Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-04-11 / 80. szám
(Trianon 24.) 1944 április 11Nyirvidék „ Szabolcsi HrBíAP Hírhedt betörő került csendőrkézr e Sorozatosan elkövetett betörések után elfogták Mátyás Pétert] Kossuth Zsuzsanna Irta: Hegyaljai Kiss Géza. Mátyus Péter 53 éves, pócspetrii lakos, foglalkozásnélküli csavargó, hírhedt betörő, aki életében soha nem dolgozott, abból élt, amit másoktól ellopott. 1921. évben a nyíregyházi törvényszék lopásért hathónaDi börtönre ítélte Mátyust. 1923ban ismét a vádlottak padjára került. Az első súlyos büntetést 1936. évben kapta, a nyíregyházi törvényszék 3 évi börtönre ítélte. Ezt az időt kitöltötte, amikor kiszabadult elölről kezdett mindent. Nem bírt megjavulni, hajtotta rossz vére, amíg fegyházba nem került. Mátyus Pétert még a fegyház levegője sem javította meg. Hiába fogadkozctt, hogy soha többé nem lop, ahogy szabadlábra került, visz- szatért régi „mesterségéhez“. Az utóbbi hetekben a lopások egész sorozatát követte el Nagy- kállóban és környékén. Goldstein Ferencné nagykállói lakos nyitva felejtett lakásából több mint ezer pengő értékű ruhaneműt lopott el. Berkovics Zoltánné lakosának zéséről szóló 1220—1944. M. E. sz. rendelet értelmében a zsidóknak sárgacsillagot kell viselníök. A rendelet értelmében a sárgacsillagot házon kívül mindenütt kell viselni, ahol a közönséggel érintkezhetnek. Sokan nem voltak tisztában azzal, hogy ez a rendelkezés vonatkozik-e az üzletekre és általábon a munkaBetörőket ítéltek el Lehóczkí Sándor és Balogh Ernő tiszadadai lakosok betörtek Lechter Vílmosné istállójába és onnan elloptak két libát. A nyíregyházi törvényszék a tolvajokat fejenkint4-4 hónapi fogházra ítélték. Breszka János nyíregyházi lakos i padlását feltörte, a szárításra kite- | regetett ruhaféléket elvitte. Klein Jenőné nagykállói lakos üzletében Tólh Julianna nevű ismerősével jelent meg és vásárlás közben elloplak 600 pengő értékű ruhaneműt. Grünfeld Sándornétól egy pár cipőt vittek el. A károsultak feljelentésére indult meg a csendőri nyomozás, — melynek az lett az eredménye, hogy elfogták Mátyus Pétert, aki beismerte, hegy a Nagykállóban elkövetett lopásokat ő hajtotta végre. Kihallgatása során elmondotta, hogy a nyíregyházi állomáson találkozott Tóth Juliannával, akinek azt az ajánlatot tette, hogy elveszi feleségül, ha vele jön. Az üzleti lopásokat Tóth Juliannával együtt követték el, akinek nem ezek voltak az első bűnügyi esetei. Majd minden valósban járt s mindenütt alkalmi lopásokat követett el. Mátyus Pétert a nyomozás befejezése után átkísérték a nyíregyházi kír. ügyészség fogházába. ságtól kapott értesüléseink szerint a sárga csillag viselése kötelező nemcsak a nyilvános helyeken, az utcákon, vendéglőkben, hanem az üzletekben és munkahelyeken is. Még abban az esetben is viselni kell a sárgacsíllagot, ha az üzlethelyiség a saját házában van a kereskedőnek. A rendőrség ellenőrizni fogja a rendelet végrehajtását. akácfát lopott Jónás Istvánná Felsőpázsit 339 szám alatti házának udvaráról. — Hathónapi börtönre ítélték. — LEVÉPAPIR ajándék csomagolásban, tömb, mappa és dobozban nagy választékban JÖBA-papirüz- letben, Bethlen u. 1. Telefon 20-77 Kossuth Lajos húgai közül a legszebb, legtehetségesebb. A közéletben is neki jutott a legnagyobb szerep. Közel van hozzá, hogy az osztrák hatalom kivégeztesse s akkor most a nemzeti vértanúi közt tisztelné az utókor. Lajos után négy lány született: Karolina, Emilia, Lujza és Zsuzsámra. if Karcsú, magas barna lánv, világító nagy kékszemü. Szép és eszes. Édesanyja így ír róla: „gyönyörű lányom“. Lajos egyrészt magát látja benne: „Ikerlelkem“-nek szólítja. A nyilvánosság előtt akkor jelennek meg először együtt, mikor bátyja kiszabadul Budáról, a sajtó- szabadságért szenvedett fogságából. Zsuzsárma kíséri Miskolcra Sátoraljaújhelybe. Élvezet olvasni az Országos Levéltárban fennmaradt leveleiből, milyen okosan és lelkesen számol be az ünneplésről, a Kossuth iránti mély tisztelet nyil- vánulásáról. Mikor bátyja a Pesti Hírlap szerkesztője lesz, akkor is segít neki a szerkesztés munkájában az okos és megértő testvér, Házasságot is abban az évben j köt, mikor a bátyja: 1841-ben. És a bátyja feleségének a testvéréhez megy nőül. Férje Msszlényi Rudolf földbirtokos, majd országgvűlésí képviselő. Csak nyolc évet tölthet együtt urával. 1848. január 2-án meghal a férfi. Az asszonyka magára marad kisfiával, az is hamar elhal és a két lányával: Ilonával és Gizellával. A nagyobbik lány 5 éves, a kisebb még ennyi sincs, mikor ledől mellőlük az oszlop, az édesapa. A fiatalasszony mély gyászában is szilárdan szembenéz az élettel, szíwel-lékkkel támogatja bátyja törekvéseit s mikor az osztrák zsarnokság igáját a nemzet háború árán ígyeszík lerázni, Kossuth Zsuzsánna lángoló hangú felhívással fordul a magyar asszonyokhoz, hogy vállaljanak munkát a hadikórházakban. Kossuth Zsuzsánna felhívásának példátlan a sikere. 72 hadikórház alakul az országban. Betegápoló nőegyesületek jönnek létre. Tépést csinálnak sebkötözésre. Csak egyetlen megyének, Szatmárnak a hölgyei 40 mázsa téoést és 7000 darab ruhaneműt juttattak a honvédeknek. A szaabdságharc után a fővárosban telepednek le. Akárhol lakik az édesanyjával, házuknál számtalan ember fordul meg a Kossuth iránti szeretedből. Diákokat fogadnak kosztolásra, néha tizennyolcat is. És egyszercsak fogságba hurcolják Kossuth Zsuzsát. Hajszálon múlt, hogy ki nemi végezték. Akkor a nemzeti vértanúk sorában tisztelnénk. Mi történt... Uira akartak kezdeni a szabadságharcot. Titokban megszervezték katonailag és pénzügvileg. Háromszázezer honvéd egyszerre állt talpra egy ado't jelre 1852. márciusában. A szervezet kitűnő. De az osztrák kémjelentésekből többet tudnak róla, mint ami a valóság. Ezért viszik börtönbe 1851-ben Kossuth Zsuzsannát is. Szeotem- berben megkataja a büntető idézést. Éjjel, hidegben szakítják ki övéi közül. Katonai börtön, rabkórház, Becs, ezek az útja állomásai. Úgy tűnt fel, mintha a nagyszerű felkelési szervezet szálai az ő kezében futottak volna össze. Tény az, hogy pld. a szervezés egyik vezérét, Mack József alezredest, a magyar honvéd tüzérségszervezőjét, ő ajánlotta bátyjának Kiuíahiába juttatott levelében. A nemzet bizalmával ajándékozta meg Kossuth húgát, a hadikórházak szervezőjét. Bizonyíték azonban nem veit ellene. Pesten kétszer vallatták három-négy óra hosszáig. A bíró szigorúan kérdi: „Mit tett ön a forradalom alatt?“ — Megtettem kötelességemet, mint magyar nő, ápoltam a sebesülteket, magyarokat, osztrákokat egyaránt. Pestről Récsbe viszik. Fogságban van a testvére, Lujza is. Előbb őt szeretné szabadnak tudni. Levelében sokszor említi Lajost. Látszik, mennyire szereti bátyját, a magyarok legnagyobbját. Öt hónapi fogság után kiengedik a börtönéből. Édesanyjával kivándorol. 1852. május 11-én jutnak Brüsszelbe. Ropant energiával lát hozzá, hogy megkeresse a megélhetésükre valókat. Angolul tanul, dolgozik, mint csipkeverő. Iskolát alapít. Szapanfőzéssel is keres. Édesanyja évvégén meghal. Ott temetik el december 30-án, síró szemű magyarok. Zsuzsa tovább vándorol Amerikába. Bátyja ott aratta szónoki lánglelke legnagyobb sikerét. A fiatalasszony munkát vállal. Küzd. Tüdeje nem sokáig bírja. Meghal, mint szegény tanítónő 1854. június 19-én. Éppen 90 évvel. Ott nyugszik az Ötödik Avenue és a Tizenegyedik utca sarkán levő kis temetőben. Talán legnagyobb fájdalma, hogy többé nem csókolhatja meg bátyját, a magyarok nagy Kossuth Lajosát. Elsikkasztotta a tehén árát Horváth Mihály nyírpazonyi gazda megbízást adott Udvari Ferenc közvetítőnek, hogy tehenét 1500 pengőért értékesítse. Ez meg is történt. Udvari eladta a tehenet 1500 pengőért, a pénzt azonban nem adta át a tehén gazdájának, hanem azt saját céljaira fordította. A sikkasztó marhakupec a vádlottak padjára került. A törvény- széki tárgyaláson beismerte, hogy a pénzt elköltötte, szegénységével védekezett. Dr. Aradványi Endre kir. bünte- t- egyesbiro a vádlottat egvhónapí fogházra ítélte. DIVATCIKKEK selyemujdonságok, gyapjúszövetek, kötött áruk, fehér- nemüek nagy választékban ^ayer Aqostoß divatfizletébet», Zrínyi Hona utca Hangária Flmsadnhás, Uránia PIlmrainhAs» MA UTÓLJÁRA! Manrtce Decobra világhírű regényéből készült film Cseresznymráj Egy rabszolgának úrnője iránt érzett Önfeláldozó szerelmének története. A főszerepben: Sessue Hayakava, Mickikó Tanaka Ezt a filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg! MA UTÓLJÁRA! Zarah Leander művészi alakirása Akkor A meglepetések filmje. Izgalmas fejezetekben tárul elénk egy fordu latokbzn gazdag asszonysors, amit beragyog egy áldozatos szerelem glóriája. 16 éven felülieknek engedélyezvl Előadások kezdete 7*4, 7*6, 7*8 Előadások keidete 3, 5, 7 óra. A zsidók megkülönböztető jelzését a sárgacsillagot az fizietekben és munkahelyeken Is viselni ketl A zsidók megkülönböztető jelhelyekre? A nyíregyházi rendőrkapitány
