Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-04 / 52. szám
i. _, Nyirvídék „ oZAbolcsi hirLAP (Trianon 24.) 1944 március 4. H A £ £ GA IV. Barátom, akit immár negyedszer (s egyelőre utoljára) állítok ^ős- tanában elrettentő például a fenti cím alatt a nyilvánosság elé, tegnap reggel ingerülten horkant rám a sarkon, ahol munkába rohanvásf egymásba ütköztünk. — Mondd már, aztán te hallgass! — mondta. Hiszen már megúnja az ember, annyit beszélsz azért, hogy mások hallgassanak. — Nézd, pajtás, válaszoltam nyugodtan. — tudom én jól, hogy nem kellemes ugyanazt a szemre hányást újra meg újra hallgatni. Még rosszabb naponta a reggeli mellett az újságban olvasni a fejedre idézett szentenciát, amikor a vádlott még csak tvözbe sem szólhat, legfeljebb úgy tölheti ki a mérgét, hogy földhöz vágja az újságot. __ Hát igen! — helyeselt rá a b arátom. — Mert te csak írod egyik cikket a másik után, hogy „hallgass“ .. .„hallgass" és elfelejted, >cgy hogy mi ilyenek vagyunk: —— egyszerűen nem tudunk hallgatni. Kei- dez meg egy német katonát, honnan jön, hová megy? Tíz közül kilenc kerülő választ ad s még jó, ha a tizedik nem formed rád, hogy ka tonáíól efajtát ne tessék kérdezni. De mi, magyarok ■ . . mi, barátom, nem tudunk hallgatni. Ha minket megszólítanak, mi rögtön elmondjuk, hogy innen meg onnan jövünk, mert oda meg oda helyezték át az ezredet, a következő vonattal jön ez az oszlop, satöbbi... satöbbi... Elmondjuk rögtön, kit láttunk elesni (a végén kiderül, hogy az illető valóban elesett, de fel is kelt, csak mi azt már nem láttuk). Elmondjuk, hogy .. . mindent elmondunk mi, barátom, mert.. . —• No, várjál csak! — szakítottam félbe a barátomat. — Kit értesz te a „mi" alatt? — Kit? Hát a magyarokat! — Látod, — csaptam le á bará.- tomra — itt van époen a te nagy tévedésed. Nem igaz, hogy a magyar ostobáb, vagy fegyelmezetlenebb lenne, mint más náció. Ezt ti csak hiszitek, mert köayelmesebb elhinni, hogy „hja, kérem, mi ilyenek vagyunk", mint féket tenni minduntalan a nyelvetekre. Veletek elhitette a múlt évtizedek nevelése, társadalmi előítélete azt is, hogy a törzsökös magyar vagy úrnak vagy parsztnak született és ebből lett a tétel, hogy ez a fajta nem való gazdasági pályákra. Addig hittétek, addig hirdettétek, amíg a végén csakugyan nagyszerűen taudtunk urak vagy parasztok lenni, a földet, vagy íróasztalok mellett a papirt szántani és mindenhez jobban értettünk, mint a gazdasági téren való boldoguláshoz. Igaz, nem is könnyű és cseppet sem kényelmes, de — most már sok példa mutatja — nem is ördög- ség. S ha a „nem nekünk való"1 tévhitnek már dédeink hadat üzentek volna, mennyivel simr'bb lett volna azóta is és ma is a magyar élei! Barátom türelmetlenül vágott a szavamba: — De mi köze mindennek ahoz, hogy hallgatni kell? — Annyi csupán, — adtam meg a feleletet — hogy éppen ilyen tévhit az is, hogy mi nem tudurk hallgatni. Dehogy is nem tudunk! Persze, hogyha elhitetjük magunkkal, hogy nem tudunk, akkor már elültettük magunkban a felelőtlenséget, a mindig készen álló lelkiismereti kibúvót s a. végen még talán „nemzeti erényt" csinálunk a lo- tvogásból, mondván; „Hja, kérlek alázattal, ilyen a fajtánk!* Nem igaz, nem ilyen a fajtánk! Aminthogy az sem igaz, hogy a magyar szerve zhe tetle n, összefoghat atlan nyáj. Ezt is csak hagytuk bebeszélni magunknak, míg a végén magunk is elhittük. Pedig katonás lélekben, hűségben, becsületben, lelkesedésben, a mindezekért való helytállásban senki után nem Következünk. Csak meg kell fogni a magyar jellemnek ezeket az ötök tulajdonságait, amelyek alapanyagai a szervezés lélektanának. — Már megint másról beszélsz! — figyelmeztetett a barátom. __ Dehogyis beszélek másr ól! C sak szeretném, hogy lásd: — addig hagytam lyukat beszélni a hasunkba, míg csakugyan betegek lettünk. Ma valóban nem tudunk hallgatni. De miért? Mert eszünkbe sem jut hallgatni. A képesség a magyarban is éppen úgy megvan a haza érdekében való hallgatásra, mint a német katonában. A magyar éppen úgy alá tud rendelni mindent a honvédelemnek, az életét, a sorsát, a kenyerét és — a száját is, mint a példaként emlegetett német baitárs. Csak meg kell tenni. Csak eszünkbe kel jutni, hogy van egy mindenekíelett való parancs: — a honvédelem érdeke. Ez a titka az egésznek: — minden pillanatban gondolni kell rá és ha rágondoltunk, akkor, amit az értelem követel, fegyelmezetten teljesíteni. — Ahol kell, beszélni (ezt teszem én, szerinted szüntelenül, szerintem nem eleget] és ahol kell, hallgatni. Barátom megszorította a kezemet és ezel búcsúzott: — Értelek. S most már én mindezt sokkal rövidebben is meg tudom fogalmazni. — Nos? — Minden lépésnél, minden falat kenyérnél, minden kiejtett szónál — magyarnak kell lenni. Barbarits Lajos. Nyirgyuiaj, Nyírlugos, Óíehértó, Polgár- Görbeház telep, Kállósemjén, Ibrány betegápolást tanfolyamai A háborús állapo-i mindég kiváltja a J magyar nőből azt a munká*, amelyre az J egyénnek, családnak, közösségnek felfokozott figyelemmel van szüksége. A háború velejárója, hogy az egészségre, j egészségügyre nagyobb gondot kell fordítani, kevesebb a működő orvos és több a sérülési, megbetegedési veszély. Nem lehet eléggé elismerni ezt az akciót, melyet a Magyar Vöröskereszt a Népművelési Bizottsággal és a megyei Zöldkeresztes Védőnői Szolgalat Vezetőségével együttesen indított, amikor a szabolcsi falvakban felnőtt leányok és fiatal asszonyok részére házibeteg- ápolási tanfolyamokat szervezett. Öröm volt látni, hogy milyen lelke sedéssel tömörültek a szabolcsi lányok egy-egy ilyen tanfolyamra, hol községenként 25—30—35-en vettek részt. Pedig a tanfolyam majd minden estéjüket lefoglalta és igen sok irányú tanulást kívánt. Csodálatos a magyar népünk tehetsége. A 4—5—6 elemit végzett lányok e tanfolyamok elég szigorú vizsgáján oly tudásról, szakértelemről tettek tanúbizonyságot, ami megdöbbentette a vizsgáztatókat. Mind az elméleti, mind a gyakorlat tudásuk kivétel nélkül igen nagy értékű volt- A betegápolás sokszínű változatát, a szükséges ismereteket szinte orvosi precizitással ismerték, nem beszélve arról, hogy a legkomplikáltabb kötözéseket mutatták be teljes hozzáértéssel. A vizsgákon mindenütt megjelent és minden egyes hallgatót sokirányú kérdéssel vizsgáztatott le Nyiregyházy Pálné, Szabolcs vármegye helyettes fö- ápolónője. Eddig Nyírgyulaj, Nyírlugos, Ófe- hértó, Polgár—Görbeháztelep, Kállósemjén, Ibrány leányai vizsgáztak le, mindenütt bámulatra méltó eredménynyel. Elismeréssel adózunk mindazoknak, akik lehetővé teszik és valóra váltják egészségügynek ezt a jelentős mozgalmát, elsősorban elismerés hangján köszöntjük Nyiregyházy Pálnét, vármegyei főápolónöt, a vidéken is közszeretetnek örvendő „Nagyasszonyt", ki ügyszeretettel, fiatalos lendülettel és meleg közvetlenséggel mindenütt ott van, hol biztatni, vezetni, eredményt meállapífani kell. Kútfúrást, vízvezetékei és lakatosmunkát megbizhaiöafí jutányosán ktBtú Radoszta Béla 8‘31 KÖNYVISMERTETÉS H. W. Rüssels Kernsztény humanizmus (Pharos kiadás.) A két háború közti elviselhetetlen feszültség szülte a „válságiridalmat“, e®t a különös és megdöbbentő erejű műfajt. Rüssel könyve néhány év alatt a nyugati szellem valóságos kézikönyve lelt; bámulatos felkészültsége, az igazságból és a humanizmus erejéből mértéit bátorsága azt is főhajtásra készteti, aki talán nem ért egyet a szerző felfogásával. Rüssel katolikus, katolikus a szó legigazibb, egyetemes értelmében, a szellem és az emberi gondolat egyetemességét vallja, túl a korlátodon, túl az emberi kicsinyességeken. Ezt a könyvet a címe jellemzi leg- jibbjan: a keresztény humanizmus kétezer esztendő krisztusi és nyugati hitvallása. Mohácsi Jenő: Li. dér eke (Pharos kiadás.) Madách Imréné Fráter Erzsébet regényes életrajza ez a könyv. Az előttünk lepergő asszonyi sors olyan megrendítő, mintha az Ember Tragédiájá- j nak költőié idzte volna fel képzeletéből. E tragikusan izgalmas levegőjű írásban Mohácsi Jenő regényírói művészetének csúcsán jár. A Tragédia neves fordítója a nagy költő és remekműve iránt rzeit minden rajongásával, de egy boldogtalan, bukott asszony eitt- lékének kijáró emberi és írói részvéttel írta meg Madách Imre Lidérckéjé- nek életét és halálát. A Baross Sszöveiség tagjainál vásároljunk Stihi Cipiház Nyíregyház*, Zriiyi Hona a. I alól ZRÍNYI ILONA utca 1 az alá a R6oi kát. palotába köHöaött, Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat* részek raktáron. Legújabb Gramafonl emezek villany és RADIÖ cikkek kaphatók. Basznál! és töröl! grama- íonlemezefcet veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-«- * Dtniarti, sctyaei as szítéul vásároljunk Mayer igosfui divatán ixleiáöes. Tel MM ~~ Külön nagybani osztály. * Köayy papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 ÉRTESÍTŐ S. Bornagykereskedésemet Kálvin-tér 2. szám alatt megnyitó tam. Uradalmi fajborokat mérsékelt áron ho^ok forgalomoa. Sdves pártfogást kér bornagykereskedő. Teletonszáa • , Btrpincs 31-39. KislproM Étterem 25 35 Járó Gábor
