Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-04-08 / 79. szám

oldal. „ JSfYlRVIDEK _ SZabolcsi kirLAP {Trianon 24.) 1944 április S. I nemzeti alapot álló amolásság üzenete Nemzeti Műnk aközp ont lapjá­ban Ambrus József lelkes cikkben köszönti a megújuló magyar életet. Akik ma még kételkednek — írja — azok nagyon hamar rájönnek ar­ra, hogy itt valóban új világ szüle­tett. A régi módszerek, a szociális vívmányok megellenzése, megkerü­lése és el sikkasz tás a itt már nem vezethetnek eredményre. Meg nduít és lendületbe jött egy roppant acél­henger. mely eltiporja azt, aki ele- áíl. Előítéletek, nyárspolgári be- gyulladások szalmaszálait haszta­lan rakják keresztbe az úton egye­sek, akik görcsösen ragaszkodnak a pusztulásra ítélt világhoz. A ma­gyar életből eltűnnek az elovogok, a kínai falként meredő osztálykorla­tok és friss, eleven buzogással indul majd meg a népi erőtartalék fel­színre törése. De ez az átalakulás csak annyiban lesz valóban magyar, amennyiben a tiszta, hamisítatlan magyar népi kultúrára támaszko­dik. „Magyarnak lenni annyi, mint szocialistának lenni“ s ennek a gon­dolatnak kell meghatároznia a jövő minden cselekedetét. Harcok, kemény harcok jönnek. Aki ezzel a harcai szembeszáll, azt eltiporja az új világ céltudatos, elő­retörő serege. Aki ebben a harcban félreáll, aki fenntartás nélkül nem, bocsátja most erejét, munkabírását a nemzet rendelkezésére, az éppen olyan áruló, mint azok, akik kifelé kacsingatnak és a halálos ellenfél győz'lméíől várják saját győzelmü­ket is. Az új világ nemi tűr passzivi­tást és aki vonakodik tehetségét a nemzet szolgálatába állítani, azt el­küldik majd követ törni és utat éoí- teni az Alföld porba- és sárbaful­ladt vidékeire. Az új világ nem tűr ingyenélőket és heréket megkezdő­dik az elmúlt romlott és korhadt rendszer dologtalan haszonélvezői­nek, élősdiieinek a felszámolása- Nincs félreál1 ás, csak munka van. Az új magyar élet olyan lesz, ami­lyennek mi. magyarok megépítjük azt. Szüksége van ggappanra 7 gyűjtsön m$rn zstraifékaí, nert SZAPPANBA cseréli 11 IABOK «fULA kijelölt körzeti szappanfőző. Kótaji nt foem ttfesa) 38. w Munká&nőkei magas keresetre felvesz a MÁÉI konzervgyár NYÍREGYHÁZA. BETHLEN-UTCA Jel ntkezés április U én, kedden reggel 7 ó-akor. Igf híres bécsi seaesz az essber haiaiarúi következtében előálló halálról és az öngyilkosságról. Az öngyilkosseg kétségtelenül az ember pszichikai alkotásával függ össze, még pedig azon tartós pszichikai átlagával, amely az egyén életmódjával függ össze. Érdekes az a megállapítás, hogy a legkevesebb öngyilkossági eset a házas emberek sorában fordul elő. Második helyen állanak a nőt­lenek, illetve hajadonok, a harma­dikon az özvegyek, negyedik he­lyen tehát az öngyilkosság legmaga- sab bszázalékát szolgáltató helyen az elváltak. Az özvegyek és elvál­tak között pedig a férfiak vezetnek, vagyis az asszonyok az egyedüllét kétségtelenül könnyebben viselik el, mint a férfiak. Végtelenül vigasztaló volt végül, amit Schönbauer professzor magá­nak a halálnak szenvedéséről be­spit. Bizonyos, hogy a haldokló el- halálásának folyamatát sohasem érzi oly kíntelj esnek, mint az a néző aki ezt a folyamatot megfigyeli. — Még d legborzalmasabb halálhörgés, a megfulladás, a haldokló színha­gyása nemi jut öntudatára, mint­hogy a szénsavmérgezés, amely mindezen e?etekben már a legtelj sebb mértékben kifejlődött, annyira megfosztja öntudatától, hogy eze­ket a kínokat már „nem éli meg.“ Becs. (TP): Dr. Leopold Schön­bauer professzor, a bécsi első sebé­szeti egyetemi klinika vezetője, a bécsi kultúregyosülés előadásainak sorozatában értékes előadást tartott az ember haláláról. Schönbauer professzor először a csecsemőhalandóságról amely tudvalevőleg nagymértékben visszafejlődött és azután rátért a valódi betegségekre, ezzel kapcso­latban pedig az emberi test azon szerveire, melyeknek megbetogede- se, vagy amelykeben súlyos zavar keletkezése halált idézhet elő, vagy halált kell előidéznie. Elsősorban a szívnek, az agynak és a tüdőnek megbetegedései azok, amelyeket már régidő óta a legfőbb halálokok­nak tartottak és -zek ma is a halál fellépő okai között a legnagyobb részt foglaják le. A legtöbb ember mindazonáltal rosszakaratú képle­tek és véredény betegségek követ­keztében hal meg. Azonban mindez nem volt lénye­gében új dolog és nem csupán ezt akarta Schönbauer professzor mon­dani. Egy olyan kijelentés, ami e1ő- adásában elhangzott, ád okot a gon­dolkodásra. Az egészséges ember tulajdonkép-en nem hal meg. Miért hordja a test évtizedeken át az élei töl rárakott terhet, hogy végül mégis ezen teher alatt, omoljon össze és az élettel szemben való szolgálatot iölrmondja, ezt nem tujduk. A ter­mészet titkai ebben az irányban nem lepleződnek le az emberben és valószínűleg sohasem fognak feltá­rulni. Az előadó professzornak egy má­sik érdekes fejtegetése a test bizo­nyos részeinek ismertetésére vonat­kozott. amelyeknek sérülése feltét­lenül maga után vonja a halált. A testnek ilyen része például az az összekötő darab az agyvelő ás a ge­rincvelő között, amelynek legcseké- lyeb sérülése a nyombani halált idézi elő. Ezt az „éleícsomót“ nem­csak az emberben találjuk meg, ha­nem minden állatban, bármilyen fajtájú is legyen, sőt a növények életfelépítésében is kimutathatjúk, mert a növénynek is van egy cso­mópontja a szár és a gyökér között, amelynek megsértése következtében ennek a növénynek további élete véglegesen megszűnik. Sok érdekeset mondott a kiváló professzor az erőszakos halálról, oéldául az elektromos áram által okozott halálról, a háborús sérülés Nagyobb vállalathoz J 15-25000 pengővel ős- j keresztény társat kere­i sek. Cim a kiadóba. Ahogy a humorista látja A motozás Minden komoly jogász tudja, hogy a motozás a családjog körébe tartozik. Az asszony végzi, a férj tűri; Á motozás néha véletlenül törté­nik. A férj leteszi a kabátját, neje 'megpillant rajta egy pillét. Gyen­géden le akarja venni, ám akker lát­ja, hegy a jobb hajtókán zsirpecsét éktelenkedik. Benzint ragad és me- kiáll. Kirakja a kisnoteszt, nagy­noteszt, bőrtárcát és ekkor jön a botrány. Előbujik a bűnjel. Hol egy levélke, hol egy gyanús telefonszám hol pedig — és ez a leggyakor’bb — a tárca hátsó rekeszében a dugasz­pénz. Ilyesmiből keletkezett nézetelté­rés szülője ennek a kis cikknek is. Fiatal feleség sírva mesélte el, hogy ura tárcájának titkos zsebében két darab húszast talált, s amikor urát kérdőre vonta, híméit és hámolt. — Egyszóval titka van és 5 egy percig sem marad tovább vele. Az ifjú férj ezzel szemben kikér­te magának a gyanúsítást és pat- togó tenorban hangoztatta, hogy kü­lönben is az ő zsebében ne kutas­son senki, punktum! __Hát azért ezzel a punktummal m ég várjunk — vélem én — és a válást is függesszük fel egyelőre. A döntést nálam tapasztaltabb fórum­ra kell bízni. így fordultam öreg barátomhoz, a régi családjogászhoz, 25 éve tanul­mányozza a házasságból származó kérdéseket, lévén éppen ezüstlako­dalma küszöbén. — Hol volt a pénz? — kérdezte. — A tárcában. i — Hol volt a tárca? — A zakó belső zsebében. — Hol volt a kabát? — A szék hátulján. A férj »ár aludt. — Akkor az asszonynak van iga­za— mondta habozás nélkül. . — Hát szerinted jogosult a moto­zás? — kérdeztem meglepődve. — Bizonyos korlátok közt. Nem való például unos-untalan motozni, tapintatlanság nekiugrani a férjnek hogy mutasd a zsebeidet, általában sértő a rovancsolásszerű, a várat­lan motozás. Jogos ellenben és nem j ütközik a jó erkölcsökbe attól a ; oillanattól kezdve, mikor este a za- ; kó a szék hátuljára került és a férj álomra hunyta a szeméi, i — Hogy-hogy? — Mert aki olyan marha, hogy éjszakára dugott pénzt hagy ebek j harmincadjára, megérdemli, hogy I megtalálják. (Kiss József.) ÉBTKNITÉN. Bornajgykereskedésemet iCálvir-iér 2 szám alatt megnyitó Um. Uradalmi fajborokat mérsékelt áron ha'.ok forgalom 3*. S«ív«9 pártfogást kér boroagvkereskedő. TelM&ára : Börplaw 3! 39. Ktekwra Éttere« 25 35 Járó Gábor Fisa gőzfürdői mindenki szánéra A sauna a finn gőzfürdő, amely északi rokonainknak valósággal nemzeti jellegzetessége, már évek óta egyre nagyobb népszerűségre tesz szert Európának más, dénbb fekvésű államaiban is. A német egészségügy birodalmi vezetője, dr. Conti, a maga hatáskörében a leg­intenzívebben járul hozzá a sauna németországi elterjesztéséhez, külö­nösen, amióta a Német Sauna Tár­saság tudományos sectióia a salzburgi vándorgyyülésen a gőzfürdő gyógyhatását illetőleg je­lentős eredményekről számolhatott be. Nem csoda, ha legújabban a német kórházak és hadiüzemek I sorra bevezetik azt a fontos egész­ségügyi berendezést. (MNK.) Asztali gyorsfúrogáp, mühelysatu 5 tonnás kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acélkalapács, gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egyéb szerszámok Dienes István TO9kcrcabcd*--­Vár whavj» önül«* _________________ telefon. 28-64.

Next

/
Thumbnails
Contents