Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-24 / 91. szám

(Trianon 24.) 1944 április 24. 3. oldal. Egy gombostű is magyar érték A háborút nemcsak katonai erők döntik el, hanem gazdaságiak is. A háború után következő békét pe­dig elsősorban a gazdasági erők építik fel. Ma háborúban állunk a nemzet minden megmozdítható erejével. — Háborúban állunk a világ leghatal­masabb katonai erejének szövetsé­gében, minden reménnyel tehát ah­hoz, hogy a nagy íegyvertárs olda­lán országépítő béke jut részünkről a történelmi leszámolás mérlegének elkészítésekor. Ebben a nagy ég­zengésben érezzük csak igazán, mit jelent egy lebírhatatlan erejű szö­vetséges oldalán állni és tudni, hogy erőnk, áldozatunk, sorsunk egy az övével, akit ha eddig nem tudott le­gyűrni majdnem az egész világ ka­tonai ereje, akkor már csak nyerte­se lehet a gigászi mérkőzésnek. Ha eszmei közösség százféle szála, a nemzeti becsület egyetlen, de an­nál kötelezőbb parancsa nem is fűz­ne bennünket a nagy német fegyver­társhoz, a józan, tárgyilagos mérle­gelés akkor is írná elő számunkra, hogy a vele való jószomszédság egyedüli út Magyarország számára, amelyen jövőjét megalapozhatja. Ez ad a kis magyar nemzetnek biz­tonságban többletet, az idegek har­cában erősbödésr, a fegyverek har­cában erőt és bizodalmát, a holnap számára helyzeti energiák forrását. De a legjobb szövetség értékét is az határozza meg, hogy mennyire értékel engem az, aki velem szö­vetségre léo. Katonai, vagv gazda­sági téren erőtlen szomszéddal ki keresi különös egyéb ok nélkül a szövetséget? Hogy tehát a történelmi és esz­mei kötelékeken túl a realitások síkján is értékes legyen az odaáliá- sunk a kemény harcban álló jóbarát mellé, katonai erőnk mellett erősek nek kell lennünk gazdaságiakban is. A nagy gazdasági kérdések el­rendezése nem a mi dolgunk, akik e sorokat rójuk és olvassuk. Azo­kat elrendezik az arra hívatottak. De nekünk is valamennyiünknek érezni és tenni kell a gazdasági erő­dítményben egy-egy tégla kötelessé­gét. Mi ez a kötelesség? Zúgolódás nélkül lemondani arról, ami nincs és felelőséget érezni minden szemernyi hasznos anyagért, ami van. Ezt a kettőt mi még mindig nehezen szok- juk meg. Gond nélkül bánunk az anyagokkal, elhajigálunk a minden­napi életben használatos sok-sok mindent, ami ugyanabban, vagy más formában még hasznavehető volna, mikor aztán nincs, amit el­pazaroltunk, keservesen lamentá­lunk felette. Ma meg kell tanulni, hogy nem­zeti értékeket, munkát és kenyeret lehet és kell kifacsarni mindenből, ami évtizedeken át csak a minden­napi életünk hulladéka volt: rongy­ból, papírból, ócskavasból, konyha­maradékból, műhely forgácsából, lom-kamrák szemetéből. Az egykor leglenézettebb munka is hazafias kötelesség a keresztény magyar gazdasági élet számára, ha abból a magyar gazdasági életnek értéket, magunknak és másoknak kenyeret lehet teremteni. Az efajta munka joggal követelheti magának a meg­becsülést, mert a haza érdekében végzett munka. I i i I Az ilyen faladat munkása nem Jáncs-^ap országának kásahegyé­ről ábrándozik, amiben szépen bele kell állni a vályúhoz, aztán a többi magától következik. Az ilyen élet munkása a magyar gazdasági erők frontjának katonája, legyen az a oadlás sarkában vasdarabokat gyűj­tögető diák, porlepte orvosságos üvegeket beváltó háziasszony, ron­gyot szedegető öregúr. Mindennek hasznát lehet venni valahol, valami­kor, valami helyett. Az elvásott gumísaroktól az aimamagig, a kié­gett villanykörtéig, az asztal hulla­dékától a csomagról lefejtett zsi- negig és lehullott gombostűig. — Mindenkinek kötelessége a maga környezetében megtenni mindent, hogy a nemzeti javak leltárából egy morzsa se tűnjék el haszontalanul, egy darabja se semmisüljön meg anyagoknak, értékeknek, amelyekre szükség van, vagy lehet nagy nem­zeti erőkifejtések idején. Ne restelje senki összegyüjtöget- ni mindazt az elszóródó anyagot, aminek gazdasági haszna és szüksé­gessége éppen nehéz időkben mu- ttkczik meg. Ne sajnálja senki a faradságot, hanem igaz magyar mun kának érezze, amikor leesett egy szál gyufáért, ;— vagy utánajár hol mit lehet értékké tenni a háza- tája sokféle hulladékából. — Ne mondja senki, hogy „hja, én nem tudom, hol és hogyan“. Egy ked­vezményes mozijegyért mennyi fur- fangot tud az ember és nem restell utánajárni, nem sajnálja az érdek­lődés, jobbra-balra tárgyalás, futko­Hungária FimsiínlíAs« Uránia Filsaraiinliá!«» Április 24-25 A magvar filmek egyik legjobbika! Hétfő kedd A LÁTSZAT CSAL Mulatságos és fordulatos vígjáték, mely­ben Simor Erzsi hármas szerepében bril­líroz s valóságos divatbemutatót rendez. Főszereplői: Simor Erzsi, Hajmássy Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri Előadások kezdete; hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, 7*6, 7*8 óra. Csupa ötlet, derű, és szellemesség ez a film, tele fiatalsággal, szerelemmel. Ját­szók a magyar filmszínészek legkedvel­tebb színészei Főszerepben Simor Erzsi, Hajmássy Miklós, Kiss Manyi, Vaszary Piri Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár- és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor sás fáradságát. Csak akkor lenne széoven és fáradság mindaz, amikor nemzet javaink gyarapításáért ész­szerű takarékosságért, gazdasági el­lenálló erőink fokozásáért kell tenni? A hazát nemcsak fegyverrel, nem csak életünk feláldozásával lehet és kell szolgálni. A hazát, annak min­den érdekét szolgálni kell a min­dennapi életünknek látszólag jelen­téktelen, de összesített hatásában annál fontosabb kicsiségeiben is, mert csak minden hasznosítható erő maradéktalan összefogásából szü- lethetik meg a minden körülmények között ereje biztonságában élő, bol­dog Magyarország. Barbarits Lajos. A Magyar Megnjnlás Pártjának közgyűlése A Magyar Megújulás Pártja szombaton délután 4 órakor a párt Csipke-közi helyiségében Dienes István megyei vezető elnökségével látogatott ülést tartott. Az ülésen Dienes István ismertette a párt cél­kitűzéseit, majd Belohorszky Fé­rendő dr., Jákváry Kálmán ismer­tették a vitéz Imrédy Béla új ma­gyar életet jelentő pártjának eszmei és reálpolítikai célkitűzéseit. Az is­mertetésekből kitűnt, hogy a Ma­gyar Megújulás Pártja Szabolcsban nagyarányú szervezkedési munkát indított meg és minden kerületben hatalmas tábor áll a magyar meg­újulás zászlójának szolgálatára. — Sokan hozzászóltak a felvetett kér­désekhez, így Gombás Bálint, aki a magyar jobboldali megújhodás ön­zetlen harcában győzelmes sikerrel vett részt, továbbá Bukovinszky Jó­zsef, aki a szabolcsi gazdák hitvalló kiállásának adott meggyőző erejű kifejezést. Még több felszólalás hangzott el, majd Dienes István megyei pártve­zető az értekezletet a jövő diadalá­nak reményében bezárta. 5500 önállósított magyar kereskedő és iparos Beszámoló az őnállósíftási alapról A Nemzeti Önállósítási Alap az elmúlt évben is eredményesen foly­tatta tevékenységét. Az 1943. évben öt budapesti pénz intézet által az Alap rendelkezésé­re bocsájtott 5 millió pengő hitel­ből az elmúlt év végéig 900.000 pengőt vettek igénybe. A költségve­tésben megállapított összegen és fentemlített hitelösszegen felül az Alapnak különleges célra nagyobb adományok állanak rendelkezésé­re, amelyeket az elmúlt évben is több vállalat.nagyobb összeggel, — így a Magyar Általános Hitelbank 50.000.— pengővel szaporított. A Tanács fennállása óta 5550 egyénnek engedélyezett 25,523.300 pengő értékben kölcsönt. A Tanács a kölcsönök felhaszná­lását szakértőkkel állandóan ellen­őrizteti. Az ellenőrzések alkalmá­val történt minősítő osztályozásnál 41 százalék kapott jóg 23 százalék kielégítő, 17 százalék kevésbé kielé­gítő és 2 százalék rossz minősítést- b elmondásra a kölcsönök 10 száza­léka került. A teljesített törlesztések általá­ban kielégítőek. A z elmúlt évben törlesztés címén befolyt 3,487.550 P. megkezdődött a selyem­tenyésztők jelentkezése A selyemtenyésztéssel foglalkozó falusi lakosság körében nagy érdek­lődés nyilvánul meg az idén is e jövedelmező mellékfoglalkozás iránt A jó gubóárak mellett a tenyésztők már tavaly is nagyon szép keresetet értek el. Sokan 500—1000, sőt 1000 pengőn felüli jövedelemre is szert tettek a néhány hetes: asszonyok, gyermekek és öregek által is elvé­gezhető munkából. Természetesen az egészen kis tenyésztések után elérhető párszáz pengős gubóvétei- ár is megbecsült haszon a falusi háztartásban, hiszen ahhoz úgy jut hozzá a selyemtenyésztéssel foglal- koöó család, hogy a hernyókra for­dított munkát egyéb teendői mel­lett jóformán meg sem érzi. — Ma, amikor a hernyóselyemtermelés ki­zárólag fontos honvédelmi célokat szolgál, hazafias kötelesség is az or­szág eperfaállományának teljes ki­használása. Éppen ezért a falusi la­kosság mellett az iskolás gyerme­kek, leventék, levente-leányok, diák kaptárak és honvédalakulatok is fo­kozottan kapcsolódnak bele ebbe a munkába. — A selyemtenyésztésí idény április végén, május elején kezdődik, de a kis hernyók igénylé­se végett már most kívánatos je­lentkezni a községi selyemtenyész­tési felvigyázóknál, akiknek címét mindenütt megmondja az elöljáró­ság. , Felhívás Felhívom mindazokat a 18. élet­évet már betöltött, de még 27. élet­évet be nem töltött nyíregyházi férfi lakosokat, akik hivatást érez­nek magukban a vasúti szolgálatra, fedhetlen eiöéletüek, legalább négy elemi iskolai képzettséggel rendei- kznek, hogy alkalmaztatásuk cél­jából jelentkezzenek Nyíregyháza állomásfőnökségénél. Nyíregyháza, 1944 ájrilis hó 20. Dr. Szekeres, máv. főtanácsos, állomásfőnök. MÜVÉSZ-PASZELL festék kap­ható J ó b a-papiriizletben.

Next

/
Thumbnails
Contents