Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-16 / 61. szám

2. oldal. e, J^fclKVrDÉK 5ZÄBOLCSJ HIE mmmm HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 március .Ll> A márciusi vérsserzodőkkeí együtt ma is világgá keli kiáltanunk elévülhetetlen örök magyar nemzeti követeléseinket Nyíregyház*, poigarságáaak sabid^ilaaepéa Ftíilky M»íair Lajos dr. DAgyhatasii bestédet o&oadott a mmt magyar étel parancsairól Nyíregyháza március hó 15-én zászlódíszbe öltözött- Reggel a ke­resztény hitfelekezeiek templomai­ban ünnepi istentisztelet volt az egyházi, polgári, katonai hatóságok, az egyesületek, iskolák részvételé­vel. A délelőtti órákban volt a le­venték, az iskolák lelkes magyar érzéssel áthatott ünnepe, délután 3 órakor a városháza előtti téren többezer főnyi közönség részvételé­vel rendezték meg a polgárság ha­gyományos, impozáns szabadság­ünnepét. Az ünnepségen a 12. hon­véd gyalogezred zenekara a Nem­zeti Hiszekegyet játszotta, majd Nyíregyházy Pál polgármester mondott megnyitó beszédet. Fel­idézte az 1848-as március emlékét, amikor ezen a téren ünnepelte Nyíregyházi polgársága a szabad­ság dicső születése napját. — Ma Kossuth varázsos neve fonódik ün­nepségünkbe és a dicső múlt inspi­ráló erejű emlékei megerősítik a lelkeket a nemzeti gondolat iránti hűségben, abban, hogy a nagy már­ciushoz méltóan, ne széthúzó, önző, hanem a nemzeti közösséghez hű magyarok legyünk. A lelkesítő megnyitó után a ze­nekar a Kossuth-nótákat és a Kos- suth-indulóí játszotta művészi szép­ségű előadásban, majd dr. Füsthy- Molnár Lajos kir. járásbíró mon­dotta el lenyűgöző erejű, az új ma­gyar életszemlélet szellemével át­hatott ünnepi beszédét. március 15 ében ezer év minden küzdelme, ürömé, bánata benne van Füsthy-Molnár Lajos dr. gyuitó­hatású beszédének bevezetésében azt fejtette ki, hogy március 15-e több nekünk a puszta megemléke­zésnél. Ebben a napban benne van az örök mult, a mindenkori magyar jelen s az örök magyar jövendő. A magyarság örök történelmi dicsősé­ge, hogy ami más nemzeteknél csak véres forradalmakon, öldöklő pol­gárháborún keresztül tudott megva­lósítani, azt rálunk egy nagyszerű nap történelmi ihletében minden kényszer, erőszak nélkül megterem­tette a nemzet minden rendű, ran­gú fiának szíve összedobbanása — Majd a következőket mondotta az ünnepi beszéd szónoka: — Amikor a magyar nemesi ren­dek páratlan nagylelkűséggel ön­ként lemondottak évezredes nemesi kiváltságaikról és megteremtették a törvény előtti egyenlőséget, — ugyanakkor, ugyanaznap a magyar nép, a magyar ifjúság szent eskü- véssel önként ajánlja fel életét a magyar haza oltárára. És amikor az anyaország vezetői és vezetettjei egyszerre, egy napon hirdették meg hitvallásszerűen ország-világ előtt a magyar nemzeti állam független­ségét, a magyar nép szellemi, gaz­dasági és politikai szabadságát, a magyarság szabad fejlődését, a kor­szerű reformokat s a magyarság el- vPathafatlan dunamederceí vezetéci elhivatottságát, ugyanakkor velük együtt az anyaország határain kí­vül, szerte e világon élő magyarok hirdették minden népek előtt min­den magyarok örök együvétarto- zandóságát, egy ugyanazon magyar hitét és magyar akaratát. Nem egy nap múló hangulata, hanem a térben és időben örök élő magyar nagy szellem szó­lalt meg 1848. március idusán. Az örök magyar vágyak, az őrök magyar akaratok, az örök magyar célok nyilatkoztak meg itt minden magyar egybeforradásában. Magyar Testvéreim! Mohácsnál sírba bukott 600 év magyar dicső­sége, 609 év magyar nagysága. A Mohácsot követő évszázadok kál- váriás szenvedéseiből, küzdelmei­ből, végtelen sorozatú fojtott és nyílt szabadságküzdelmeiből, az egyetemes nyilvános nagy magyar nemzeti bűnbánat tisztítótüzében teremtődött meg, kovácsolod tt ösz- sze a magyar újjászületés új, tör­ténelmileg második vérszerződése Uj és második vérszerződés ez, mert egy tüneményes szabad­ságharc dicsőséges csatáiban elhullott minden rendű és ran gú magyar egybefolyó vére pecsételte meg ezt a márciusi szövetséget. A nyilvános nagy magyar nemzeti bünbánaí a közvetlen forrása en­nek az új vérszerződésnek. Gróf Széchenyi István, a legnagyobb ma­gyar nyilvánosan korholja, írtogat- ja a nemzet hibáit, bűneit. Petőfi Sándor Nemzeti Dalában évszáza­dok gyalázatát mossa, mosogatja le a nemzet becsületéről. A tartalmát ennek az új vérszerződésnek a lé­nyegükben örök magyar kívánsá­goknak, követeléseknek, feladatok­nak a bátor felsorolása adja meg. És a nemzet összes erőforrásainak s minden fiának az önfeláldozó harcbaszállása a szent magyar sza­badságért:: jelenti az örökérvényű hatását az új márciusi vérszerző­désnek. 4z új márciusi vérszerződós parancsai Magyar Testvéreim! Ennek az új márciusi vérszerződésnek a tanítá­sai, parancsai csattannak ma is rajtunk. Ez az új vérszerződés kö­telez bennünket és utódainkat is ar­ra, hogy újból helyreállítsuk a honfoglaló ősök, az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak régi magyar nagyságát és dicsőségét. Ez kötelez bennünket arra, hogy helyrtállítsuk visszaszerezzük, ha kell, vérünk hullásával is, az ezeréves határain­kat, Szent István egységes magyar birodalmát. Ez kötelez arra, hogy minden idegen ármánnyal, erőszak­kal, a poklok sátáni hatalma ellen is megvédj ük a magyar nemzet örökké szent szabadságát. A 48-as márciusi vérszerző­dőkkel együtt kell ma nekünk is nyilvános nagy magyar bűn­bánatot tartanunk. Velük együtt kell irtani nemzeti bű­neinket, az átkos széthúzást, az idegen eszmék rajongó imádatát, a fegyelmetlcnséget, a hitetlenséget, a saját vérünkből való vezetők iránti bizalmatlanságot, az önzést, a feke­te kereskedelem bűnre csábító kapzsiságát. A márciusi vérszerződőkkel együtt kell ma is világgá kiáltanunk elé­vülhetetlen örök magvar nemzeti követeléseinket. Követeljük, akarjuk a politikai­lag. katonailag, gazdaságilag és szellemileg minden idegen befo- Ivástól független, önálló mgyar ál­lamiság teljes kiépítését és meg­szilárdulását. Tiltakozunk s ha kell, harcolunk is az ellen, hogy a világuralomra törtető nagyhatalmak alsóbrendű befolyási körietekre tépjenek, szakgassanak szerteszéj- jel bennünket az európai kis népek­kel egyetemben. Tudja meg az egész világ, hogy a magyar állami függetlenség, a magyar nemzeti szabadság nélkül nincs béke Euró­pában. Tudja meg az egész világ, hogy csak a magyar lelkek békéje jelentheti, biztosíthatja Közép- és Délkelet-Európa kis népeinek a bé­kéiét. Követeljük a magyar nép szabad érvényesülését Követeljük a magyarság, a ma­gyar nép szellemi és gazdasági sza­bad érvényesülését, szabad fejlődé­sét, mert csak az erős és hatalmas magyarság biztosíthatja a függet­len magyar államiságot s biztosít­hatja Közép- és Délkelet-Európa kis népeinek a békéjét. Követeljük a magyar gondolat, a magyar sajtó, a magyar szín­játszás, a magyar irodalom, az egész magyar szellemi élet sza­badságát. szabad fejlődését. szabad kibontakozását. Könyörtelenül ki kell sepernünk minden szennyet az örök magyar szellem szentélyeiből! Követeljűk az ezer év óta vérző és verejtékező magyar föld népe számára a vére hullásával megszentelt magyar föld tulajdonjogának, tulajdonjoga meg­szerzésének a valóságban gyakorla­tilag is érvényesülő szabadságát, Március 16 17-18 Utolsó 3 nap Estélyirnha kötelező FÜfflSllfite T0|.i!SB25-?4 Nagy Maé* bäaä|?yi vií?Íiték- Fő«! Réihy E., Jiyot P-, Poth«s S. Kökény, Mihályffy, seb Előadások 0*4, -'*t> és Vs8 órakor. hogy az elnémuló magyar ha­rangok, a kiürülő magyar böl­csők helyett szaporodó magyar gyermekseregek boldog kaca­gása tölthesse be a magyar le­vegőt. Követeljük mindenféle műhely, üzem, üzlet, gyár, bank, bánya, mindennemű ipari és kereskedelmi ág, az egész magyar gazdasági élet nemcsak alsó, de fel ő munka- és vezető helyeinek is a szabadságát a magyar munkás, a magyar ipa- I ros* a magyar kér kedő számára- | A magyar verejtékből a magyar­ságra hulljon a munka áldása is. A 48-as vérszerződőkkel együtt követeljük a magyarság fejlődése, a magyar független magyar állami­ság megszilárdítása érdekében szükséges korszerű reformoknak maradéktalan, de magyar szellemű megvalósítását. A dunamedgnce kis népei ne féljenek az erős magyarságtól De követeljük minden európai kis nép szabadságát, is, mert a 48 as márciusi vérszerződőkkel együtt hisszük és valljuk, hogy a magyar­ságnak Istentől rendelt, örök érvé­nyű szent hivatása, hogy Közép^ és Délkelet-Európa kis népeinek a vezetője, útmutatója, irányítója s ha kell, védője és oltalmazó ja is legyen. Az évszázadok, egy évezred óta velünk együtt élő dunameden- cei kis népek ne féljenek az erős magyarságtól, mert ezer éven át ez volt s a jövőben is csak ez lesz egyetlen biztos védőpaízsuk. Azok a nemzetközi vándorma darak azonban, amelyek csak átmeneti vadászterületnek te­kintik a Kárpátok medencéjét, vonuljanak csak minél előbb sietve tovább, mert úgysincs itt nékik maradandó hazájuk. Magyar Testvéreim! A 48-as márciusi vérszerződőkkel együtt megvaíloiíuk nyilvánosan, töredel­mesen bűneinket, hibáinkat, felso­rakoztattuk örök nemzeti követelé­seinket, feladatainkat és most az örök magyar céljaink megvalósítá­sára induljon meg a mi elszánt hadbaszállásunk. Zúgjon felénk egy évszázad távlatából Kossuth Lajos táro­gatója, mely harcba hív eleveneket és hol - lakat, hogyha vétkesek, vagy gyön­gék, örök kárhozatba süllyedjenek, ha pedig van bennük életerő, örök életre dicsőüljenek fel. Rivaljon fe­lénk a nagy magyar dalnok, Petőfi Sándor örökérvényű, magyar harci riadója: tettre, fegyverre, taipia magyar! Az ünnepi beszéd után Nagy Lász- megszakította a lelkes éljen és taps Füslhy Molnár Lajos dr. a magyar­ság legmélyebb érzéseit, az egyete­mes magyar vágyakat szólaltatta meg Az ünepí beszéd után Nagy Lász­ló, a Kossuth-gimnázium tanulója előadta egy, a keleti harctéren küzdő nyíregyházi honvédnek, Da- vod Gyulának márciusi költemé­nyét, amelyet ezen a napon az or­szágban harminchét szabadságünne­pen szavaltak. A győzelmi hittel, magyar öntudattal álhatott költe­ményt Nagy László mélyen átérez­tető erővel, nagy hatással szólaltat ta meg. Az ünnepséget a katona­zenekar a Himnusz imájával zár­ta be.

Next

/
Thumbnails
Contents