Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-07 / 54. szám
í, oldal. c„ NYIRYIDEK „ oZäbolcsi hirLAP (Trianon 24.) 1944 március 7. Ahogy a humorista a látja Még eg? kalap Múlt héten megénekelt cólim népszerűségre fett szert. Pedig másik kalapom az ordasszürke, sokkal nevezetesebb jószág volt. Egyesek ma is emlékeznek rá a szagáról. Büdösebb kalappal ugyan, is még nem találkoztam. Amikor megvettem, illat terén semmi különösebb képességet nem árult el. Miután azonban tíz év alatt kajla lett és zsiros, tavaly tavasszal kalaposhoz vittem, hogy csináljon belőle újat. Egy szép augusztusi napon aztán elkapott az alkalmas eső és eszembe jutott a kalap. Bugrottam hát érte. Ott is volt. Olyan kinyaltan, kivasaltad feszített, hogy rá sem ismertem. Kifizettem hát és indultam benne haza kényesen. Az előszobában a fogasra tettem s ahogy negyedóra múlva kimentem, majd leszédültem a szagtól. — Mi az a szörnyűséges büdös itt? — kiáltottam fel és kérdőre vontam a ház népét. Jöttek, szagoltak, kerestek. Benéztünk minden sarokba, minden szék alá. nem találtunk semmi olyast. — Tán az udvarról jön — véltem és kiszaglásztam. Buja, esőutáni illat lengedezett. Kiszellőztettünk s félóra muva ismét ugyanolyan büdös volt- De olyan irtóz- tató, hogy az meghaladta a fantáziát. Hát ennek végére kell járnunk, ha detektívet fogadunk is. Szaglásztunk, szaglásztunk s egyszerre csak megtaláltuk. A kalap volt. De valami szörnyűséges. Visszamentem amesterhez. — Mitől olyan penetráns ez a kalap? — kérdeztem. A mester megszagolta. — Hja? — eszmélt fel — ez bizony kérem hadienyv. Ilyet kaptunk a kalapok vasalásához. Száraz időben nincs szaga, de ha nedvesség éri, illatozik, mint a kisiboiya. Aztán vigasztalt, hogy idővel meg lehet szokni. Ami engem illet, meg is szoktam volna, de mások nem tértek napirendre a dolog felett. Lassanként érdekes ember lettem. Az utcán hölgyek, urak utánam fordultak. De csak esős időben. Egyszer Pesten a földalattin utaztam és mindenki egy állomással előbb szállt ki A Vörösmarty térre egyedül futottam be, a kalauz felmondott és a vezetőt ájulton emeltik ki a fülkéből Amikor hazaérkeztem, nem engedtek a lakásba. Vigyem akárhova. Mit csináljak? Az istállóba csak nem köthetem be. Gondoltam, hogy bútorozott szobát veszek ki neki, de hol fogadnák be„ amikor manapság úgyis folyton azt hallja az ember, hogy „azok a büdös lakók!“ Már-már türhefelen volt a helyzet, szomszédaink kezdtek elköltözni, amiSzabolcsvármegye községeiben helyi figynöhdfcei alkalmazunk magas jutalék mellett. — Nyíregyháza székhellyel felveszünk utazó üzletszerzőket fix fizetés, jutalék és napidij mellett. Jelentkezés d. e. 9—12 óráig a Zrinyi Ilona u. 7. sz. (Tel,: 31 —15) Providentia Bixtositó Rt. VesévfigyaSksége Kik árulták e! 1918-ban Isgfarormgot kor a véletlen megszabadított a csodá- j latos bűzű fejfedőtől. A Lánchídon egy hirtelen szél. lesodorta. Utánakaptam, de visszahúztam a kezem. Hadd menjen. Néhányat perdült a levegőben, azután megült a víz színén és úszott lefe- lé. Néztem, néztem és lassan eltűnt a szemem elől. Csak a szagát éreztem még sokáig. Most úgy vélem, nyomára akadtam az elmesélhetelen aromájú _ kalapnak. Tegnap olvastam, hogy a Fekete-tengeren, Amasra I közelében, feltűnően nagyszámú döglött halat vet fel a víz. Van benne mindenféle fajta. Még tán cápa is. A haldögvész okát kutatják. Azt hiszem, én már tudom. Alighanem ott horgonyoz valahol kalapom a mélyben ... Kiss József. Csak miniszteri engedéllyel lehet a dohánypajtákat lebontani vagy átalakítani A pénzügyminiszter módosította a dohánytermelésre vonatkozó rendelkezi zéseket. A rendelet szerint, ahol az 1931—32. gazdasági évben dohányt termesztettek, köteles a gazdálkodó az 1943—44. gazadsági évben akkora területen dohányt termeszteni, amekkora területen termesztett dohány kezelésé- ez szükséges épülettel rendelkezik. -— Ahol az 1942—43. gazdasági évben is dohányt termesztettek, a gazdálkodó az 1943—44. gazdasági évben is legalább ekkora területen köteles dohányt termeszteni. A termesztési kötelesség nem terjed ki a szántóföldi művelés alatt álló ingatlan 12.5 százalékát meghaladó területre. A pénzügyminiszter a földművelés- ügyi miniszterrel egyetértve, szántó- területének legfeljebb 2 százaléknyi területén dohnytermesztésre kötelezheti azokat a gazdálkodókat, akikre a fentiek értelmében nem vonatkozik a dohánytermesztési kötelezettség, ha ezer kát. holdnál nagyobb területen gazdálkodnak, feltéve, ogy az ingatlan megfelelő részében alkalmas a dohánytermesztésre. Ugyanilyen mértékben dohánytermesztésre kötelezhető az a» ezer óidnál nagyobb szántóterülettel rendelkező gazdálkodó, akire vonatkozik a dohánytiermelési kötelezettség, de az a terület, amelyre vonatkozóan dohánytermesztési kötelezettsége fennáll, az egész birtok^ szántóterületének 2 százalékánál kisebb. Azok a gazdálkodók akikre ezek az előírások vonatkoznak, kötelesek lakóhelyüket és a szántóterület nagyságát 15 nap alatt a Dohányjövedéki Központ igazgatóságának ajánlott levélben bejelenteni. A dohánytermesztési kötelezettség nem vonatkozik arra a gazdálkodóra, aki 1942—43-ban felmentést kapott. A dohánypajtákat lebontani vagy átalakítani csak a pénzügyminiszternek a föld- mivelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján lehet. A rendelet intézkedik a zezer kát. holdnál nagyobb birtokos dohánymagtermelési kötelezettségérőy. Kimondja majd, hogy a dohánytermelésre kötelezett gazdálkodó a dohánytermesztéssel egybekötött összes kedvezményekben részesülhet és intézkedik ía dohánytermelő területnek a zipari növények kötelező termőterületébe való beszámításáról. iimi— iwhiii n iimnwiiii Óránként Tan egy földrengés a vlfiftfgon Anatóliában borzalmas földrengések pusztítottak. A földrengésről és általában a földrengéskutatásróí érdeklődtünk az Országos Földrengésvizsgáló Intézetben, ahol Simon Béla dr., az intézet igazgatója adott a kérdéseinkre választ. — A földrengés keletkezése tulajdonképpen három okra vezethető vissza. Földrengést észlelünk akkor, ha valamelyik természetes úton keletkezett üreg beomlik, azután tűzhányókitörés alkalmával, végül hegyképző erők működésével kapcsolatban. — Az előbb említett természetes üreg úgy alakul ki, hogy a víz könnyen oldódó kőzetet, mészkőt, kősöt, vagy gipszet felold és ebben a rétegben barlangot váj. Ahogy a barlang növekszik, akként mindig nagyobb nyomás nehezedik falaira, végül is beomlik. A barlang fenekéhez csapódó kőzetdarabok üíődé- se és az üreg alján való íovábbfutása kelti a rendesen nem nagy tágasságú földmozgást. — Az ilyen beomlásos rengés legföljebb 40, vagy 50 kilométer távolságra észlelhető és az általa okozott épületkár egészen jelentéktelen. —- Hasonló jelenség játszódik le akkor is, ha a tűzhányó működéssel kapcsolatban jön ltre, a kéregben egy üreg összeroppan. — Gyenge földmozgást idéznek elő azok a földregések is, amelyek tűzhányó működésével kapcsolatban keletkeznek. A meghasadó földkéregből kiszabadu’ó gázok és gőzök feszítőereje következtében is érezhető a földrengés, de csak kis távolságban lehet megfigyelni. — A nagy földrengések a harmadik csoportba, a szerkezeti rengések közé tartoznak, Ilyen lehetett a néhány nap előtti törökországi földrengés is. — A földön évente átlagosan tízezer rengés van, azaz minden órában egy. — A tudomány tisztázta, hogy milyen tényezőktől függ a rengéskár. Kitűnt, hogy altalaj felépítésétől, a rajta álló ház anyagától, építési módjától, továbbá t többi házhoz való viszonyától függ a rengéskár. így például a közönséges téglaépület'kevésbbé ellentálló, mint a megfelelően készített faház, vagy vasbetonépület. —• A házsorban az első és az utolsó különösen veszélyeztetett, ha a lökésirány a házsor irányába esik, háznégyszögben pedig különösképpen a sarokházak veszélyeztetettek. — A rengésjóslás egyébként nem ís annyira a károk megelőzését nyújtja, hanem inkább az emberéletben bekövetkező veszteség ellen nyújt segítséget. — A rengéskárok ellen védekezni elsősorban úgy kell hogy nem szabad fel- töltött talajokra, kiszáradt vízfenékre építkezni. A ^téglaépületeket beíonko- szorú beiktatásával lehet rengésál!óbbá tenni. Fontos az, hogy az egész településen egységesen védekezzenek így a rengéskárok ellen, mert az külpn veszedelmet jelent, hogy a leomló épületrészek a szomszédos házakra omlanak. — A földrengéstan tudománya alig félévszázados múltra tekinthet vissza. Az egész földkerekségen egységesen végezett földrengéskutatás Jelentős részben magyar tudósnak, Kövesligelhy Ra. dónak köszönhető, aki az országos földrengésvizsgálatot 1905-ben szervezte meg. — ELEGÁNS, finom tömblevél pipit, szép ssioekbsa kapható ]óBA-papirA könyvipiacon érdekes újdonság jelent meg ezen a címen. — Szerzője Marschalkó Lajos, aki az 1918-as októberi lázadás történetéről ad rendkívül érdekes, izgamas összefoglalót- Maguknak a forradalmi zereplőknek önvallomásaival az egykorú sajtó cikkeivel bizonyítja be, hogy az 1918-as ösz- szeomlást nem a harctéri helyzet, hanem kizárólag az országvesztő, kalandor társaság, a zsidóság és a forradalmi sajtó idézték elő. Párhuzamot /on az akkori és a mai divatos jelszavak között és kimutatja, hogy akkor is a demokrácia humanizmus, pacifizmus jelszavaival ígérték az ország megmentését, s ehelyett a legsörnyűbb katasztrófát zúdították Magyarországra. A mai dőkben szerfelett aktuális könyv, egész sereg ismeretlen, vagy már feledésbe ment dokumentumot sorol fel, annak igazolására, hogy Magyarországot 1918-ban is meglehetett volna menteni, ha nem ütik ki magya katona kezéből a fegyvert. A „Kik árulták el 1918-ban Magyar- országot“ már mindenütt kapható, az összes újságárusoknál s dohányíőzsdék- ben. Ára 1 pengő 80 fillér. Megrendelhető Budapesten a Stádium könyvosztályánál, VIII, József krt 5. sz. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K: 5350-1944. Az 1944. évi mezőgazdasági munkák végzésének biztosítása. Hirdetmény Felhívom úgy a mezőgazda? ági munkások, mint a munkaadók figyelmét arra, hogy a mezőgazdasági munkasserzödések megköté sére a Minisztérium rendeletében megszabott határidő folyó évi február hó 15. napján lejárt. A ha táridő elmélasztása a munkásokra is, meg a munkaadókra is komoly háirányokat von maga után. Az a munkás, aki a megszabott határidőig önként le nem szerződik elasik attól, hogy maga válassza meg, hol kíván a jövő munkaidényben dolgozni. Az ilyen munkást ugyanis honvédelmi munka- kötelezettként veszik igénybe és mint ilyent rendelik ki mezőgazdasági munka kötelező végzésére ott, ahol éppen arra szükség van. Az idén az ilyen kirendeléseknek a kormány a múlt évinél is foko zottabb mértékben kíván érvényt szerezni. Azokat, akik a munka- kötelezettségüket és a munka fegyelmet súlyosabban sértik meg, internálják és katonai vezetés alatt álló munkatáborokba utalják. A 100 kát. holdnál nagyobb mezőgazdasági földbirtokon gazdálkodó munkaadók, ha február hó 15. napjáig nem szerződtet ele^ gendő munkást ' köteles február 20. napjáig a városi gazdasági munkaközvetítő hivataltól a hiányzó munkaerők közvetítését, vagy esetleg kirendelését kérni. Ha ezt elmulasztja és a mulasztás következtében a mezőgazdasági munka elvégzése hiányt szenved, a mezőgazdaság-fejlesztő törvény alapján, a mezegazdaiági termelés rendjének közérdekű biztosítása végett hatósági intézkedésnek van helye. A hatósági intézkedés abban áli, hogy a gazdaságot birtokkezelőnek &diák át Nyireg?bázs>, 1®44. február 26. Nyfragyhimy Pál s. t polfiimtsttr.
