Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-01 / 74. szám
oldal. c, JVYIPWrD£K JíABOlcsi HUJ hirlAP Westsfk Vilmos tanácsos, tanár vetésforgói évről*évre nagyobb üzemi eredményeket biztosítanak Most volt a Tiszántúli Kamara nyíregyházi homckkísérleti telepén a téli tanfolyam záróvizsgája, amely iránt különösen a gazdaközönség részéről mély érdeklődés ny 1 várnilt meg. Westsík Vilmos tanácsos,, tanár, a nemesszívű, apostoli lelkű pedagógus, a kiváló gazdasági szaktanár tanítványai a gazdasági üzemtanból kiváló eredményeket értek el. West sík Vilmos ismereteit nemcsak a gazdákkal való közvetlen érintkezés, nemcsak a fáradhatatlanul végzett tanfolyami oktatás útján, hanem a szakirodalom eszközevei is az egész ország gazdasági életére termékenyítőén érvényesít — Mint tanácsadó kézikönyv, most jelent meg a tiszántúli homokvidék gazdái számára W est sík Vilmosnak a „Homoki vetésforgók üzemi eredményei“ c. kitűnő könyve, amelynek gazdagon szemléltető cikke bői és adataiból kitűnik, hogy a Westsík- féle vetésforgók lelkiismeretes gondossággal való alkalmazásával év- ről-évre nagyobb tiszta nyereséget ért ei a nyíregyházi homokkísérleti gazdaság és így elérhet bármelyik tiszántúli homokvidéki gazda is. A A könyvre — amelyet a Tiszántúli Mezőgazadsági Kamara adott ki —- Westsík Vilmos m. kír. tanácsos, mezőgazdaság! kamarai szak'anár a következő bevezető cikkben hívja fel a gazdakczönség füveimét: Minden vidéknek vannak sajátos talajalakulási és éghajlati viszonyai, melyekhez alkalmazni kell a korszerű gazdálkodás módszereit. A gazdasági tudomány csak's úgy hozhat gyakorlati eredményeket, ha azt az egyes vidékek sajátos viszonyai szerint különlegesen alkalmazzuk, így tehát minden vicéken k: kell puhatolni, miként kell a gazdasági tudomány vezérelveit átültet íi a gyakorlati életbe. Ilyen munka azonban csak az esetben eredmé -yes, na az illető vidéken felállítunk egy kutató intézetet, illetve egy kísérted gazdaságot, mely kípuhaVja, hogy a gazdarági tudomány módszerei közül melyik alkalmazható teljes sikerrel az illető vidék sajátos viszonyai között. Ezt az elvet vallotta kezdettől és ebben a szellemben dolgozott szívósan és ki'artóan a Tiszántúli Mezőgazadsági Kamira, amely a szikiavít'son kívül célul tűzte ki a tiszántúli homokv dék különleges tanulmányozásán Ez a törekvés érlelte meg a Tiszán+úli Mezőgazdasági Kamaiában azt a gondolatot, hogy a tiszántúli homokvidék természetes központjában, Nyíregyházán létesítsen egy homokjavító kísérleti gazdaságot. Ennek a gondolatnak a megvalósítását Nyíregyháza város áldozatkészsége lehetővé is tette azáltal, hogy 82 kát. hold homoki birtokot bocsátott a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara rendelkezésére, éspedig 1927. év őszén. így tehát a homokjavító előmunkálatok megkezdődtek már 1928. év folyamán. A rendszeres kísérleti és kutató munka azonban 1929. év őszén vette kezdetét, amikor a kísérleti gazdaság két futóhomokdombja 12 homok javító vetésforgóba osztatott be. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben a könyvben kimutatott adatok már 15 évi homok javítás eredményeit mutatják, vagyis visszatükrözik azt az eredményt, mire képes egy fuiöho- mok 15 évi javítás után. Ilyen ér- telemben kell elolvasni az ebben a könyvben leközölt adatokat. A leírt eredmények nem maradtak véka alá rejtve, mert hiszen a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara több évben meghozta az anyagi áldozatot és nyomtatott jelentések alakjában beszámolt a kísérletek eredményeiről. Másrészt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara anyagi támogatásával lehetővé tette, hogy a gazdaközönség a legtanulságosabb időszakban, nevezetesen május és június havában, megszemlélhesse a kísérleteket. A gazdaközönség pedig nagyon hálás magatartást tanúsított a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara áldozatkészrégével szemben, hiszen míg a háborús nehézségek be nem következtek, évente május és június havában 1000— 1200 gazda eljött Nyíregyházára a homok javító kísérleti gazdaság telepére és nagy érdeklődéssel tanulmányozta az összes kísérleteket. Az évről-évre fokozódó érdeklődés következtében szükségessé vált, hegy írásban is adjunk útmutatást, milyen módszer segítségével voltak elérhetők a kimutatott eredmények. f&y tehát ez a könyv nemcsak az újabb kísérleti eredményekről számolj be, hanem egyszersmind útmutatást ad a gazdaközönségnek, milyen módszerek alkalmazá-óval voltak elérhetők a kimutatott eredmények. Ez okból ez a könyv elsősorban a tiszántúli homoki gizdakö- zönség oktatástá célozza és így természetes, hogy a régebbi jelentésekből újra á've'te a szöv~get, meV- nek állandó értéke és oktató jelkge van,^ annyival is inkább, mivel olvan gazdák fordulnak intézetünkhöz tanácsért, akiknek szakismerete hiányos és másrészt nem ismerik előbbi jelentéseinket. Azonban a tanult és sokat olvasott gazda is talál érdekességet ebben a könyvben a leg- újab eredmények leköz^sével. belenyugodott, hogy erre leghí**- tottabbak a divatlapok Akik hátulról kezdik ohrntni az újságot. Egy idős tanyai embertől kértem a fentiek értelmében nyilatkozatot Én bizony hátulról kezdem olvasni az újságot. Az apróhirdetések érdekelnek. Abból tudom meg, hogy mi van eladó és mit vesznek az emberek. Az apróhirdetés egyébként igen széles olvasottságnak örvend. Ér- - dekesen mutatkoznak meg az apró— hirdetések szövegében egy-egy ví- - oék szólásmendásai. Ezek annyira fi helyi vonatkozásúnk, hogy más vidéken meg sem értik. Gyakran ol vashatunk például ilyen szövegeket: Egyesbe járó ló, feléből hizlalt disznó, éves kapás, gyengefias tehén. Fővárosi olvasó bizonyára ér- - tétlenül mosolyog ilyesmit olvasva.. Érthető, hogy méltatlankodik az x. ember, ha az apróhirdetésben nem sr talál olyat, amit ő keres, azért jf~ mégsem kívánhatja, hogy most már- t az egész újság azzal legyen tele. .? ízes íájszólások miatt sem zúgolódhat a fővárosi olvasó. Az ifjúság először a sportot olvassa. A* olvasóközönsók őszinte véleménye az újságról és az újságíróról Ká mit szerel olvasni ? VülanyszBfBigst, eJefe nr.egbiztiatóan vegeSZIKSZAY Horthy Miklós tér 8. szám Telefon : 27 64 — Mondd, — szólít meg egy ismerősöm a napokban — egyáltalán meg szoktátok ti kérdezni az olvasót,^ hogy mit szeretne olvasni az újságban? Meglepett a kérdés. Ha ilyen formában nem is kérdezzük meg, de minden újság arra törekszik, hogy olyat írjon, amit mindenki elolvas. _ ‘ Én például más beosztású ujságot szeretnék — mondja a barátom. Aztán színesen vázolja előttem:, hogy milyen az szemében az ideális újság. Lehet, hogy többen is tartoznak abba az olvasórétegbe, amelyikbe a barátom, de az is kétségtelen, hogy ahány olvasót megkérdeztem, rund mást tál alt érdekesnek és mást hiányolt. Beszélgetésem eredményét aláb közlöm: A politikai rovat híveEgy tisztviselő barátom kérdésemre az alábbiakat mondotta: Nagyon szeretem az ujságto- kat, mert ügyesen íömcrífitek össze a nap politikai eseményeit. Egyáltalán nem találom feleslegesnek a rádió mellett. Túlhaladott állásKftttorást, vízvezetéket és lakatosmunkát megbízhatóan jutányosán készít Radoszta Béla ““131 »ca Telefon 22-97. sí pont, hogy a rádió valamit is ártott az újságnak. Sőt. A rádióban hallottak felkeltik az érdeklődést a történtek iránt és jómagam is tüzetesebben utánanézek az újságban. ~ Hanem én szívesen olvasnék több politikai tárgyú cikket. Ámbár tudom, hogy ez csak a többi rovat hátrányára valósítható meg. Akik a bünü&vi történetek iránt érdeklődnek. Olyannal is összeakadtam, akit az újságban a bűnügyi történetek érdekelnek. — Azt kísérem figyelemmel, hogy a nyomozás miképpen folyik le, milyen fordulatot hoz és megnyugszom, ha arról írnak, hogy elfogták a bűnöst. Sokkal érdekesebb, mint bármely költött regény. Legnagyobb olvasóközönsége van az anyakönyvi híreknek Egy hölgyet kérdeztem meg. — Érdeklődéssel olvasom a piaci jelentéseket, de legkedvesebb olvasmányom az anyakönyvi hírek. Azon sajnálkozott, hegv több anyakönyvi hírrel nem szolgálhatunk, mint ami tényleg megjelenik lapunk hasábjain. Még megemlítette a divatot, de Szííksépe van szappanra Érdekes látványt nvují a kiadóhivatal környéke a lap megjelenésekor- A fiatal sportrajongók tábora várja a gépből kikerülő első példányokat és kipirult arccal olvassák az izgalmas mérkőzésekről írt tudósításokat. Azért: bevallották, hegy az iskolakönyveket éppen oly szorgalmasan lapozgatják. A humor az újság fűszere. Nem volt nehéz olyan olvasót találni, aki a tréfás rovatokat kedveli- — A tréfás rovatot olvasom a legszívesebben — válaszolta kérdésemre a következő interjúvolt. — Azér nem kívánhatom, hogy most már az egész újság ezzel legyen te-" le. Mert a humor olyan az újságban, mint az ételben a fűszer. Csak mértékkel. Ma az újságot mindenkinek kötelessége olvasni — hangzik egy üzletember véleménye. — Nemcsak a hivatalos közlemények miatt, de a közgazdasági élet számos ágazattál legjobban az újság foglalja össze és legtisztább kénét a napilapokon keresztül nyerhetünk. Vannak azután olyan újságolva?- sók, akiket mindez nem érdekli. — - Ök folytatásos regényeket, novellát- ~ kát keresnek a napilapok hasáb: ai» t Az ő kívánságuk is teljesül bizonyos mártékig. Végeredményben megállapíthat- - juk, hegy ahány újságolvasó, annyi l ízlés, annyi kívánság. Ha tárgyila- - gosan ítéljük meg az újság rovatait őszintén megállapíthatjuk, hogy * igazságos mértékben mindenki meg«- találja azt, ami érdekli. Hogy mindennap nincs eget-földclrengefö szenzáció, azért talán nem mindig 1 az újságíró a hibás. És talán örül- - jünk is annak, ha akad egy-egy v „csendes nap, hiszen a sze"záci )U \ már régóta egyáltalán nem kedvdo- - rítok. Tassi Istvári, ktjulőít kftr»e*í §yi)Jísöi bulládé*! I1B szappanfőző zsiradékot, mert SZAPPANRA cseréli D OK GTÜL i Kótaji ut (nem utca) 38 s»; <.
