Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-01 / 74. szám
(Trianon 24.) 1944 április 1. c, -Nyikvídék ä oZAbolcsi hirLAP 5. oldal ÉTHztirados orosz hatalompolitikai törekvések és lengyel történelmi jogok az orosz* 1 lengyel ellentét hátterében A lengyel—orosz ellentétek az első világháború befejezésének mozgalmas időszakáig nyúlnak vissza, amikor Lengyelország a varsói csata után fegyvereinek erejére támaszkodva a rigai békében megszilárdította keleti határait. Az 1920-as krízis folyamán, amikor Tuchacsevszki vörös hadserege betört Lengyelországba, az antanthatalmak kompromisszumos m ^oldást ajánlottak a lengyel kormánynak a keleti határok kérdésében. Ez a kompromisszum volt a Curzcn-vonal. A Curzon-vonal többá-ke vés bb é megfelelt azoknak az etnográfiai és hatalompolitikai elveknek, amelyek az egész wilsoni békerendszert befolyásolták. Az orosz határ mélyen belenyúlt volna Galieiába és a Kár- Dátoknál érintkezett volna az akkor kikényszerített csehszlovák határral. Kétségtelen, hegy a lengyelek hatalompolitikai helyzete sokkal 'kedvezőtlenebb lett volna a Curzon-vonal j megszilárulása esetén, mint amilyen a rigai békében biztosított határvonal mellett volt. Az oroszok azonban soha nem felejtették el az ukrán területek bekebelezését és húsz éven keresztül hangos propagandát fejtettek ki Lengyel- ország ellen. Kétségtelen, hogy az 1919. utáni korszakban Magyarország miellett Oroszország fejtette ki a nemzetközi fórumokon a legkövetkezetesebb irredenta-propagandát nyugati határai érdekében. Az orosz irredenta főleg Besszírá- biára és a Lengyelországhoz csatolt ukrán területekre vonatkozott. Mit mondanak a lengyelek Mindennek ma csak azért van jelentősége, noha a többízben kifej- teta lengyel hivatalos állásponttal szemben Moszkva egyetlenegyszer sem fejtette ki a maga álláspontját, elképzelhető, hogy az oroszok nemi lesznek engedékenyebbek a lengyel követelésekkel szemben. ' A rigai békében megállapított határokat fegyverrel kikényszerített határnak tekintik és ugyanezen az alapon kívánnak a jövőben is dönteni felettük, természetesen a megváltozott hadihelyzet szellemében. __ E zzel szemben a lengyelek azt hangoztatják, hogy „az a Lengyel- ország, amely ebbe a háborúba belépett, tulajdonképpen egy kis Lengyelország, sőt a legkisebb Lengyelország, amely valaha a történelem folyamán mint önálló állam létezett .. . Határai kompromisszum és nem hódítás eredményei. Kompromisszum történt nyugaton, mart az angolok Versaillesben vigyázták, hogy Lengyelország ne legyen túlságosan nagy és erős. És főleg kompromisszum keleten, amihez a tartós béke érdekében Lengyelország hozzájárult, minthogy abban az időben, amikor a rigai békét aláírták, a lengyel csapatok sokkal messzebb álltak keletre attól a vonaltól, amit mint végleges határt Lengyelország önszántából a béke érdekében elfogadott. Ez a lengyel álláspont, amit Matuszewski Ignác, a londoni lengyel kormány nevéI ben „Lengyelország akarata“ címmel a Polish News Weeklyben. 1941 október 5én, tehát az angolszász—orosz együttműködés első óráiban már leszögezett. A lengyelek álláspontja azóta sem változott. A régi cári imperializmus nyomain Hegy az oroszok hogyan gondolkoznak az orosz—lengyel határok kérdéséről, erre nézve minden nyi- latkzatnál beszédesebb tények állanak előttünk. A német—lengyel háborúban leleplezte szándékait a Szovjet, amikor 1939. szeptember 17-én nagy erőkkel betört Lengyel- országba és szeptember 21-én már teljessé tette Lengyelország negyedig felosztását. Akkor az oroszok 244.000 négyzetkilométer lengyel területet szálltak meg és 15 millió lengyel alattvalót kebeleztek be. Oroszország nyugati halárai orosz szempontból az első világháború befejezése és a. bolsevizmus uralomra jutása után egészen a mai napig „folyékony állapotban“ voltak. Az első kompromisszum, amit Moszkva a nyugati határok kérdésében tett, a bresztlitovszki béke volt, amikor az akkor uralomra került bolsevíki kormány belső ellenségeivel vívott harc megköny- nyítése érdekében lemondott egész Orosz-Lengyelországról, a Baltikumról és Finnországról. Ugyanekkor Ukrajnát és a Kaukázus jelentős részeit ki kellett üríteni. — Kaukázus olajgazdag vidékei részben az akkor Németország oldalán harcoló Törökország kezére jutottak, a többi részből pedig megalakult az önálló georgíaí köztársaság. A versaíllesi béke után Oroszország a kaukázusi és ukrajnai területeket visszaszerezte, Besszará- bia azonban Romániának jutod s Finnország, valamint a balti államok megtartották öállóságukat. A lengyel határok kérdését csak 1920-ban döntötték el, mint már előbb kifejtettük, a rigai békében. Orosz hatalmi célkitűzések Akkoriban az orosz politikát világnézeti és pártharcok irányították, mert mint ahogy az orosz tör- < ténetírók feljegyzik, az új rend- szer minden erejét lekötötték a „belső ellenséggel“ vívott harcok. Ett a belső harcot a bolssvis ák, mint tudjuk, győzelmesen vívták meg. A második világháború ki tőAsztali gyorsfúrógép, mühelysaíu 5 tormás kocsi, emelő hévér, csiszoló- korong, acélkalapács, gyalupad, gyaluvas, gyalufa és egyéb szerszámok Dienes István ^Jj^^^ében Városház« épület. I etetőn résének pillanatában már látható volt, hogy Moszkvái elsősorban orosz hatalmi célkitűzések irányítják. Sztálin kormánya egyszeriben előtérbe helyezte a régi történelmi és etnográfiai elvet. Megrohanta Lengyelországot, újból birtokba vette Besszarábiát, sőt Bukovinának egy részét (mint mondották: a nemzeiségi elv alapján), megszállták és bolsevizáiták Lettországot, Litvániát és Finnországtól hosszú vére harcban elvették Viipurit és Hangöt. Ebből a magatartásból meg lehet állapítani, hogy Sztálin kormánya a régi cári Oroszország területi igényeiről nem mondott le s miután az orosz hatalmi politika régi kereteihez visszatértek, elképzelhető, hogy ugyanazokat az aspirációkat is felélesztik, amelyek valamikor a cári Oroszország külpolitikáját irányító at ák. Ismeretes, hogy Oroszország Nagy Péter es II. Katalin óta délen kijáratot keres a Földközi-tengerhez, akár a Dardanellákon, akár a Balkánon keresztül Oroszországnak ezek a hatalmi törekvései a múltban mindig Anglia ellenállásába ütköztek.) Az oroszok ma nemzeti és hatalompolitikai elvekre hivatkoznak hódító törekvéseikben. Lengyel történelmi jogok A lengyelek a maguk álláspontját az orosz etnográfiai elvvel szemben — amely például Ilyvót ukránnak nyilvánítja s ezen az alapon igényli — történelmi jogok hangoztatásával támasztják alá. „Ilyvó, amely tatárok nyilaitól, a török kardjától és az oroszok kancsukájától annyit szenvedett, mindig lengyel volt, lengyel volt Vilna, Pilsudski városa, lengyel Krzemieniec, Slowacki szülővárosa, lengyel Novográd és minden talpalatnyi föld, amelyet 135 éven át, míg Lengyelország fegyver nélkül, a föld alatt lankadatlanul harcolt, a lengyel szabadsághesök vére öntözött. Ezeknek a hősöknek emlé- imw-—i— —-----------------* A z 52 ik m. Kin. OSZTÁLYSORSJÁTÉK játékterve páratlan esélyeket nyújt. Egy sorsjeggyel szeren esés esetben nyerhető : Egymillió Pengő A nyeremények összege több, mint Tizenötmillió P. Jutalom: 600.000 p Főnyeremény s 400.000 P Nyeremények: 200 000 P, 100.000 P, 75 000 P 60.000 P, 3x50.000 P, 5x40.000 P 1x30 000 P, 22x20 000 P, 2x15.000 P, 30x10 000 P és még számos közép és kisebb nyeremény. A sorsjegy ára osztályonhiní nyolcad negyed_______fél égés? P 5 —, PiO—,P20— P40*A sorsjegy kapható az ősszej főárusitóknál Húzás kezdete április 13 két tagadná meg a mai lengvel kormány, ha egyetlen talpalatnyi földről alkuba bocsátkozna“ — mondják a lengyel emigránsok. GyfimBJcgtonek pálinkával való elkészítése, szállítható sírboltok, játék géppuskák és más érdekes magvar találmányok A Szabadalmi Hivatalnál az elmúlt hetekben ismét több érdekes, új magyar találmányt jegyeztek be. Balázs Piri György kézi hótisztícó gépet talált fel. Berbuch László és Haasz Aladár elektromos zsebön- gyujtót szerkesztett. Ehrenzweig Róbert borítékkal egyesítatt levélpapírt szabadalmaztatott. Gyarmati Antal a nemibetegségek megelőzésére talált fel egy készítményt, Ko- zirda László vízmentes cipőtalp előállítására és felerősítésére szolgáló eljárást szabadalmaztatott. — Kábái Péter maláraielleni szert talált fel. Marcsek Emma eljárást szabadalmaztatott gyümölcsíznek vagy jamnek pálinkával való elkészítésére. Pálma János szállítható sírboltot szabadalmaztatott. Reményi János játékgéppuskát szerkesztett és jelentett be a Szabada’mi Hivatalnál. Szilvay Kornél fővárosi tűzoltóparancsnok berendezést szer kesztett a tetőtüzek tovaterjedésének meggátlására. Varsányi Lajos és Edinger Károly szerkezetet talált fel a befutó fogadások elszámolására és jelzésére. János Ferenc karórával viselhető logarlécet szabadalmaztatott. Ruhája iíégett, elszakadt, moly vagy egér rágta vigye Ruhaklinibára MÜSTOPPOLÁS. BUJTOS U. 53. A legkellemesebb a szén őely Bácsik: cukrdssda Luther palota. Smem^nv kulön1egességí»lc nagv választékban.
