF wm (Trianon 24.) 1944 május 17. Csütörtökön este ünnepélyes keretek között MEGNYÍLIK Gyureskó István Sóstó vendéglője Fővárosi szakács főz! A zenél Sarkad! Elemér és kitűnő cigány- zenekara szolgáltatja MINDEN PÉNTEKEN ESTE HALVACSORA! Nem épelméjű a tornyospálcai merénylő ? Elvágta felesége, az apósa és a saját nyálát Verses levél a frontról j Naponként érkeznek szerkesztő- sédünk címére a zöld tábori lapok. Közöttük sokszor verses üzenet száll a vér zivatarból az otthonok felé. Ilyen verses tábori lapot küldött Hévízi Lajos híradó a K. 95i. tábori postaszámról. A verses lá- borí lap üzenetének a címe: „Linus- kának a frontról. Leánykám, előttem látom könnyes szemedet, Mikor utolszor fogtam kicsi kezedet Reszketett a hű kéz, sírás fojtogatott Amint nézted az induló vonatot. Még most is jól emlékszem minden szavadra: „Aztán, édes Lajoskám, vigyázz majd magadra." A katonabanda víg indulókat játszott, S Te sírva búcsúztattad vőlegényed párod. . . Azóta is, tudom, imádkozol értem: Kéred a jó Istent, soha baj ne érjen Várod, mikor jön el a boldog nap újra. Mikor hazafelé visz a mi vonatunk útja. Várj szent hittel, ne nyugtalankodjál. Hosszú éjszakákon szép álmot aludjál. Jó az Isten, az Égből ránk tekint: Megsegít és visszajön a te „szőke honvéded“ megint. Érdekes bűnügyben tartott fő- tergyalást a nyíregyházi törvényszék. ítélethozatalra nem kerülhetett sor, mert a bizonyítási eljárás során felmerült az a gyanú, hogy a vádlott nem épelméjű. Karámos Mihály tornyospálcai lakos 1937-ben esküdött örök hűséget feleségének. A házasság azonban nem volt boldog. A fiatal férj ingerlékeny, türelmetlen ember volt aki állandóan kötekedett feleségével. Az utóbbi hónapokban már tűrhetetlen lett az élet a Karámos házaspár között. Különösen az após és a férj között vált igen élessé a viszony. A kérdéses napon a házaspár között veszekedés tört ki, a nagy ,,vitában“ az após is résztvett. Karámos Mihály dühében elővette élesrefent borotváját és azzal nekirontott feleségének, akinek elvágta a nyakát. A vértől elvesztette teljesen az eszét és apósának is elvágta a nyakát. Karámos tettének következményeitől megrémülve a gyilkos borotvát saját maga ellen fordította és az udvaron elvágta a saját nyakát is és utána kútba ugrott. Karámost azonban még idejében kihúzták a vízből és elsősegélyben részesítették. Feleségét és az apósát is kórházba szállították, ahcl a gyors orvosi beavatkozás megmentette mindhármuk életét. Karámos Mihály a vádlottak padján idegesen, kapkodva védeHajdn megye akciója a textíiiárak és me&o- gaidasági árak össafeft ngbahoasására Debrecenből jelentik. Hajdú vármegye közigazgatási bizottságában vitéz Kiss István ezredes, törvényhatósági tag szó vétette, hogy a textilárak és egyes iparcikkek ára oly magas az egyes mezőgazdasági árakhoz képest, hogy ezeket az árakat a kisbirtokosok és a földkezik. Minden felelősséget az apósára hárít, szerinte az apósa rontotta meg a békés esaládi életüket s a családi vagyon miatt mérgesedett el a viszony köztük. A főtárgyalási bizonyítás során kitűnt, hogy Karámos Mihály nem épelméjű. Felesége vallomása szerint tífuszon ment keresztül s azóta zavarosan viselkedett s olyan, ingerlékeny volt, hogy még szólni sem lehetett hozzá. A törvényszék a főtárgyalást elnapolta és egyben elrendelték a vádlott elméjének megvizsgálását. művelésben foglalkoztatott munkások csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megfizetni. Indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság felterjesztésével forduljon az illetékes minisztériumhoz a textilárak és mezőgazdasági árak összhangbahozatala érdekében. A közigazgatási bizottság egy- nangúan tette magáévá vitéz Kiss István ezredes indítványát. ^^MAGYAROK VAGYUNK, ERŐSEK VAGYUNK, GYŐZÜNK. A legkellemesebb uszsonnáxó 4>ely a széo Bácsik c Luther palota. Sütemény különlegességek nagy választékban. Magyarra fordította : GAAL OLGA Két esztendővel a háború kitörése előtt egy szép őszi napon, amikor a falu népe a mezőn dolgozott, egyszerre csak félreverték a falu harangját, mintha tűz ütőit volna ki. — A mezei munkába mélyedt emberek felkapták a fejüket és csodálkozva néztek körül. A faluban csend és béke uralkodott, a fák zöldjei között mindegyik felismerte a maga kis házikóját, bajnak, szerencsétlenségnek nyoma sem látszott. Csak a múlt héten temették el Praszkovja özvegyét, talán nem halt meg ismét valaki? A harangszó egvre sürgetőbben hívta az embereket, akik ijedten iramodtak hazafelé, ki gyalog, ki szekerén. Amikor a templom elé értek, borzadva látták a történteket. A nagy templomajtót fejszével feltörték, a templom belsejében a szentségtartó és megszentelt eszközök egymásra hányva hevertek a földön és a hatalmas vértócsa azt mutatta, hogy itt, az oltár előtt emberek vívtak meg egymással. A harangszó elnémult. A lépcsőn bizonytalan léptekkel közeledett valaki. A muzsikok haragtól feldúlt ábrázattal néztek szét az oltár körül. Fedetlen fővel, egymás után vetették a keresztet, s a léncső felé néztek, ahonnan a sekrestyés közeledett. Hirtelen tompa lövés dördült. A szerencsétlen templomszolga összeesett és szörnyű fejsebéből ömlött a vér. Mielőtt eszméletét vesztette, halkan vallotta, hogy a tettes egy nagy, erős férfi veit, aki a szomszédos Kimkí község felé menekült. A muzsikok nyomban üldözőbe vették a gonosztevőt. A legények legfürgébb lovaikra kaptak fel és elvágtattak a szomszéd falu felé vezető úton. — A gaz templomgyalázó tettes úgy feldúul- ta lelkűket, hegy csaknem elnézték az erdő szélén gyanúsan meghúzódó embert. De kél legény mégis észrevette. Az ember futásnak eredet és nyomaveszett az erdő sűrűjében. A legenyek fellármázták az egész falut, embergyűrüt vontak az erdő köré és megindult a ha jíóvadászat a gonosztevő után. Késő este csípték el a sűrű bozótokban. Azonnal a városba szállították. Kiderült, hogy Silkónak hívják. A törvényszék tizenöt évi j fegyhazra ítélte, de öt év múlva a ! kommunisták szabadon bocsátotI ták. ! Kosztja és én még mindig a vastagtörzsű gesztenyefa mögött megbújva figyeltük Maikin és Sílkó beszédét. Silkó nagyokat szívott pipájából és utána hegyeseket köpött a templom felé. Amennyire kivettük szavaikból, Maikin a kommunista eszmét magyarázta a muzsikoknak. Silkó ellenben inkább a kommunizmus megvalósításának gyakorlati oldalát ismertette. — Meg kell értetnünk a néppel, — mondta Melkin, — hogy a magántulajdon annyi, mint a lopás. A proletár viiágfcrradalom kiin_ dúló pontja Oroszország. Mint ilyen már nem> ís Oroszország többé, hanem a világforradalom gyújtópontja. Innen kell az egész világ proletárjait felbujtani arra, hogy ők is hascnléképpen semmisítsék meg a nagytőkéseket. Ezért a mi jelszavunk: raboljátok vissza, amit elraboltak tőletek! Minden, ami most történik, a proletárok javát szolgálja az egész világon. Hogy is mondta Lenin? Inkább haljanak me'g etnbermilliók, semhogy a tiszta kommunista tanok veszendőbe menjenek! A két muzsik, Jefrern és Iván csak bólogattak. Ivánt figyeltem. Elgondolkozva meredt maga elé és látszólag unit- nem értett Maikin fejtegetéseiből. De Jefrern annál feszültebb figyelemmel hallgatott. Látszott rajta a teljes szellemi együttműködés, amellyel mindenképpen meg akarta emészteni a hallottakat, hogy azokból levonhassa a gyakorlati tanulságot. Ebben aztán nagy segítségére volt Silkó, aki kijelentette, hoáv a faluban feltétlénül meg kell rendezni a Bertalan-éj szakát. A párisi kommunista forradalomról eszélve kijelentette: — Meg kell tisztítanunk' a népet a polgári szeméttől. Kíméletilenül és irgalmat nem ismerve kell elbánnunk ellenségeinkkel. És jegyezzük meg, hogy aki nem tart velünk, az mind ellenségünk. Különösen az, akinek vagyona van. Nem szabad visszariadnunk a várontástól ! Mert csak ezen keresztül valósíthatjuk meg eszméinket. Utána senki sem zavar majd többé bennünket: mindenki fél és retteg majd tőlünk! Nekem, a tizennégy eszteVdős iskolásfiúnak merőben érthetetlenek voltak a szavak, amelyeket ezek a kommunisták a terrorról mondottak. „Bertalan éj“ és „Párisi forradalom“ véstem az agyamba a hallottakat, hogy később otthon megma- gyaráztassam magamnak édesapám mai értelmüket. (Folytatom)
