Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-23 / 90. szám
4. oldal. 5Z BOLCSi LAP (Triaao» 24.) 1944 április 22. Hamis üzenettel kicsalt esty rnha> nemüekbel megrakott bőröndöt Hat hónapi börtönre ítélték Kovács János 21 éves, Nyíregyházi lakos elment Fogéi Ármin Besse- nyei-téri üzletébe azzal az üzenettel, hogy leánya kéri azt a nagy bőröndöt, amelyben a ruhaneműit tartja. Fogéi Ármin gyanútlanul átadta a kért bőröndöt, Kovács pedig eladta a kicsalt ruhaneműt. Fogéi Ármin másnap tudta meg, hogy a szélhámos hamis üzenettel vitte el a leánya bőröndjét. A nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró tárgyalta Kovács-János bűnügyét. A vádlott beismerte a csalást. Nagy szegénységével védekezett. A nyíregyházi törvényszék jogerősen hathónapi börtönre ítélte. ma Szüksége van szappanra? gtfjtsóa hulladék zsiradékot, sert SZAPPANRA cseréli it SAROK »TULA kijelölt körzeti szappanfőző. Kótaji ut (nem mica) 38. an ,. Vásárnyhelyi I. és Dunghan Shali a legjobb magyar rizslejták Az idei rizstermelés eredményei a gazadsági közvélemény érdeklődését újra erre a termelési ágra irányították. A magyar rizstermetáni eredetű Dunghan Sáli, amely egy alkalommal egy kísérleti parcellán hatvanmázsás termést is adott. Barzó Endre művészetét méltatja a „Szépmiivészet“ c. folyóirat A Gerevich Tibor és Mariay Ödön szerkesztésében megjelenő „Szép- művészet“ c. előkelő szellemiséget képviselő folyóirat Bar zó Endre festőművésznek fővárosi kiállításáról a következő értékelő és melegen elismerő cikket közli: — Gróf AlmásyTeleki Éva szalonjában öt festő és három szobrász művei kerültek kíálításra. A művészek és műveik Összehangolása kitűnően sikerült. Barzó Endrét annakidején mi méltattuk először a Műcsarnokban a nyilvánosság elé került művei alapján. Nem „keresi“, de nagyszerű ösztönösséggel rátalál a táj, azaz bármely látott élmény lelkére. Áhi- tatos, lelkes átélés minden ecsetvonása. Müvei — egy-kettő kivételével — pasztellek, de ezzel a gyöngéd festékanyaggal annyi erőt tud belevarázsolni képeibe, ami még olajfestékes ecsetnek is becsületére válnék. De ezt az erőt magától értetődővé teszi a látottakban való művészi gyönyörködés nemes őszintesége, a kifejezés ihlettsége is keresetlen igazsága. Neme« anyagokk&i garanciával keszütftafe »AUEBT, HAJFÜi'ffÉWT rossz hajak szakszerű ápolása Kelemennél Horthy M. tér 6. k'^r^.-éisv megvár isiül, Zsidót 3*#\í*í ki Ebben a harcban nincs vissza, csak előre! Dövényi Nagy Lajos legújabb harctéri helyzetmagyarázásában rámutat arra, hogy a Kárpátok hágóin ott áll már a magvar honvéd ismét, hogy kardjával, bátorságával védelmezze a Hazát. Nem először és nem utoljára történik ez, mert ahány alkalommal a távoli szteppék hódító hordái betömi akartak a Kárpátok öblébe, mindig itt keresték a betörési kaput. Ha egykor őseink a véres kardot hordozták körül ilyen nagy veszedelem idején, vagy Kossuth Lajos talpra szólította a nemzetet, ez a harcbahivó) szó van most benne Kormányzó Urunk Őfőméltóságának hadparancsában. Ebben a harcban nincs megállás, ebben a harcban nincs vissza csak előre. Életre-halálra megy. Amelyik küzdő fél kezéből kiesik a fegyver, amelyik kihullatja, nem számíthat irgalomra, annak a hordának részéről. A civilizáció, a kultúra, az élet, ezer esztendőnek vívmányai forognak itt kockán, hiszen előttünk vannak a rettenetes példák. A magyar katona hős baj- társaival, a németekkel együtt ott járt már ezeken a veszélyes pontokon és szerzett tapasztalatokat is. Ott járt a Don partján, tudja tehát, hogy nincs választás. Erről beszélnek a tömegsírok, az elpusztult tízezrek, a katini tarkónlőtt halottak, akik mind polgárok, parasztok, munkások sorából kerültek ki Példájuk mutatja, mi lenne, mi történne mivelünk. Ebben a harcban nincs vissza, csak előre. A harcoló katonák mögött pedig most egvséges ország áll, amelynek egysége napról-napra keményebbre kovácsol ódik össze. Tegye hát kötelességét mindneki úgy, mint odakint a hős honvéd, itt a két kezének mnukájával, jószándékával s kövesse a vezetőket, engedelmesen teljsítse parancsaikat. A közelmúlt eseményei mutatják azt, hogy egy kis csoport milyen szakadék szélére vezette ezt a nemzetet. Mily veszedelembe sodorta, melyet most még súlyosbítanak a bombatámadások. De a Kárpátok ormain elszánt nemzetnek fiai állanak fegyverben s hősies bajtársaikkel együtt visszakergetik a betörni készülő ellenséget és újra diadalra viszik a magyar fegyvereket. értesítés. Born agy keres kedésemet Kálvín-tér 2. szám alatt megnyitottam. Uradalmi fajborokat mérsékelt áron hozok forgalomba. Szives pártfogást kér Járó Gábor bornagykereskedő. Telefonszám : , Borpince 31 39. Kiskorona Étterem 25 35 lésnek nemcsak itthon, de egész Délkelet-Európában nagy jövője van. Magyarországon már körülbelül százötven évvel ezelőtt kísérleteztek rizs termelésével, sőt az egyik bácskai uradalomban másfélszázad óta termelnek rizst, az első komoly kísérlet azonban 1919-ben történt, ugyancsak Bácskában, ahol az első kísérleti telejen 1110 holdat ültettek be rizzsel. Később Szegeden, majd Biharugrán és végül Hortobágyon folytak a rizstermelési kísérletek. Többszörös kísérlet után 1930. óta már az Alföldön, a Tiszántúl és a Balaton környékén ís létesítettek kísérleti telepeket. A legmegfelelőbb rizsfajtának, a Vásárhelyi I. bizonyult, amely úgynevezett tömeg rizs. Utána következik a turkeszAnekdotán!: Az én gyerekeia a te gyerekeid Nyolcvan évvel ezelőtt született a nagy zongoraművész és operazeneszerző Eugen d'Albert. D'Albert nagy művész volt, de tudta becsülni a szép családi életet is. Felesége a délamerikai híres zongoraművésznő, Teresa Carreno volt, aki első házasságából nagy számú gyermeket hozott magával. Miután a híres zeneköltőnek szintén első házasságából nagyon sok gyermeke volt, — alig uralkodott csend a házban. — Mindennek betetőződéséül a mű- vészpámak szintén bőven kijutott a gyermekáldásból. Egyik nap a szobaleány azzal szaladt be a szobába, hogy „forradalom“ tört ki a gyerekek között. A ház úrnőié felkelt, kinyitotta férje munkaszobájának ajtaját és így szólt be férjének: „Eugen! Csinálj rendet! Az én gyerekeim és a te gyerekeid verik a mi gyerekeinket.“ lenetdijsedveznény a lávaál A m. kir. kereskedelm- és közlekedésügyi miniszter úrnak 42.759— 1944. VI. számú rendelete alapján megengedjük, hogy a Személydíjszabás II. rész 9. és 10 szakaszában foglalt munkás hetijegyeket, a közitisztviselői menet j egy füzeteket, a magánalkalmazottak részére rendszeresített kedvezményesárú havi bérletjegyeket és végül a mérsékelt árú havibérletjegyeket további intézkedésig az egyébként megkívánt feltételek fennforgása esetén, nemcsak azok vehessék igénybe, akik állandóan vidéken laknak, hanem azok is, akiknek álA talaj és fajta kérdésén kívül a rizstermelés 'nagymértékben vízellátási, íletve öntözési probléma is. Elméletileg ma már 200.000 hektár, azelőtt többnyire gyengemínőségű föld vált alkalmassá rizstermelésre. Az első megművelés költsége a mai rendkívüli helyzetben mintegy 1500 pengőt tesz ki holdanként. A további megművelés költsége normális Uszonyok között évenként 450— 600 pengő között váltakozik. Magyarországon kívül Délkelet- Európában Bulgária, Románia, Görögország és Albánia termelnek még számottevő mennyiségbe» rizst, úgy, hogy a mai állapotot figyelembe véve, a háború után a tengerentúli rizsnek nagy európai versennyel kell megküzdenie. landó lakhelye ugyanabban a hely1* ségben van, ahol munkahelyük, de ideiglenesen nem ott, hanem másutt (vidéken) laknak. Ilyenkor a munkás igazolványokon, az igazoló iraton, az alkalmaztatási igazolványon, a hatósággal, a mérséketl árú havi- bérletjegy váltására jogosító igazolványon pedig az iskola, tanfolyam igazgatóságával természetesen nem az állandó, hanem az ideiglenes lakóhelyet kell igazoltatni. A kelvez- mény kiszolgáltatásánál az, hogy az illető mennyi ideig lakik ideiglenes lakóhelyén, közömbös. Debrecen, 1944 április hó 12. Üzletvezetöség. — Gipszkötés helyett szegecseié» A csonttörések esetében eddig alkalmazott gipszkötés a fertőzés veszélyét nem küszöbölte ki százszázalékosan, azonkívül a sérült testrész hetekig, néha hónapokig tartó rögzítésével gyakran izomsorvadást idézett elő. Ezeken a hiányokon segít dr. Kütscher, a kiéli sebészeti klinika szakemberének új eljárása, amelyet felfedezője csontvelőszege- cselésnek nevezett el. Az alapjába» véve rendkívül egyszerű eljárás lényege abban áll, hogy az eltört kar vagy láb csontvelejébe V-alaku, rozsdamentes acélstíftet illesztenek be, amely szilárdabban és pontosab ban rögzíti a sérült helyet, mint az eddig használatos nyújtó- vagy gipszkötés. A törés helye ilymódon igen gyorsan beheged. Nyolc-tíz nap alatt a tört végtag teljes rugalmassággal többnyire ismét helyreáll. — Miután az acél-stíftet az orvos a csontüregből igen egyszerű, fájdalmatlan beavatkozással eltávolította — a páciens egészségesen hagyhatja el a kórházat.
