Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-23 / 90. szám
^ JSfYTRVTDEK ^ Szabolcsi HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 április 21. 6. oldal. Galambos Mária nyíregyházi közönség kedvence, a gyönyörű hangú magyarnóta énekesnő Minden este GyuresKo Hernády Nelly a kitűnő fővárosi jazz enekesnő szerepelnek. Sarkady Elemér és cigiavzeukara játszik. Munkásvédelem 1570-ben Magyarországon A legelső szociális rendelkezök, amelyek Magyarországon napvilágot láttak 570 ben szabályozta Felsőbánya a munkabér és munkaidő kérdését Nagybányától a Máramaros felé vezető országúton haladva mintegy órai járásra fekszik Felsőbánya sz kit. megyei város. A Gutm hegység lábánál, a már kezdődő emelkedések között a völgyben húzódnak meg csendességben hazai, amelyek közül nem egy dicsőséges történelmi időket élt át. Az út mentén fekszik a Zazar s a bányákból a felszínre hozott földekből mossák ki a hegyi patak vizének felhasználásával a benne található nemes fémeket s ezenkívül sok más ásványi terméket is nyernek, amelyeket ezelőtt az ország gazdasági élete nélkülözni kényszerült. Felsőbánya a magyar történelem folyamán mindvégig magyar volt s féltékenyen híven őrizte magyarságát minden megnyomorí itatáson és szenvedésen keresztül. Ezért magyar is fog maradni. Erről a magyarságáért folytatott örökös küzdelemről a történelem lapjai is beszélnek s megmutatják az utat az utódoknak, amelyiken mindnyájunknak haladnunk kell. Az egykor gazdag aranybányák Felsőbánya történelme egészen a rómaiak uralmáig nyúlik vissza, amikor a gazdag arany és ezüst lelőhelyeken már ebben az időben foglalkoztak bányászattal. A tulaj donképeni városi élet alapjait IV. Béla király vetette meg, aki a mongol pusztítás után nagyszámú német bevándorlót telepített ide. A monda szerint a tatárjárás előtt Felsőbánya annyira duslako- dott aranyban, hogy a főtemplom oltáráról be lehetett lá.tni a Somoshegyen levő főtárnába, ahol a színarany ragyogott és verte vissza fényét a templomba. Legkisebb munkabér me ^állapítás 1570-ben A város élete minden időben csupa harc és védekezés, de még ilyen körülmények között is legfőbb gondja, hogy minden polgárának tisztességes emberi életet biztosítson. Éppen ezért 1570-ben a bányaművelésre vonatkozólag ad ki rendeletet ,amelyben megállapítja a bányákban dolgozók munkabérét. Valószínű, hogy ez a legelső — nemcsak magyarországi, de az egész világon — munkabérmegállapítás s így bátran elmondhatjuk, hogy a szocializmus terén a magyarság járt elől s később a zsidó vállalkozók tették a magyar munkás életét elviselhetetlenné. A magyar emberben mindig élt az embertársai, alkalmazottjai iránti jóindulat, amelynek alapja a krisztusi tanítás. Büszkén hozhatjuk hat a nyilvánosság elé ezt a munkabérszabályzatot, amelyhez hasonlót kevés nép gazdaságtörténelme produkált. Atanács határozata nyolc pontból állott és a közvetkezőképen szólt: 1. Két stomptól, akár éjjel-nappal járjon s akárhogy, az sáfárnak csak 1 forint 25 dénárt adjanak. Ha egy hónapot meghaladna, hogy gyeng, vagy vizfogyatkozása miatt megtörténve, szálljon sáfárl bére egy forintra. 2. Egy stomptól pedig sáfárnak, akármint járjon, az, ki megérdemli, adnak 90 dénárt. 3. at héttel előbb az sáfár, ha nem akar maradni, búcsút vegyen az urától. (Hat heti felmondás! A szerk.) 4. Stompnál való egyéb mívesek, ha el akarnak menni, számlálás előtt sáfártól búcsút vegyenek. — (Három heti Bemondás a munkásnak! A szerk.) Az sáfár urának mind gyárost jelentse. Ha nem jelentené az urának és az alatt az bányamíves nélkül kárban maradna, az sáfár maradjon két forinton, kinek fele a perek mesteréé legyen, fele pedig uráé, mint ez ide alá megírt bírságok. 5. A mosónak dénár 66 legyen a bére. (Egy dénár mai értéke kb. 20—30 fillér.) 6. A sáreresztőnek ugyan harmad pár pénz legyen a bére (48 dénár, de a sáfár meglássa, ha megérdemli, legyen 70 dénár.“ Az utolsó két pont a szankciókat ’ tartalmazza. Társadalombiztosítás és munkaidő- szabályozás 1575-ben a városi tanács szabályozta a bányászok munkaidejét, amelyet napi 10 órában állapított meg, a stompnál dolgozók számára pedig 9 órában. Szombaton délután 3 óráig tartott csak a munkaidő. * Hol van még Európa népeinek történetében ilyen régi munkaidőszabályozás, amely humanitás dolgában az újkor kezdetén alig valamivel maradt el a demokratikusliberális szellem hatására bevezetett munkahét mögött, amelyet a huszadik század legnagyobb szociális vívmányaként emlegettek. A betegségbiztosítást is megoldották s ez a rendszer a mai társadalombiztosítás ősi formája volt. A céhpénztárba mindenki befizetett bizonyos összeget, amelynek fel- használsára így rendelkeztek 1581-ben: „Ha valamely embernek betegsége történik és az ember beteg, akár félesztendőnként, akár pedig he- tenkint egy-egy pénzként szolgál- tasa be az pénzt az Czéhbe, annak az beteg embernek egvegv heti betegségére az Czéh pénzéből harminchárom pénzt visznek ki az beteghez Mozgalom a káromkodás ellen. A közelmúltban megindított káromkodás elleni akció nem új keletű, mert 1717-ben a felsőbányái bányatársulat alapítólevelében már állást foglalt a csúnya szokás ellen. Az alapítólevél erről így ír: „Minthogy tapasztalt dolog az, hogy sok bányászok, sőt még némely verkesek is a káromkodást igen gyakorolják, ennek eltávozta- tására mi erről meghatározást tettünk .. Továbbiakban lemondja az alapítólevél, hogy a káromkodáson tetten érteket kizárják a társulatból, a munkást pedig elbocsátják. íme az erkölcsök védelme és Isten nevének tiszteletben tartása. Fontos gazadsági érdekek. I Ma csöndesen, álmosan nyujtó- I zik Felsőbánya a látogatók előtt, amint utcáin végigmegyünk. Az egykor aranyban, ezüstben gazdag Felsőbánya, szabad királyi város régi fényét már elvesztette, gazdagságát pedig sehol sem lehet megtalálni. Az 1900-as évek idején, amikor a bányászat már mind kevesebb | embert foglalkoztatott, a városig ta- ! nács úgv határozott, hogy a kísíi- j zetésü középosztály nyaralóhelyé- | vé teszi, de a terv soahsem valósult ! meg. j Az utolsó magyar statisztika sze- ! rint 33 magánbánya működött Fel- j sóbányán a román megszállás előtt. Ezek együttesen termeltek 103 kg. | aranyat, 2188 kg. szüstöt, 1845 kg. I rezet és 693.234 kg. ólmot. Tehát i már több mint két évtizeddel ez- í előtt is az ólom volt már a fő bá- j nyászati termék. A román uralom alatti bányászatról nem állanak adatok rendelkezésünkre, a jelenlegi adatok pedig hadigazdálkodási szempontból nem közölhetők. ! A zsidóság itt is magához ragadta a város kereskedelmi életét s különösen az utóbbi években erősödtek meg. Pedig a városi tanács határozata értelmében 1760-ig zsidók nem lakhattak Felsőbányán s ha nappal a városban tartózkodtak is, éjjelre távozniok kellett. Végre 1870 körül letelepedhettek s ettől kezdve rohamosan tért hódítottak. Az ő érdekközzösségük mellett világító és melegítő tűzként lobog az igazi magyar testvériesség máglyája, amely nem ismer egymás között különbséget. Régi forrásból táplálkozik ez a tűz s talán elég, ha arra hivatkozunk, amikor 1871-bea a református egyház hosszú idő óta építés alatt levő templomát végre befejezni akarta, azonban nem rendelkeztek elegendő pénzzel, ekkor a helybeli r. katolikus egyház saját pénztárából 15.000 forint segélyt I fizetett ki a református egyháznak, j Nincsenek ellentétek, mert csak i magyarok valamennyien, akik né- | púkért és hazájukért élnek. Kelenuáry László. j VillaiWSZBfBlflSl, tr »motor javítást megbízhatóan végez I SZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. szám Telefon: 27 64 — Összetörték a kocsit a megvadult lovak. Az elmúlt este Lesz János csurgói esperesplébános ko- j csiba befogott lovai valamitől meg- j ijedtek és vad vágtában száguldót - j tak Csurgón, Alsók, majd Sarkad I felé. Itt az egyik kanyarulatban egy i ház kerítése állította meg a megva- ! dúlt állatokat útiukban. A kocsi | összetört, más baj nem történt. A2 Baross Szövetség tagjainál vásárolj uqk stüi ciüíte Nyíregyháza, Zrínyi Hona a. t alól ZRÍNYI ILONA utca 1 sz alá a Rém. kát. palotába költözött. Divatárui, snystí es »Husi vásároljunk Mayer Ágostén divatára üzletében. Tel. 28-88 — Külön nagybani osztály. Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon ’ 21-00
