Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-20 / 88. szám

(Trianon 24.) 1944 április 20. 3. oldal. Sötét, Jellem télén névtelen levél­írók garázdálkodnak Wyiregy házán Nagy eszmék sodrában, roppant építő erők dinamikus lendületében, új társadalomformálás, szellemi és erkölcsi, gazdasági átváltás tőrté- _ nelni idején, a nemzet életereje acélos jellemeket termel ki, hogy hogy szószólói legyenek a faj élet- méiyén szunnyadó őserőknek és a kavargó eseményekbe ritmust, a formátlanság szétesésébe á nemzet arculatának, ősi hagyományainak a tiszteletreméltó múltnak és az áhított jövőnek megfelelő kristályo­sodást biztosítsanak. De ugyancsak ezekben a minden értékes erőt pró­bára tevő időkben jelentkeznek az ösztönök sötét alakjai, a rontás, gyűlölet, árulás, denunciálás szelle­med is, akik vak dühhel élik ki szenvedélyesen hangoztatott erköl­csi mellőzöttségük mérgét, a gálád jellemtelenség, a gyáva orvtámadás módszereivel: névtelen levelek for­májában jelentkezik, hogy ártson valakinek, beszennyezzen valakit. Nyíregyházán a nagy átalakulás napjaiban özönlik a hivatalok, ha­tóságok, a német hadsereg hálás bajtársi szeretettel köszöntött elöl­járói felé is az aljas, alattomos tá­madók névtelen leveleinek áradata. Senki sem olvassa el ezeket a leve­leket mély megvetés, csömör és un­dor nélkül. Senkisem használja fel I a rágalmazó sorokat, mert olyan embernek, aki gyáván, névtelenül támad, nincs annyi becsülete sem, hogy komolyan mérlegeljék alatto­mos vádjait. A névtelen levél névjegy arról, aki jellem dolgában most mutatko­zik be. A névtelen levélírók vegyék tudomásul, hogy merényletüket megvetéssel fogadják, levelüket fi­gyelembevétel nélkül dobják el. De azt is vegyék tudomásul, hogy min­den névtelen levéllel sebet ütnek a magyar tisztességen, becsületen, mert az a német hatóság, amelyhez egyik magyar a másik ellen névte­lenül feljelentést tesz, kénytelen sú­lyos következtetést levonni a ma­gyarság életének egészségéről, ér­tékéről. így lesz a mindén időben ocs- mány jellemtelenségből, a névtelen levélírás alattomos és arcátlan kí­sérleteiből ezekben az időkben nemzetrontjás, nemzetárulás, er­kölcsi ejtőernyős iámadás a magyar becsület ellen. Névtelen levélíró! Erezd becste­lenséged mardosó kínjait! Erezd, íogy nemcsak haszontalan, amit tettél, hanem szörnyű bűn is a ma­gyarság és keresztény tisztesség el­len. Erezd, hegy megvetett vagy! Elsősegély az égő foszíoros sérüléseknél A foszfor foghagyma- szaga, füstölög A gyuj tóbombák legnagyobb ré­szét foszíoros gyűjtóanyaggal töltik meg. A foszfor a ruhát meggyujtja, a bőrön sérülést okoz. A védekezés módja; A nők müselyem- vagy pamut­ruhát, kendőt ne viseljenek, mert könnyen gyulladnak, tejüket ned­ves kendövei kössék be. Bőr- vagy tataipú cipőben járjanak. A tűzoltó őrség tagja oltás közben lehetőleg vastag bőrkesztyűt viseljenek, auió- vagy hószemüveget használjanak. A tűzoltásná lehetőleg gázálarcot kell használni. Aki égő helyiségből embert ment ki, öltsön gázálarcot, autószemüve­get, derekára kössön kötelet, hogy baj estén ki lehessen hozni. Vízbe- mártott takarót vigyen magával, az égőruhájú egyént ezzel burkolja be és úgy hozza ki. A kimentett égő- parázsló ruháját el kell távolítani. A parázsló * ruhát vízzel locsolni nem szabad, mert így súlyosbítjuk a sérülést. Ha foszfortól kigyulladt a ru­hánk, azonnal vessük le. Ha bő­rünkre égő foszfor került, azonnal távolítsuk el. Ha lehet, a sérült testrészt nyomban merítsük a víz alá. A víz alatt a kés hátával vagy fadarabbal a foszfort távolítsuk el® (a levetett ruháról is!) 1 A­S&& \ b Ha víz nincs kéznél, az égést ho­mokkal oltsuk el. A foszfor levakarása után a sé­rülést öt százalékos szódabikarbóna oldatban fürdessük, amelyben há­rom százalék hydrogén-hyperoxid van. Addig kell a sérült testrészt fürdetni, míg nem füstölög, ha ki­emeljük a vízből. Öt százalékos szódabikarbóna oldattal nedvesített kötszerrel kössük be az égési se­beket. Hogy a sebben uan még foszfor, abból állapítható meg, hogy 'a seb­hely fokhagymaszagú, sötétben vil­log. A németek 2—5 százalékos réz- gálic oldattal kezelik a foszfor égé­si sebeket. Ezzel az oldattal kell bo­rogatni vagy ebben keli fürdetni a sebhelyet addig, amíg a seb füstöl­gése, villogása és fájdalmassága meg nem szűnik. Ebbe az oldatba mártott kötszerrel kell bekötni a se­beket a fürdetés (borogatás) után. Ha az égési sebesülés nem fosz­fortól származik, vazeÜnos fedőkö­téssel keli ellátni a sérült testrészt. Súlyos széngázmérgezénél mes­terséges lélegeztetést kell alkal­mazni. Önkéntes ápolónői tanfolyam lesz Nyíregyházán A Magyar Vöröskereszt Önkén­tes Ápolónői Tanfolyamot tart. — Kezdete április 24-én. Helye az Erzsébet-kórház előadói terme, se­bészeti osztály. A tanfolyamon r'átvehet minden 18. évét betöltött magyar nő, aki legalább 6 elemi iskolát járt. A tanfolyam ingyenes, csak az igazolókönyv kiállítási díját kell megtéríteni. Jelentkezni lehet előzetesen Nyíregyházy Pálné vm. h. főápolónőnél, vagy 24-én délután pontosan 4 órakor az Erzsébet-kór­ház sebészeti osztálya előadói ter­mében. Jelentkezés alkalmával min­denki hozza magával utolsó iskolai bizonyítványát, egy hónapnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt, a házibetegápolási bizonyítványát is. Ezúton hivom fel a már régebben végzett önkéntes testvéreket, hogy aki frontszolgálatot vállal, szintén jelentkezzék mielőbb a vm. h. fő- ápolónőnél délelőtt 11 órától 1 -óráig terjedő időben. Szebb jövő reményében. 4* Vöröskereszt. OKulJunU a budapesti közönségnek szőlő alabbf figyelmeztetéséből! Hungária- Urálit Flnsidnliái, FUmsiifaháis MA UTÓLJÁRAl Szívderítő német vígjáték! ILYEN * A FELESÉGEM Egy író házasságának indiszkrét története Főszereplők; Hans Söhnker és Elfe Mayehofer MA UTÓLJÁRA! Az idény legjobb vígjátéka ! HOZOMÁNY­VADÁSZ (KOHLHIESELS TÖCHTER) Remek tirolí vígjáték népies kör* nyezetben, telítve helyzetkomi­kummal és ragyogó humorral Humor! Kacagás! Előadások kezdete: hétköznap 7*4,7*6, 7*8, vasárnap nap 7*2, 7*4, Víő, 7*8 óra. Előadások kezdete hétköznapokon 3, 5, 7, vasár* és ünnepnapokon 3, 5 és 7 órakor * A legutóbbi riadó alkalmával a ♦legforgalmasabb útvonalakon járó­kelők, üzletekben a vásárlók, va­lamint a villamosokon utazó kö­zönség szinte megostromolta az említett útvonalak mentén fekvő házak óvóhelyeit és nem egy eset­ben veszedelmesen összezsúfolódott ezekben. — Illetékes helyről felhív­ják a nagyközönség figyelmét arra, hogy a riadó-jel elhangzása után hagyj e el ezeket a nagyforgalmú útvonalakat és a mellékutcákban fekvő házak óvóhelyein keressen menedékhelyet. A riasztás után többnyire van néhány perc idő tá­volabbi óvóhelyek felkeresésére. Ez alkalommal kell azonban rá­mutatni arra a nem kevésbbé el­Hol keressük a bombázáskor eltűnteket? Légitámadás következ­tében megsebesült, eltűnt vagy meghalt hozzátartozók után a Ma­gyar Vöröskereszt polgári tudósító irodája keretében működő légoltal­mi tudósító irodánál Budapest, VIII., Baross-utca 15 sz.) lehet ér­deklődni. Az iroda könapokon 9— 19 óráig áll a személyes érdeklő­dők rendelkezésére. Kereséseket írásban is lehet az iroda címére el­juttatni. A kutatott személyekről a következő adatokat kell megadni: Név, születési év, születési hely, anyja neve, a keresett személy fog­j ítélhető jelenségre is, hogy a légvé­delmi riadó tartama alatt igen sóz ember ^tartózkodik a közterülete­ken kapunyílásokban és sokan kí­váncsian figyelik a légitevékenysé­get, valamint a saját légvédelmi erőink működését. Illetékes hely ezzel kapcsolatban figyelmzeteti a lakosságot arra, hogy ez a magatartás nemcsak szi­gorúan tilos, hanem a nagyközön­ség részére felette veszedelmes is. A bombatámadások nagy, a néző- közönség részéről alig érzékelhető magasságból is történhetnek, ami­kor a felrobbanó bombák súlyos veszteséget okozhatnak. A legutób­bi légitámadás erre vonatkozólag szomorú tapasztalatot nyújtott. lalkozása, lakhelye; a város megne­vezése, melyben a légitámadás ide­jén tartózkodott. Mindenkor közöl­ni kell az érdeklődő nevét, pontos lakcímét és foglalkozását. Kitűnő zamatu asz ali & iiterenkint 4*§o p vitéz Tuv István fűszer- és csemegeüzletében. Zrínyi Ilona a, 9 sz. Telefon : 26—00 \

Next

/
Thumbnails
Contents