Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-07 / 54. szám
(Trianon 24.) 1944 március 7. _ Nyirvidék „ jZabqlcsi HiPXPJr í. oldal. ■MBS Történi-e visszaélés a méndokí menekült tábor ellátása körül? Di*. S«;d«o Lajos? volt főszo^^bírő ügyének {^tárgyalása & nyíregyházi törvényessé ken Érdekes bűnügyi főtárgyaiás kezdődött el tegnap reggel a nyíregyházi törvényszéken. Az ügy előzményei évekre nyúlnak vissza, amikor még Mándok községben a lengyel, majd később az erdélyi menekültek ellátását intézték. A menekült tábor ügyeit, mint tábor- parancsnok dr. Bedeő Lajos, a tiszai járás főszolgabírája látta el, aki a vád szerint a hivatalánál fogva kezelésére bízott 520.000 pengőből 37.323 pengő és 53 fillért jogtalanul eltulajdonított- A vád szerint, Bedeő hamis köz- és ma- gánokartokat készített és a pénztári egyenleg kedvéért hamis tételeket vezetett be a pénztárnaplóba. Az ügyészség vádja szerint a hivatalban alkalmazott és a menekült tábor fenntartásával kapcsolatos munkákkal megbízott személyek szabad jeggyel utaztak, a költségeket azonban felszámították és ezekről üzleti számlát állítottak ki. Hamislanuzással való rábírással íjs vádolják dr. Bedeő Lajost, melyet azáltal követett volna el, hogy egy Spitzer Miklós nevű egyént arra akart rávenni, hogy ügyében kedvező vallomást tegyen. A vádirat szerint jogtalanul jutalékszerzésre is felhasználta Bedeő hiva- tali hatalmát. A járásban jótékonycélra összegyűjtőit 330 mázsa rozs értékesítésénél Lipkovics Ármin mándoki lakostól mázsánkint 50 fillér jutalékot kért és fogadott el. Márkusz Herman idegen honostól pedig, mert kiíoloncol- tatását elmulasztotta, 200 pengőt fogadott el. A FŐTÁRGYALÁS. Tegnap reggel 9 órakor a nyíregyházi törvényszék dr. Bónis tanácsa megkezdte dr. Bedeő Lajos és társai bűnügyének főtárgyalását. A vádat dr. Sveiczer Márton kir. ügyész képviselte, a védelmet dr. Porkoláb Zolán, dr. Hagy Béla és dr. Kosa Barna ügyvédek látják el. A tárgyalás előreláthatólag három napot fog igénybevenni. Az első rapot teljes egészében a vádlott kihallgatása foglalta le . A tárgyalás megnyitása után dr. Sveiczer Márton ügyész vádindítványt tett. Dr. Bedeő Lajos nyírkarászi születésű, 47 éves, felfüggesztett járási főszolgabírót, aki 1941 május 17-től 1941 június 16-iJg előzetes lethrtóz.tatásban, majd június 16-tól augusztus 18-ig és 1942. év március 26-tói április 4-ig vizsgálati fogságban volt, azután szabadlábra került s úgy is védekezik, egy rendbeli folytatólagosain elkövetet hivatali sikkasztás bűntette, egyrendbeii folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette, ketírendbeli hamistanuzásra való rábírás bűntette, 2 rendbeli megvesztegetés vétsége miatt emelt vádat. Ugyancsak vádat emelt a kir, ügyészség Huri Sándor 20 éves vármegyei dij nők, mándoki lakos ellen is, egyrendbeii folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás vétsége, 5 rendbeii csalás és 13 rendbeli magánokirathamisítás vétsége miatt. A vádlott a vizsgálati fogsága után szabadlábra került és szabadlábon védekezik. Harmadrendű vádlott Hartmann Béla 49 éves, vármegyei dijnok, mándoki lakos, akit egyrendbeii folytatólagosan elkövetett hivatali sikkasztás és 4 rendbeli magánokirathamisítás vétségével és 2 rendbeli csalás vétségével vádol a kir. ügyész. Kartmann Béla is a vizsgálati fogság után szabadlábra került. Ugyancsak vádat emel a kir. ügyészség Czorn Mór zsurki lakos, 41 éves gazdálkodó és Klein Emil tiszasalamo- ni gazdálkodó, mint tettestársak ellen magánokirathamistás büntette miatt. Végül 13 rendbeLi magánokirathami- sílás vétsége és 5 rendbeli csalás vétségével vádolják Tóth Áron 36 éves, mándoki cipészmestert. ELSŐRENDŰ VÁDLOTT KIHALLGATÁSA. Dr. Bedeő Lajos elsőrendű vádlott kihallgatása során kijelenti, hogy nem érzi amgát bűnösnek, mert a vádbeli cselekményeket nem követte el. Jogtalanul nem tulajdonított el pénzt, a többi vádbeli cselekmények ügyében is bizonyítani tudja ártatlanságát. Bedeő elmondja, hogy állott elő a 37.323 pengős differencia, a menekültek ellátási pénzéből. Szerinte a menekültek ellátását teljes hatáskörrel Köpe Ödön végezte, ő volt a vállakozó, a U ÜtsSö Márc. 7-8-9. '• edd-szerda-csütörtök Vaszary János óriási sikerű darabjának filmváltozata Egy nap Már^ 7-8 9. Kedd-szerds-csütörtök Vaszary János nagysikerű színdarabjának filmváltozata a világ Ezt a nagyszerű alkotást nevez hetjük a „ma" filmjének, mert ízelítőt kapunk benne a háború borzalmaiból, a beiső front küzdelmeiből, s a sirva-vigadó humorában is önmagunkra és korunkra ismerbatünk rá. Főszereplői Muráty Lili, Páger Antal, Biliosy Tivadar. Fenséges megrázó film, az évad legnagyobb művészi teljesítménye. Legszebb, legromantikusabb háborús magyar film. Főszereplők; Mnráty Lili, Páger Antal, Bilrcsy Tivadar, Vaszary Piri, stbKexdési idők Vasár- és ünnep- nap 3, 5, 7, felőadaaok bezfene 7*4, V*f, 7*8 Vasárnap 7*2, 7*4. 7«é, 7*8 óra táborparancsnok Bedeő csak a szükséges elszámolásokat végezte, mert a pénzek kiutalását Hartmann Béla vármegyei dijnok eszközölte. Köpe különben a minisztériumnak ajánlatot tett, hogy a menekültek ellátását fejenkint naponta L50 pengőért elvállalja. Ezt az \ ajánlatot leküldték Mándckra. Később 5 I ennyiért számolták el a menekültek el- jj látási költségét. A budapesti szakértő azonban a vizsgálat során olyan véle- | mémyt terjesztett be a minisztériumba, hogy az az ellátás, amit Bedőék adtak a menekülteknek, naponta és fejenkint nem kerülhetett többe, mint 67 fillérbe. így állt elő a 37.000 pengős differencia. Bedeő azzal védekezik, hegy más táborokban még ennél is többe került a menekültek ellátása. Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy Köpe Ödönnel olyan megállapodásuk volt, hogy az ellátási költségeknél mutatkozó feleslegen osztozkodnak, — Bedeő kijelenti, hogy ilyen megállapodásról nincsen, tudomása A koronatanú Köpe Ödön kiiallgatására Kíiünő zamatu asz ali BOR literenként 4*80 P Ét lény Isin fűszer- és csemegeüzletében. Zrínyi Ilona u, 9 sz. Telefon : 26—00- —iiruni típ~~ ~r~m~ WirHWin holnap kerül sor, akkor dől el, hogy igaz-e,, hogy a mer-ekü/ek táboréinak élelmezését ő látta-e el, vagy pedig azt mint táborparancsnok dr. Bedeő végezte. A tárgyalás egész napja a vádlott kihallgatásával tel: el. Dr. Bedeő tételről tételre igyekezik ártatlanságát bizonyítani. Minden elszámolásról, számláról, különkülön kell felvilágosítást nyújtania, melyet a fővárosból kiküldött hites szakértő ellenőriz. A főtárgyalást ma reggel 9 órakor folytatják. A tár«« dalom biztositáti fejlesztése jas, hftborn ttián Magyarországon már működnek a megfelelő Intézmények Még javában dúl a háború, de a csatazajból is kihallatszik a remény: egyszer mégis vége lesz ennek is; de kihallatszik a kötelesség komoly figyelmeztetése is, hogy a háború után gondoskodni kell a társadalmi és gazdasági élet olyan átalakításáról, mely biztosítja az újjáépítést. A legnagyobb vita a jövőnek erről a sorsdöntő kérdéséről Angliában zajlik, mert talán ott érzik legjobban, ott látják a legvilágosabban, hogy hiába minden világbirodalmi hatalom és gazdagság, a régi alapokon nem lehet a háború után az életet folytatni. A Breveridge-íerv áll az előtérben, ennek módosításáról folynak a tárgyalások. A terv lényege, mint azt bizonyára minden újságolvasó tudja, a legszélesebbkörű társadalombiztosítás. Mi rámutathatunk arra, hogy Magyarországon már nemcsak tervek vannak, nemcsak t árgyalások folynak, hanem széles körökre kiterjedő működést, fejtenek ki a különböző társadalombiztosító intézmények. Már a kapitalizmust kiszolgáló liberalizmus korszokában is történtek kísérletek a tőke és munka ellentéteinek enyhítésére, az ú. n. szociális olajcsepp alkalmazásával: munkásvédelmi rendelkezések, bérminimum, munkaidő maximum megállapítása, fiatalkorú és munkásnők fokozott védelme, munkásbiztosítás stb. útján. Mindezek azonban még a kirívó ellentéteket sem tudták mindig és mindenütt enyhíteni, nem tudták a legfájóbb igazságtalanságokat megszüntetni. — Ezért a magyar kormány és törvényhozás már az első világháború előtt rálép a társadalmi biztosítás mélyebb megalapozásának, szélesebb kiterjesztésének útjára, mert látta, hogy a fenyegető társadalmi válságot csak ily intézkedésekkel lehet elhárítani. A háború begakadáiyozta a működést de a háború befejezése után már a huszas években újra megindult a munka ezirányban. A háború utáni nehézségek a gazdasági válság, a nagy munkanélküliség sürgették is ezt. Az OTI, MABI, OTBA, majd az ONCSA és más intézmények és akciók keretében valóságos példát mutatunk a szociálpolitika és társadalombiztosítás feladatainak megoldására. E feladatok nagysága és nehézsége mellett természetes, még vannak kívánnivalók, de remélhető, hogy minden jogos követelés meghallgatásra és kielégítésre talál. A jelek azt mutatják, hogy a fejődésne ezirányban kell haladnia melyet Wilhelm Röpke német szociológus jelöl ki nagy feltűnést és érdeklődést keltő műveiben. Fejtegetéseinek lényege, hogy az ipari és mezőgazda- sági munkásság, a város és f_-Ju közti ellentéteket át kell hidalni. Ez pedig olyképpen történhetik meg, ha a különböző foglalkozású néprélegek tagja minél nagyobb mértékben önelátásra tesz- szük képesekké. Ezzel a mezőgazdasági munkást elvonjuk a káros tömeghatások elől, mert a munkahelyén családi házhoz, földöz jutnak, ezzel megakadályozzuk a városokba, ipari helyekre tó- dulását, elproleiárosodását, másoldalról ha az ipari munkások szintén házhoz, kerthez jutnak, ezzel biztosítjuk gazdasági s kulturális szüksgleteik kielégítését. Svájc és Dánia példája lebeg e tervek alkotói előtt, ahol az ipari és mezőgazdasági dolgozók családi élete megsziládításával az egész társadalom békéjét biztosították. — MALMOK RÉSZÉRE őrlemény, raktárkönyv, olajütési napló és raktárkönyv, darálási napló és raktárkönyv, stb. kapható JÓBA-papíriizletben. Nemes anyagokkal garanciával fcészm\®y 1U1IEBT, HA JjPKS'ffiBfr*' rossz hajak szakszerű ápolás* Kelemenné! Horthy M. tér 6. Keresztény magyar falét. Zsidót aem szolgálnak ki.