Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-19 / 87. szám

4. oldal. Nytrytdek _ Szabolcsi hirLRP (Trianon 24.) 1944 április 19. Adományok a bombakárosultak részére A mai nap folyamán á következő adományok folytak be a bombaká­rosultak részére: Papp László kelmefestő P 500.— Tisza Miklós, Rákóczi-út 4 300.— Szűcs Sándor heníesmester 100.— Dr. Ignácz Mihály körorvos Vencsellő 30.— Özv. Kun Bertalanná, Ma­dách-utca 23. 10.— Az adományokat a 151.006 szá­mú postatákarékpénztári csekk­számlára befizettük. Egy napfényes nap, Egy napsütésen séta A levegő megtelt valami bódító illattal. Az emberek arca ragyo­góbb, s a ború, a gond, mind mint­ha eltűnt, elrepült volna az utolsó szomorú, télutói nappal. Mintha há­ború sem lenni. Nem gondol senki ebben a pillanatban az élet sú­lyos nagy problémáival. Ma itt a tavasz. A fény felcsókolja a bánat­könnyeket, elsínítja a lelkek há­borgását, és belesúgja az igét a lá­zasan doboló fülekbe: Élj, ébredj és cselekedj! Az utcán mindenki lassan megy, mindenki rá­ér oda tartani arcát a Tavasznak, ennek a tüzes, szerelmes legény­nek egy kacagó csókra. Kosztümök karcsú formáit tánnolja körül, len­gi nyárias ruhát csal ítt-ott egyikre- másikra. Kacagás, mosoly és bé­kesség. Ma mindenik szeret, senki- sem gyűlölködik. A szembejövő hangosan üdvözli a másikat. S aki jön, az nevet. Mit nevet? Egyik sem tudja. De nem is fontos, nem is feltűnő. Talán azon döbbennének meg, ha valaki nem venné észre, hogy itt ma valami csodálatos dolog történt, önkéntelenül felvetődik az emberben valami csodálatos vágy! Vágy a szeretet után. Amit ezen a napon úgy pazarolnak sugárzó sze­mek. Ma mindenki olyat akar csi­nálni, olyan nagy dolgot, amihez csodálatos, soha nem érzett erők adnak indítékot. Az ifjúság valamit érez! Megrészegedett, itt egy cso­port dalolva megy odébb. " Bakfis leánykák kacagnak . . . Valamelyik hangosan mondja: „Ma félnyolcig maradhatunk. Világos van...“ Össze dugják fejüket és nevetnek. Nem tudják mi van ezen nevetni való, de olyan jól esik így együtt ragyogni a nappal. Ruhájuk nem olyan új, mint alig egy pár éve volt még. Kicsit kopott, itt-ott alja­kat látni, amihez Isten tudja hány éves a kombinált mellényke. Béké­cgy boldog délután a városon korosaiul ben ezt nem igen lehetett látni. — Ma? Senki sem csodálkozik. A ko­pott ruhákra valahogy nagyobb tisztelettel néznek. A háború nehéz súlyos gondokat ró mindenkire. — Akinek nagyobb a gondja, azt úgy nézik, mint az új háborús idő leg­többet szenvedő máríirját. Csak ezek nem panaszkodnak. Az ifjúság soha nem a ruhában kereste a szé­pet. A lelkek? . .. Azokat simogatja a tavasz, csókolgatja a nap, a ko­pott kis ruhákat arannyal szövi át a fény. Á szerelmes párok nem álmodoznak. Valami nagyszerű reálitás ég a szemükben. Különös, hogy nem igen néznek egymásra és hallgatnak. Szinte órákon keresztül nem esik szó közöttük. És mégis! A kezek 'szorosabban fonódnak össze, és olykor ők is egymásra ne­vetnek. Ahogy a nap teszi... ra­gyogón* és tisztán .. . Uj divat a nőknél az alakított ruha. Ennyi ízlés, eny- nyire gazdag fantáziával megalko­tott modelek még nem kerültek ki talán soha a tervezők asztaláról. — Pedig ... Ebben nincs semmi célza- tos izgató 1944 nagyvilági modell­jeiből. Ezek 1944 művészi modeljei. Szorgalmas, gondos családanyák ujjai alól kikerült, szeretettel ké­szült egyszerű kosztümök, bájos ru­hácskák. A háború új divatjai. Amit mindenki becsül, és amire mindenki büszke. Az új tavaszi divatot való­ban a szív csinálja. De úgylátszík, mindenki érzi ezt. Az erdei sétányon hullámzik a sétálni vágyók tömege. Az erdő ébred. Apró rügyek pat­tannak a gályák hónaljában, vala­mi édsekés, bódító illatot lebbeníve az erdő fölé. Ide már nem jut el a háború mindenütt felismerhető, ko­pott ruhája. Az erdő most is olyan, mint régen volt. És van, aki éppen Értesítem az igen tisztelt helybeli és vidéki vevőközönségemet, hogy konzervüzememben a gyümölcsíz készítését megkezdtem 5 és 10 kgft-os ládákban gyümölcs­ízt bármely mennyiségben szállítok! Úgyszintén eper-, málna , barack' , 'Hbizke* és meggy finom gyümölcsízeket poharakban minden mennyiségben árusítok ELSŐ NYÍRVIDÉKI KONZERVÜZEM Selyem-utca 17. szám BÁCSIK JÓZSEF úgy keresi, olyan mámoros gondta­lansággal az ibolyát, mint rég . . . Ez az ibolya ma már kenyeret, gondoktól való szabadulást jelent. Apró, mezítlábas gyerek* fut fe­lénk. Elrohan .mellettünk, s már énekeli is vékony, kínáló hangjával: „Kék ibolyát tessék“. S csörren a pénz. A gyerek tovább fut. Minden­ki mosolyog és mindenki boldog. A gyerek rohan tovább. A padokon ülő ábrándozók között kínálja a ta­vasz apró, bájos virágait. Itt is vál­tozatos emberi arcok. Az ottan, sá­padt, vékony, amolyan irodista tí­pus. Mellette aki ül, kérgeskezű, ki­csit még az arca is szurtos. Talán munkából jött, s itt hódította el a tavasz. Alig ül pár percet. Aztán siet tovább. De le kellett ülnie. — Mert parancsolta a mindent for­máló, éltető napfény. A hivatalok, műhelyek kiürültek rég. A város­házáról gondolkodó arccal lépnek ki talán öten is. A napfény megvil­lan arcukon, felkapják a fejüket s nagyot isznak a friss, szokatlan le­vegőből. „Gyönyörű“ — mondja az egyik. Kezet szorítanak. És senki- sem kérdi, hogy mit talált a másik gyönyörűnek. Érzi mindenki. Siet­nek haza. Mert odahaza is kinyí­lott a kikelet. A fény beszökött a családi házak ablakain, az anyák arca ragyogóbb, mint valaha, és kedvesebb a sarjadó fűben játsza­dozó gyermek minden mozdulata. Benézünk egy nyitvafelejtett kapun Az apa, kék munkaruhában, úgy, ahogy elhagyta munkahelyét, ül a homokban és játszik. .. két kis fiú­val. Két aranyszőke cseppség. Ka- í cagnak vidáman és az apjuk önfe­ledten építi, építi a csillogó homok­várakat. A tavasz ide is beszökött. Nincs háború, nincs gond, nincs foltos ruha. A tavasz első ragyogá­sa megszépíti, tündér köntösbe öl­tözteti a boldog város tavaszi láztól részegült apraját, nagyját. snegblaübiatóan és: jól vásárol« hal az évtizedek óta fennálló LKFK0VITS bntorfcSldniegességi teralitábiB Kossuth lér 6» szám, Légoltalom a mezőgazdaságban Városokban, falvakban ma már komoly felkészültséggel néz szembe a lakosság a fenyegető rémmel, a lé- giveszélíyel. Hasonlóan fontos a légoltalom megszervezése az ország legfontosabb „hadiüzemében“, a me­zőgazdaságban. Erről a rendkívül égető problémáról nemrég tartott előadást Szolnoki Dezső, az OMGE építészeti bizottságában. Amezőgazdasági (kertészeti) épü leteknél a II. osztályba való soro­zást kell kérni — légoltalmi szem­pontból — a polgármestertől, alis­pánól, vagy főszolgabírótól. Ki kell ‘ jelölni egy parancsnokot és egy ve­zetőt. Ezeket tanfolyamon kell ki­oktatni az elsősegélynyújtókkal együtt. Az elsősegélnyujtóra nagy szükség van mindig, mert békés időkben is jó, ha valaki, aki ért vér- zéselálíításhoz, hasonlókhoz, hiszen az efféle baleset gazdasági munká­latoknál gyakori. Általában a légoltalmi intézkedé­sek vagy olyanok, amelyeknek a gazdaság, a kert amgy is hasznát vehejti, vagy különlegesek. Az előbbi csoportba tartozik pl. a tűz­oltó berendezés beszerzése, vagy rendbenartása, az utóbbiba az óvó­árok ásatása. A padlás tűzvédelmé­nél használjuk fel a kerti öntöző­kannákat. A légoliölom egyes tűz­védelmi előírásai majdnem azono­sak a tűzbiztosótásr-ál is előírt sza­bályokkal, pl. távolságtartás szal­makazlaknál és a szérüskertBen. A bombaszilánk, .a sebesülés el­len a védekezés más ott, ahol az ablakok csak egy oldalon és más ott ahol mindkét oldalon vannak. Az első esetben célszerű lehet az abla­kok alá, a falhoz simulva feküdni. Egyébként légó-ár okra van szükség. Az árok ásásánál két személyre egy folyómétert kell számítani. Mene-, külés előtt ne feledkezzünk meg az ablakokról. Itt a nyitvatartás köte­lező, azonban földszintes épületek­nél a lopás elkerülésére célszerű volna csak a külső ablakot csukva tartani. Nehéz problémája a mezőgazda­sági Légoltalomnak az állatállo­mány biztosítása, mert a lovak tűz esetén néha az égő istállóba ro­hannak vissza. Sokszor legokosabb­nak látszik: az állatokat főleg sö­tétben, ki sem bocsújtani. A legtöbb helyen a riasztás megoldása sem könnyű. A szerencsésebb vidékeken a telefonhálózat tehet j ószoígála- tot. A külső figyelő örsök számára célszerű két betongyűrű összeraká­sa. Ezeket azután később békében kútásásnál lehet majd értékesíteni. Összefoglalva: 1. A gazdasági légol­talomnál lehetőleg békében is fel­használható eszközökkel kell véde­keznünk. 2. Tartsunk, középutat a termelés, a tárolás és az elhárítás, a megelőzés érdekei között. — LEVÉPAPIR ajándék 'csoma­golásban, tömb, mappa és dobozban nagy választékban JÖBA-papirüz- letben, Bethlen u. 1. Telefon 20-77 Asztali g y orsfúrógáp, >»,- ii ii w ■im 'ii f II hwiii i míihalysatu, 5 tonnás kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acélkalapács gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egyéb szerszámok Dienes István va*k*r*Bk*dé8é>*CB Városháza épület. _______________'_______' Telelőn ; 28-64. B ttN*

Next

/
Thumbnails
Contents