Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-12 / 81. szám

4. oldal. 5ZÄBOLCS1 KIS LAP (Trianon 24.) 1944 április 12. Az élő tilalomfa A multkcrában a volt városi ren­dőrségről írtam és ennek a iolya- mányaként nemcsak a nyugdíjas rendőrök közül kerestek fel többen, hanem a nagyközönség tagjai kö­zött is vannak olyanok, akik szíve­sen emlékeznek vissza a régi jó időkre, rendőrségünk úgynevezett hőskorára. A fixeseknek sohasem veit jó dolga, mert mindig keveset adtak nekik abból, amit változatos­ság kedvéért hol forintnak, hol ko­ronának, hol pedig pengőnek ke­reszteltek el. Ez a helyzet késztette rendőrségünket már a megalakítás első éveiben arra, hogy önsegélyző­egyesületet alakítson, amelyhez a kevésből keveset jelszó alapján, ha­vonta 20—30 krajcárjával tárultak hozzá és ebből mégis tekintélyes összeget tudtak adni bajbajutott kartársaiknak. Volt olyan, aki 3—4 forint se­gélyt is kapott, tehát egy méter fá­nak az árát. Az összetartozás érze­te más téren is megnyilatkozott. Ha veszélybe jutott valamelyikük, a másik életét is kockára tette érte. Abban az időben ugyanis virtus- kodtak még a legények és a kocs­mai párbajok mindennaposak vol; tak. Haláleset ugyan nem történt, de azért az egyik fél fej- vagy kar­töréssel nyomhatta az ágyat. — A győztes ugyan abbahagyta a vias- kodást, hogyha ellenfele összeesett, de azért előfordult, hogy egész élet­re szóló el nyomorod ás volt a csete­paté következménye. — Előfordult azonban az is, hogy rendőr kapott az ütlegből, amit azonban nem vett senki tragikusan, mert akkor még nem volt rendszeres kiképzés a fegyverek használatából és így nem ártott, ha gyakorlati úton képezték magukat a rendőreink, melynek so­rán elkelt a sípjelre előfutott kar­társ beavatkozása, akiből nem rit­kán baj társ is lett. A 35 évvel ezelőtti gondolkozás jellemzésére elmondok egy kis tör­ténetet. Egyik közületünknek B. L. volt akkor a vezetője. A keze alatt dolgozott M. Ö., aki barátjainak un­szolására egy Szilveszterkor be­ment a Guba úri szobájába. Ami­kor az ivón keresztül haladt. M. Ö. tréfásan egy táncoló legény fejéről leütötte a sapkát azzal, tudd meg öcsém, hogy ha lánnyal vagy, le kell venni a sapkádat. —Megjegyzem, hogy kocsmában nem volt akkor se ruhatár, tehát mindenki télikabát­ban, kalapban rúgta a csárdást. — M. Ö. már el is felejtette a íaligás- báli kalandot, amikor 3 óra tájban távozott, de a megsértett legény nem, mert egy utcasarkon eltörte a lábát. Másnap aztán bizonyítványt küldött be a beteg, mely szerint az orvos igazolta, hogy hónapok óta reumatikus fájdalmak ellen kezeli és ho<íy jelenleg ágyba kellett fe­küdnie, körülbelül 4 hétre. Felépü­lés után olyan vigyázatlan volt M. O., hogy nyilvános helyen eldicse­kedett, hogy a főnökét is be lehet csapni, hiába tartja magáról, hogy ő mindent meg tud. B. L.-nek tehát intézkedni kellett, hogy a tekinté­lyét megvédje és a gyakornokot ®í»yszerűen elcsapta. — -Meghagyta azonban a főnökhelyettesnek, hogy a meggondolatlan fiatalember öz­vegyanyját hívassa magához, íras­son alá egy kérvényt, hogy azon az alapon visszavehesse, mert tudta, hogy ő az anyjának egyetlen táma­sz®. Ilyenek voltak akkor a főnö­kök, egyik kezükkel büntettek, má­sikkal meg segítettek a bajba ju­tottakon. A rendőrök mind nyíregyháziak voltak és így érthető, hogy a rokon­ságuk is itt volt. Ez tette aztán le­hetővé, hogy ha valami nagyobb eset adta elő magát, akkor nem 16 rendőr nyomoztt,, hanem százak, mert a sógor és a koma is figyelt, nem hall-e valahol valami áruló szót, ne hogy a „mi rendőrségünk“ szégyenben maradjon. A nyíregyhá­zi redőrség statisztikája tehát jó volt és vetekedett százalékos ala­pon bármelyik más város rendőrsé­gével. Hogy ez így volt, elmondok annak bizonyítására egy pár esetet. Egyszer Cs. detektív panaszolta, hogy a városban már 8 betörés for­dult elő, de a tettes olyan ügyes, hogy semmiféle nyomot nem hagy maga után. A munkájából csak annyit tudott megállapítani, hogy a vésőt mindkét kézzel egyforma ügyességgel kezeli. Az országban azonban nagyon sok balkezes em­ber van, és így nem tud senkit se | gyauba venni. Volt itt ugyan egy ' ilyen cigány, de az né°'v évvel előbb .halt meg mint agglegény a börtön­ben. Én a beszélgetés előtt való na­pon egy orvosi előadást hallgattam végig az at.avízmusról, amely sze­rint a törvénytelen gyermekek is örökölhetik apjuk tulajdonságait és azt mondottam a detektívnek, hogy azért lehet a vén bűnösnek törvény­telen gyermeke. Cs. aztán elfogta ez alapon a tettest, aki Debrecen­ből járt át ide egy kis jövedelem- pótlásra, ahol rendes embernek is­merték, mert csak mérsékelten köl­tött. Másik esetben egy egész hordó bort loptak el ismeretlen tettesek és a taliga nyomát reggelre az eső elmosta. A nyomra az vezetett, hogy egy építkezésnél a napszámo­sok csúfolták az egyik munkást, hogy meglett ember létére sokat jár a mellékhelyiségbe és azt mon­dották neki, hot^ bizony valami tit­kolt betegsége van. Ezt a csúfolást elmondotta, mint jó viccet egy kéz­besítőnek, L.-nak, aki a nyomozást vezette és csak akkor nézett na­gyot, amikor a rendőrség a verem­ben meglelte a hordó bort, emlyhől a tettes vacsora után 2—3 litert is beparancsolt és az kényszerítette másnap a járkálásra. A harmadik esetből az a tanúság, hogy aki baromflopásra adja a fe­jét, annak nem szabad szeretni a rántott csirkét. Egész télen lopkod­ta egv dologkerülő mesterlegény az aprójószágot és tavaszra megunta a sok tyúklevest és ezért, amikor csirkék lopására kerülhetett a sor, rántva készíttette el azokat. A baj azonban ott kezdődött, hogy egy újságkihordó asszonynak feltűnt, a sokszor ismétlődő jó illat és szólott egy rendőrnek. A negvedik esetben egy vezető egyéniségnek veszett el a kutyája éppn vadászat előtt. Tudta, hogy ha bejelenti az esetet, akkor a rendőr­ség mindent elkövet, de azt is tud­ta, hogy Nyíregyházán sok ház van és nem lehet miinden udvart fel­kutatni. Ekkor nekem jutott eszem­be, hogy a rikkancsok minden ház­ba kínálhatnak megvételre újságot és ezért ígértem 5 koronát annak, aki a kutyát megleli. Másnap nyö­szörgést hallott egy gyerek egy ud­vari kamarából, a következő éjjel aztan a kert felé megszöktette a kutyát. Később kisült, hogy baráti alapon, tisztán hecc kedvéért du­gultak el a kutyát úri emberek, akik azonban valami bravúros nyomást sejtettek a ^vors megtalálás mögött A Keresztény Iparosok Orszá gos Szövetsége felhívást intézett az ország iparosságához A fel­hívás megállapítja, hogy leérkezett a magyar helytállás ideje ét a ke­resztény magyar iparosságnak meg­felelő módon ki kell vennie részét a helytállásból. Felhívja a szövetség a keresz­tény magyar iparosságot, hogy az itthoni fr°nton is tegyen meg min d?nt a hazat a nemzet és a ma­gyar sorsközösség védelmében — Haladéktalanul alkossanak közös­séget azoknak az ipari szakmák­nak művelői (építőiparosok, ácsok, asztalosok, lakatosok, villanyszere­A négyholdas Népkertet a ját­szótér zavartalan használata címén elreíeszelték a közönség elől. An­nakidején ez az intézkedés élénk vitát produkált, de ma, amikor sok ember a légiriadó alkalmával a sza­bad térségekre menekül, nem ma­radhat tétlenül senki a Népkert zárvatartása mellett. A játszóteret nem érinti, ha a fáradt közönség a I sóstói villamos ni menetrendje Értesítjük a nagyérdemű utazó­közönséget, hogy Bessenyei-tér— Sóstógyógyfürdő, illetve a Sóstó- gyógyfürd-—Bessenyei-tér viszony­latban folyó évi április hó 8-tól kéz Ma már a rendőrség egy nagy (Kernhez hasonlítható, amely köz­ponti irányítás alatt áll és minden városban van fiókja. Erre szükség is_ van' mert a gonosztevők kihasz­nálják a közlekedési eszközöket és más helyen próbálják meg az érté­kesítést. A telefon és a rádió kor­szakában ez nem megy zavartala­nul és rendszerint úgy van, mint a mesébe, a gonosz elveszi bünteté­sét, a jó pedig a jutalmát. Szere­tettel gondolunk azonban a volt városi rendőrségre is, amely an­nak idején tfondcs kézzel nyeseget­te a fattyúhajtásokat városunk te­rebélyesedő fájáról. Siposs Árpád. a országos szövetség lök és mások), akik az ellenséges légípusztítások, vagy^más támadá­sok dulásai nyomán ilyen esetek­ben a legértékesebb segítséget nyújthatják a hatóságoknak. — Álljanak össze és segítsenek meg menteni a magyar testvérek va gyonái és az ország értékeit. Fon­tos, hogy a seighégre szorulók arra hívatott szakemberektől kap­janak segitséget. Valamennyi iparosszakmát f* l- szólítja a szövetség, hogy veszély közösségeket alakítsanak, hogy szervezkedés révén tudjanak a bajbajutott iparostársak helyzetén segiteni. Népkert ligetes tereire vágyik. —r Esténként és az éjszakai órákban a légiriadók alkalmával pedig szin­te istenkísértés, ha a kényelmes el­helyezkedést biztosító nagy városi parkot továbbra is zárva tartják. Az egész város erélyesen kéri;: Nyis­sák meg a Népkertet. Itt többé sem­miféle vitának nincs helye. dődően a Sóstógyógyfürdő megnyi­tása napjáig az alábbi időpontban közlekednek helyi vonataink: BESSENYEIT ÉRRŐL INDUL: Sóstóig: 6.02. 6.48, 8.06, 10.12, 13.15, 14.30, 14.55, 15.20, 17.10, 17.40, 19.04, 19.55. Erdei-kitérőig: 8.32, 9.00, 9.25, 9.46 11.00, 11.35, 12.15, 12.45, 14.01, 16.02, 16.24, 18.05, 18.40, 20.30, 20.51, 21.15. SÓSTÖRÖL INDUL: 6.26, 7.15, 8.40, 10.33, 13.38, 14.55, 15.20, 16.00, 17.40, 18.06, 19.29, 20.51, 21.25. Erdei kitérőből indul: 6.36, 7.25, 8.20, 8.49, 9.11, 9.36, 10.00, 10.46 11.11, 11.45, 12.30, 12.56, 13.48, 14.19, 15.05: 15.31, 16.11, 16.34, 17.50, 18.16, 18.50, 19.39, 20.12, 20.41, 21.01, 21.40. Á budapesti vásáron nagv sikert aratott „Kárpátalja gyöngye" Kertész Antal likörgyárának \,A F O N Y A“ likirkülönle­gessége uj csomagolásban kapható mindenfiit! A gyár: Debreceai-u, 2. Telefon: 24-90. Asztali gyorsfúrógép, műhely satu 5 tonnás kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acélkalapács, gyalupad, gyaiuvas, gyalufa és egyéb szerszámok Dienes István SSSÄÄSSS Városház* épület. Telefon. 28-64 ! MM ..............................................■................ill— ................Bili»......... .«*, .. f eszélylözösiégefe alakítására bivta fel a leresEtéB? Iparosokat A légiveszély elleni védekezés parancsa: Nyissák meg a kösoaség részér® a Népkerlel

Next

/
Thumbnails
Contents