Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-07 / 54. szám

(Trianon 24.) 1944 március 7. _ Nyirvidék „ jZabqlcsi HiPXPJr í. oldal. ■MBS Történi-e visszaélés a méndokí menekült tábor ellátása körül? Di*. S«;d«o Lajos? volt főszo^^bírő ügyének {^tárgyalása & nyíregyházi törvényessé ken Érdekes bűnügyi főtárgyaiás kezdő­dött el tegnap reggel a nyíregyházi tör­vényszéken. Az ügy előzményei évekre nyúlnak vissza, amikor még Mándok községben a lengyel, majd később az erdélyi menekültek ellátását intézték. A menekült tábor ügyeit, mint tábor- parancsnok dr. Bedeő Lajos, a tiszai járás főszolgabírája látta el, aki a vád szerint a hivatalánál fogva kezelésére bízott 520.000 pengőből 37.323 pengő és 53 fillért jogtalanul eltulajdonított- A vád szerint, Bedeő hamis köz- és ma- gánokartokat készített és a pénztári egyenleg kedvéért hamis tételeket ve­zetett be a pénztárnaplóba. Az ügyész­ség vádja szerint a hivatalban alkalma­zott és a menekült tábor fenntartásával kapcsolatos munkákkal megbízott sze­mélyek szabad jeggyel utaztak, a költsé­geket azonban felszámították és ezek­ről üzleti számlát állítottak ki. Hamislanuzással való rábírással íjs vádolják dr. Bedeő Lajost, melyet az­által követett volna el, hogy egy Spitzer Miklós nevű egyént arra akart rávenni, hogy ügyében kedvező vallo­mást tegyen. A vádirat szerint jogtalanul jutalék­szerzésre is felhasználta Bedeő hiva- tali hatalmát. A járásban jótékonycél­ra összegyűjtőit 330 mázsa rozs értéke­sítésénél Lipkovics Ármin mándoki la­kostól mázsánkint 50 fillér jutalékot kért és fogadott el. Márkusz Herman idegen honostól pedig, mert kiíoloncol- tatását elmulasztotta, 200 pengőt foga­dott el. A FŐTÁRGYALÁS. Tegnap reggel 9 órakor a nyíregyházi törvényszék dr. Bónis tanácsa meg­kezdte dr. Bedeő Lajos és társai bűn­ügyének főtárgyalását. A vádat dr. Sveiczer Márton kir. ügyész képvisel­te, a védelmet dr. Porkoláb Zolán, dr. Hagy Béla és dr. Kosa Barna ügyvédek látják el. A tárgyalás előreláthatólag három napot fog igénybevenni. Az első rapot teljes egészében a vádlott kihall­gatása foglalta le . A tárgyalás megnyitása után dr. Svei­czer Márton ügyész vádindítványt tett. Dr. Bedeő Lajos nyírkarászi születésű, 47 éves, felfüggesztett járási főszolga­bírót, aki 1941 május 17-től 1941 június 16-iJg előzetes lethrtóz.tatásban, majd június 16-tól augusztus 18-ig és 1942. év március 26-tói április 4-ig vizsgá­lati fogságban volt, azután szabadlábra került s úgy is védekezik, egy rendbeli folytatólagosain elkövetet hivatali sik­kasztás bűntette, egyrendbeii folytató­lagosan elkövetett hűtlen kezelés bűn­tette, ketírendbeli hamistanuzásra való rábírás bűntette, 2 rendbeli megvesz­tegetés vétsége miatt emelt vádat. Ugyancsak vádat emelt a kir, ügyész­ség Huri Sándor 20 éves vármegyei dij nők, mándoki lakos ellen is, egyrendbe­ii folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás vétsége, 5 rendbeii csalás és 13 rendbeli magánokirathamisítás vétsé­ge miatt. A vádlott a vizsgálati fogsá­ga után szabadlábra került és szabad­lábon védekezik. Harmadrendű vádlott Hartmann Béla 49 éves, vármegyei dijnok, mándoki la­kos, akit egyrendbeii folytatólagosan el­követett hivatali sikkasztás és 4 rend­beli magánokirathamisítás vétségével és 2 rendbeli csalás vétségével vádol a kir. ügyész. Kartmann Béla is a vizsgá­lati fogság után szabadlábra került. Ugyancsak vádat emel a kir. ügyész­ség Czorn Mór zsurki lakos, 41 éves gazdálkodó és Klein Emil tiszasalamo- ni gazdálkodó, mint tettestársak ellen magánokirathamistás büntette miatt. Végül 13 rendbeLi magánokirathami- sílás vétsége és 5 rendbeli csalás vét­ségével vádolják Tóth Áron 36 éves, mándoki cipészmestert. ELSŐRENDŰ VÁDLOTT KI­HALLGATÁSA. Dr. Bedeő Lajos elsőrendű vádlott kihallgatása során kijelenti, hogy nem érzi amgát bűnösnek, mert a vádbeli cselekményeket nem követte el. Jogta­lanul nem tulajdonított el pénzt, a töb­bi vádbeli cselekmények ügyében is bi­zonyítani tudja ártatlanságát. Bedeő elmondja, hogy állott elő a 37.323 pengős differencia, a menekül­tek ellátási pénzéből. Szerinte a mene­kültek ellátását teljes hatáskörrel Köpe Ödön végezte, ő volt a vállakozó, a U ÜtsSö Márc. 7-8-9. '• edd-szerda-csütörtök Vaszary János óriási sikerű darabjának filmváltozata Egy nap Már^ 7-8 9. Kedd-szerds-csütörtök Vaszary János nagysikerű színdarabjának filmváltozata a világ Ezt a nagyszerű alkotást nevez hetjük a „ma" filmjének, mert ízelítőt kapunk benne a háború borzalmaiból, a beiső front küz­delmeiből, s a sirva-vigadó hu­morában is önmagunkra és ko­runkra ismerbatünk rá. Főszereplői Muráty Lili, Páger Antal, Biliosy Tivadar. Fenséges megrázó film, az évad legnagyobb művészi teljesítmé­nye. Legszebb, legromantikusabb háborús magyar film. Főszereplők; Mnráty Lili, Páger Antal, Bilrcsy Tivadar, Vaszary Piri, stb­Kexdési idők Vasár- és ünnep- nap 3, 5, 7, felőadaaok bezfene 7*4, V*f, 7*8 Vasárnap 7*2, 7*4. 7«é, 7*8 óra táborparancsnok Bedeő csak a szüksé­ges elszámolásokat végezte, mert a pénzek kiutalását Hartmann Béla vár­megyei dijnok eszközölte. Köpe kü­lönben a minisztériumnak ajánlatot tett, hogy a menekültek ellátását fejenkint naponta L50 pengőért elvállalja. Ezt az \ ajánlatot leküldték Mándckra. Később 5 I ennyiért számolták el a menekültek el- jj látási költségét. A budapesti szakértő azonban a vizsgálat során olyan véle- | mémyt terjesztett be a minisztériumba, hogy az az ellátás, amit Bedőék adtak a menekülteknek, naponta és fejenkint nem kerülhetett többe, mint 67 fillér­be. így állt elő a 37.000 pengős diffe­rencia. Bedeő azzal védekezik, hegy más tá­borokban még ennél is többe került a menekültek ellátása. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy Köpe Ödönnel olyan megállapodásuk volt, hogy az ellátási költségeknél mutatkozó feleslegen osz­tozkodnak, — Bedeő kijelenti, hogy ilyen megállapodásról nincsen, tudomása A koronatanú Köpe Ödön kiiallgatására Kíiünő zamatu asz ali BOR literenként 4*80 P Ét lény Isin fűszer- és csemegeüzletében. Zrínyi Ilona u, 9 sz. Telefon : 26—00- —iiruni típ~~ ~r~m~ WirHWin holnap kerül sor, akkor dől el, hogy igaz-e,, hogy a mer-ekü/ek táboréinak élelmezését ő látta-e el, vagy pedig azt mint táborparancsnok dr. Bedeő vé­gezte. A tárgyalás egész napja a vádlott ki­hallgatásával tel: el. Dr. Bedeő tételről tételre igyekezik ártatlanságát bizonyí­tani. Minden elszámolásról, számláról, különkülön kell felvilágosítást nyújta­nia, melyet a fővárosból kiküldött hi­tes szakértő ellenőriz. A főtárgyalást ma reggel 9 órakor folytatják. A tár«« dalom biztositáti fejlesztése jas, hftborn ttián Magyarországon már működnek a megfelelő Intézmények Még javában dúl a háború, de a csa­tazajból is kihallatszik a remény: egy­szer mégis vége lesz ennek is; de ki­hallatszik a kötelesség komoly figyel­meztetése is, hogy a háború után gon­doskodni kell a társadalmi és gazdasá­gi élet olyan átalakításáról, mely bizto­sítja az újjáépítést. A legnagyobb vita a jövőnek erről a sorsdöntő kérdéséről Angliában zajlik, mert talán ott érzik legjobban, ott látják a legvilágosabban, hogy hiába minden világbirodalmi ha­talom és gazdagság, a régi alapokon nem lehet a háború után az életet foly­tatni. A Breveridge-íerv áll az előtérben, ennek módosításáról folynak a tárgyalá­sok. A terv lényege, mint azt bizonyá­ra minden újságolvasó tudja, a leg­szélesebbkörű társadalombiztosítás. Mi rámutathatunk arra, hogy Magyaror­szágon már nemcsak tervek vannak, nemcsak t árgyalások folynak, hanem széles körökre kiterjedő működést, fejte­nek ki a különböző társadalombiztosító intézmények. Már a kapitalizmust kiszolgáló libe­ralizmus korszokában is történtek kí­sérletek a tőke és munka ellentéteinek enyhítésére, az ú. n. szociális olajcsepp alkalmazásával: munkásvédelmi rendel­kezések, bérminimum, munkaidő maxi­mum megállapítása, fiatalkorú és mun­kásnők fokozott védelme, munkásbizto­sítás stb. útján. Mindezek azonban még a kirívó el­lentéteket sem tudták mindig és minde­nütt enyhíteni, nem tudták a legfájóbb igazságtalanságokat megszüntetni. — Ezért a magyar kormány és törvényho­zás már az első világháború előtt rálép a társadalmi biztosítás mélyebb megala­pozásának, szélesebb kiterjesztésének út­jára, mert látta, hogy a fenyegető társa­dalmi válságot csak ily intézkedésekkel lehet elhárítani. A háború begakadáiyozta a működést de a háború befejezése után már a hu­szas években újra megindult a munka ezirányban. A háború utáni nehézségek a gazdasági válság, a nagy munkanélkü­liség sürgették is ezt. Az OTI, MABI, OTBA, majd az ONCSA és más intéz­mények és akciók keretében valóságos példát mutatunk a szociálpolitika és tár­sadalombiztosítás feladatainak megoldá­sára. E feladatok nagysága és nehézsége mellett természetes, még vannak kíván­nivalók, de remélhető, hogy minden jo­gos követelés meghallgatásra és kielé­gítésre talál. A jelek azt mutatják, hogy a fejődésne ezirányban kell haladnia melyet Wilhelm Röpke német szocioló­gus jelöl ki nagy feltűnést és érdeklő­dést keltő műveiben. Fejtegetéseinek lényege, hogy az ipari és mezőgazda- sági munkásság, a város és f_-Ju közti ellentéteket át kell hidalni. Ez pedig olyképpen történhetik meg, ha a külön­böző foglalkozású néprélegek tagja mi­nél nagyobb mértékben önelátásra tesz- szük képesekké. Ezzel a mezőgazdasági munkást elvonjuk a káros tömeghatá­sok elől, mert a munkahelyén családi házhoz, földöz jutnak, ezzel megakadá­lyozzuk a városokba, ipari helyekre tó- dulását, elproleiárosodását, másoldalról ha az ipari munkások szintén házhoz, kerthez jutnak, ezzel biztosítjuk gaz­dasági s kulturális szüksgleteik kielégí­tését. Svájc és Dánia példája lebeg e tervek alkotói előtt, ahol az ipari és mezőgazdasági dolgozók családi élete megsziládításával az egész társadalom békéjét biztosították. — MALMOK RÉSZÉRE őrlemény, raktárkönyv, olajütési napló és raktár­könyv, darálási napló és raktárkönyv, stb. kapható JÓBA-papíriizletben. Nemes anyagokkal garanciával fcészm\®y 1U1IEBT, HA JjPKS'ffiBfr*' rossz hajak szakszerű ápolás* Kelemenné! Horthy M. tér 6. Keresztény magyar falét. Zsidót aem szolgálnak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents