Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-13 / 82. szám

4. oldal. Nyirvídek 5ZÄBOJLCSI HÍRLAP (Trianon 24.) 1944 április 13. Vitésc Jár®ss Andor belügyminiszter tájékoztatója a bombatámadás áldozatairól A MTI. jelenti. A kormány tagjai Sztójay Döme miniszterelnök el­nöklésével tegnap délelőtt 10 óra­kor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson vitéz Jaross An­dor belügyminiszter tájékoztatást adott a fővárost és környékét ér: legutóbbi -légitámadások áldozatai­ról. — A hivatalos megállapítások szerint a halálos áldozatok száma 1073, a sebesülteké 526. A kormány mély részvéttel vette tudomásul a belügyminiszter beje­lentését. Hogyan menthetjük meg ingó* «ágainkat a légitámadás pusztításaitól A honvédelmi minisztérium lég­oltalmi ■ csoportfőnökségének leg­újabb rádióközleménye arról szólt, Jiogyan menthetjük meg ingóságain­kat a légitámadás pusztításaitól. — A közlemény a megelőző intézke­désekről szólva, a többi között azt mind ja, hegy az óvóhely-csomagot lakásunk kijárata közelében állan­dóan készenlétben kell tartani. Az óvóhelycsomag nem lehet nagyobb személyenként, mint egy kisebb ké­zitáska. Célszerű elhelyezni benne legfontosabb okmányainkat, pénzűn két, ékszereinket, élelmiszeriegyein kot és nem romlandó élelmiszert, ivóvizet, kötszert, gyógyszert, mos­dóeszközöket, törülközőt, váltás fe­hérneműt, harisnyát, a gyermekek részére pedig több ennivalót és já­tékszert. Az óvóhelycsomag tarto­zéka még egy meleg takaró, kabát, amelyet az óvóhelyre magunkkal viszünk. Helyes, ha egyik legrégibb ruhánkat kinevezzük óvóhelyruhá­nak és éjszaka riadó esetén azt vesszük magunkra, karunkon a jobb ruhával. Nappal, ha nem az óvóhelyruha lenne rajtunk, vigyük magunkkal az óvóhelyre, hogy ott átöltözhessünk. Csomagcsere. Az óvóhelycsomagon kívül a leg­szükségesebb ruháinkat és fehérne­műinket csomagoljuk össze utazó­bőröndbe és riadó esetén vigyük magunkkal az óvóhelyre, vagy már előre helyezzük cl ott. Ez a ruha­csomag nem lehet nagyobb szemé­lyenként, mint amekkorát ülőhe­lyünknél a pad alatt el tudunk he­lyezni. A mindennap nem szükséges ru­hákat és egyéb értékes holmikat bőröndbe, vagy ládába csomagolva tegyük a lakáshoz közel tartozó pincébe. Akinek a városon vagy községen belül rokona, jóbarátja van, helyezze el ruháinak egyrészét míg rokona, barátja ruhái egyrészé- nek adjon helyet a lakásában. így ha az egyik ház el is pusztul, lega­lább ruháinknak egyrészét meg tud­juk menteni. Akinek vidéken, kü­lönösen faluhelyen vannak isme­rősei vagy rokonai, helyezze el azokál ruháinak és értékes ingósá­gainak egy részét. Lakásunkban minél több homo­kot és vizet tároljunk. A függönyö­ket szedjük le, a szőnyegeket gön­gyölítsük össze és a tűzfalak men­tén, az ablaktól távolabb helyezzük el. — Ha a közelben olyanfokú tűz keletkezik, amelyet megfékezni nem tudunk, míg a tűz odaér, sürgősep lássunk hozzá könnyen elmozdítha­tó ingóságaink megmetéséhez. — A matérnek tervszerűnek kell lennie. Mindenkinek ott kell segítenie, ahol azt az őrségparancsnok a legszük­ségesebbnek tartja. Először a tűz­höz legközelebb eső lakásokból ígye kezzünk kimenteni az értékes ingó­ságokat. Míg az őrség parancsnok el nem rendeli, nem szabad megkez­deni az ingóságok mentését. Első a tűzoltás, csak azután szabad hoz­záfogni a holmik mentéséhez. — Emellett azonban a tűzoltást to­vább kell folytatni. Jelöljük meg holminkat. Először a pénzt, ékszert, okmá­nyokat, a kisebb nemesfémből ké­szült tárgyakat kell kivinni, má­sodsorban a ruhaneműeket, azután az ágyneműt, majd az élelmiszere­ket, (ezt. követi a legszükségesebb konyhaedények. evőeszközök ki­mentése és csak legvégül jön a könnyen mozdítható bútorok kihor­dása. Először az értékesebbeket mentsük. Készítsünk elő már most kartonlap-név jegyeket, amelyekre ráírjuk a nevünket és címünket, a mentésnél ezekkel a cédulákkal je­löljük meg a holmikat, nehogy el­keveredjenek. Az ágyneműt, ki­sebb ruhaneműeket, alsóruhát lepe­dőbe .takaróba csomagoljuk, batyu- szerűen, hegy a hátunkra véve könnyen szállíthassuk. Használjuk fel a kéznél levő kis ládákat, táská­kat. Az élelmiszereket, edényeket, egyéb apróságokat célszerű kosár­ban szállítani. A kimentett holmi­kat a tűz helyétől minél távolabb­ra, a tűz terjedési irányával ellen­tétesen helyezzük el és hagyjunk mellettük egy vagy két őrt, a többi lakó pedig a többi lakásban foly­tassa a mentés munkálatait. Az ingóságok mentése fontos, de ennél sokkal értékesebb az emberi élet. Ezért legelesősorban az eset­leg veszélyben forgó embertársain­kat kell megmenteni s csak. azután gondolhatunk értékeink megmenté­sére. A Hagyar megújhodás Pártjánál felhívása A vitéz Imrédy Béla, vitéz Ráíz Jenő, vitéz Jaross Andor vezetése alatt álló Magyar Megújulás Pártjának szabó lesvár megyei és ’ nyíregyházi szervezete kér minden szabolcsi magyart, kinek tisztaságát nem érintette a múlt szellemi és anyagi fertőzése, ki kötelességtudással,, fe­lelősséggel és hítvalló helytállással akar küzdeni és dolgozni a szociá­lisabb igazságot megteremtő nem­zeti Magyarország feépítésén, ki a zsidó-líberális-szabadkőmüves szel lemiség anyagi életétől mentes Ma­gyarországért szolgálni és nem kon­cot lesni, hanem őrtállni akar, kinek leikébe elszánt akarat és cselekvő hit a bolsevizmus veszedelmének harcos leküzdése, — Itépjen be a párt dolgozni akaró tagjai sorába. Ne hasonlítgassa össze senki a nyugalmas békeévek ártatlan poli- tízálgatását azzal, amit a mai idők kívánnak minden i ószándékú ma­gyartól, éppen ezért tegye félre min deík a politikai pártokkal szemben fennálló előítéletét és lássa be, hogy saját érdekében személyesen kell foglalkoznia a politikai kérdé­sekkel is, mert ha ezt elmulasztja, újból mások fognak helyette és ne­vében politizálni, olyanok, akiknek nem érdeke, hegy öntudatos, füg- . geilen, erős,magya.r társadalom ala~ j kuljon ki. j Imrédy, Rátz, Jaross biztosítékai i annak, hogv a párt a legtisztább ke_ ' resztény, fajvédő munkaállam meg- j valósításán fáradozik, mely becste­lenséget“ és szennyet nem tűr, le­bontani akarja azokat a válaszfala­kat, amelyeket a zsidó-liberális— marxista szellem emelt magyar és magyar közé és hogy mezőgazdasá­gi, ipari, kereskedelmi, szellemi sí­kon dolgozó magyaroknak együttes szolgálatával és helytállásával át­alakítsa a közéletet cselekvőén nemzetivé és minden szociális igaz­ságot valójában megvalósító ma­gyarsággá. Foglalkozásra való tekintet nél­kül hívunk magunk közé minden ■magyar, de eleve elutasítunk min­denkit^ aki kaméleon természetű, aki önző célokat akar érvényre jut­tatni, aki antiszociálsi múltú, * s akiben nincs meg a faj táj ál, nem­zetét szolgálni akaró készség. Ép­pen ezért ezekből a szempontokból megvizsgálunk minden jelentkezni akarót s felvételéről a vezetőség feg j dönteni. Ideiglenes párthelyiségünk a Csipke-köz 4 szám alatt van, felvi­lágosítás és tagfelvétel minden hét­köznap délután 5—6 óra között sze­mélyes jelentkezés alapján. . Vidékiek a községi szervezetek megalakítása céljából haladéktala- nul-lépjenek érintkezésbe a megyei pártvezetőséggel. Jelentkezés levél­ben is történhetik. Szolgálatra hívunk mindenki!, Aki velünk dolgozik, magának sem előnyt, sem hasznot nem szeredet, csak szolgálhatja nemzetét és- faj­táját. A Magyar Megújulás Pártjának szabolcsvárm. és nyíregyházi szervezete. Értesítem az igen tisztelt helybeli és vidéki vevőközönségemet, hogy konzervüzememben a gyümölcsíz készítését megkezd^ m ­5 és 10 kg. «os ládákban gyümölcs­ízt bármely mennyiségben szállítok! Ugvsziatéa eper , málna , barack“, ribizke- és meggy finom gyümölcsízeket poharakban minden mennyiségben árusítok ELSŐ NYÍRVIDÉKI KONZERVÜZEM Selyem-utca 17. szám BÁCSIK JÓZSEF Két szekér karambolja a község főutcáján Különös szerencsétlenség tör lent Tiszarád községben, melynek fő­utcáján két szekér összeütközött. A karambol következtében egy idős gazda súlyos sérüléseket szenvedett Makai Antal 61 éves, tíszarádi gazda kétlovas szekerével a község főutdáján hazafelé tartott. Vele Április 14 15 16-17. Budapesttel egyidőben * A hazaszeretet ^■S7lrtaz*T8töl825 24 Péntek-szombat-vasárnap-hélfő A le-, újabb magyar film I «■»jel Vi£>arbrig<íd IzfitKá“Tor Ma csütörtökön utóljára: TENGERRE ZOROHURUT! Előadások kezdete VrA ,V*6 és V*8 órakor. szemben jött Láda Endre, akinek lovai megbokrosodtak és vágtatás közben egyenesen nekirontottak Makai Antal szekerének. A nagy összecsapás után Makai Antal szekere felborult és az idős gazda nagy ívben repült az árokba. Vállán és baloldalán súlyos sérülé­seket szenvedett. Beszállították a nyíregyházi Erzsébet kórházba, ahol azonnal a leggondosabb ápolás alá vették a szerencsétlenül járt gaz­dát, aki kórházi kihallgatása során azt mondotta, hogy az összeütkö­zésnek Láda Endre lovai voltak az -okozói. A szekérkarambol ügyében a vizsgálat még folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents