Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-31 / 73. szám
•lm: Tábori posta: — — — — ATS lg fiitól Rendfokozat: — — — — ■■■■ tmmmm (Trianon 24.) Nyíregyháza. 1944. március 31 XII. évfolyam 73 (3280.) szám. Péntek fcxerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-u. 1. Postatakaréki csekk9»ám: 47.139. Telefon: 20-77. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 4« 30, negyedévre 12.40 P Megjelentek a. zsidórendeletek Április 5-től minden zsidó hatágú sárga csillagot tartozik viselni felsőruháján A zsidókat törlik az ügyvédi sajtó és színművészeti kamarákból Zsidó nem tarthat keresztény háztartási alkalmazottat A MTI jelenti: A Budapesti Közlöny mai száma közli a kormány 1200, 1212 és 1220- 1944. M. E. sz. rendeletéit Zsldik nem tarthatnak keresztény alkalma zottat Az első rendelet szerint tilos nemzsidenőt, vagy férfit háztartási alkalmazottként foglalkcztatni olynn háztartásban, amelynek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik. A tilalom alá eső alkalmaztatások 1944 április 30. napjával megszűnnek. A háztartási alkalmazott fogalma alá esnek a rendelet rendelkezéseihez képest a h,zi és belső cselédek, bejárónők, házvezetőnők, nevelő-, társalkodó-, felolvasónők, valamint általában azok a nők és férfiak, akik a ház- .irtásban, vagy a család körében akár pénzbeli, akár természetbeni ellenszolgáltatásért rendszeres személyi szolgálatot teljesítenek. A zsidó hdzalkatmazoi* tak e! bocsátása A második rendelet szerint a zsidókat az állam, törvényhatóság, község, közintézetek, közalapítványok, köztestületek és közüzemiek szolgálatából, ideértve a Nemzeti Bankot, a Pénzintézeti Központot és az Országos Központi Hitelszövetkezetet is — el kell bocsátani. A zsidók közmegbízatásait: közjegyzői, köz jegy zőhelyettesí, hites tolmácsí, bírósági szakértői megbízatásait és szabadalmi ügyvivői jogosítványait meg kell szüntetni, végül a zsidó ügyvédeket 1944. évi május 31-ig az ügyvédi kamarákból törölni kell. A zsidókat törlik a sajtó és színművészeti kamarából A harmadik rendelet szerint a zsidók sajtókamarí, továbbá színművészeti és filmművészeti kamarai tagságát a kamarából való törlés útján 1944. év április 30-ig megkell szüntetni. Ki tekintendő zsidónak? A rendeletek a zsidó fogalmának meghatározásában a tájvédelmi 1941: XV. t.-c. 9. és 16. §—át veszik j Alapul. Zsidónak minősül az, akinek két nagyszülője zsidó. Nemzsidónak minősül az, akinek legfeljebb egy nagyszöge zsidó, akiknek két nagyszülőjük zsidó ugyan, de maguk keresztényeknek születtek, vagy legfeljebb hetedik életévük betöltése előtt keresztényekké váltak. — Ezek közül a félvérek közül azonban azok, akiknek zsidófajú szülői a házasságkötés előtt nem tértek át, csak akkor minősülnek nemzsidó- nak, ha nem kötöttek házasságot olyan személlyel, akiknek akárcsak egy nagyszülője is izraelitának született. A zsidó fogalmának meghatározása egyébként teljesen megegyezik a honvédség szempontjából használt fogalommeghatározással. Kivételes helyzetben vannak az k a zsidók, akik az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért arany vagy legalább kétízben í. o. ezüst vitézségi érmet, vagy kardokkal ékesített III. o. vaskoronarendei, vagy ennél magasabb kitüntetést kaptak, továbbá akik az 1919-es ellenforradalmi mozgalmakban szerzett érdemeikért vagy a visszacsatolt területeken az elcsatolás alatt tanúsított kimagaslóan magyarhű magatartásukért az Országos Vitézi Széktől, vagy az illetékes kormányhatóságoktól mentesítő okiratot kaptak. A zsidóknak sárga csillagot kell viselni A m. kir. minisztérium a honv delemről szóló 1939: II. t.-c. 1' j szakaszának 2. bekezdésében, vala- ! mint 212. szakaszában foglalt felha- I talmazás alapján a következőket ! rendeli el: 1 A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdődőleg minden hatodik életévét betöltött zsidó személy — nemre való tekintet nélkül — köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén jól láthatóan tízszer-xíz centiméter átmérőjű szö- vet. selyem, vagy bársony-anyagból készült kanárisárga színű hatágú csillagot viselni. A megkülönböztető jelet könnyen el nem távolítható módon kell — varrással — a ruhára ráerősíteni. «—■Ilii— ■—(!■■■ ——«H I !■ ■IIIWIHIMBMWmiHIWWPI' |l| Imlilji \ || |||l |l|||H|||||i|| i Pl német ífativexetés tarifa a kezdeményezési A szovjet az arcvonal déli szakaszán három iránya hadműveletbe kezdett—A keleti arcvonalon csak hetek mnlva bontakozik ki a német hadvezetés döntű Jelentősége A KELETI HADSZÍNTÉR HELYZETE. Berlinből jelentik. A keleti hadszíntér déli szakaszán végrehajtott arcvonalvisszavonásokkal kapcsolatosan illetékes német katonai helyen figyelmeztetnek arra, hogy ebből a folyamatból nem szabad gyön- geségre következtetni. Jól tájékozott katonai helyen már napokkal ezelőtt rámutattak arra, hogy a keleti arcvonal nem elszigetelt terület, hanem az általános, egyetlen nagy egységei alkotó háborús helyzet egyik tényezője, és azok az események, amclysk most Nyugat-Eu- rópában kétségtelenül előkészületben vannak, ide is elve'ik árnyékukat. — A szovjet erőfeszítéseinek változatlan folytatásával Németország általános katonai helyzetére akar nyomást gyakorolni és a tartalékok elvonásával akarja Németországot térdre kényszeríteni. — A küzdelem egyetlen célja nem a háborús döntés, hanem a kezdeményezés biztosítása a következő háborús kibontakozásban. A kezdeményezés azonban a jelenlegi helyzetben bármilyen ellentmondónak lássék is, a védekező fél oldalán van, állapítják meg német katonai helyen. Itt tulajdonképpen egyszerűen a német hadvezetés két lehetőség között választhat. Egyik a ! szovjet leverése. Ha Németország egy arcvonalon vethetné harcba mmden erejét, ennek a problémának gyors megoldása nem okozhatna neki gondokat, ebben az esetben azonban nyugaton fedezetlenül kellene maradnia. A másik lehetőség az ebből a helyzetből adódó lehetőségek levonása, vagyis az ellenségnek azokon a pontokon való feltartóztatása, ahol erre a legkevesebb erővel kínálkozik lehetőség. A mostani visszavonulás tehát taktikai jellegű intézkedés, amelynek célja annak megakadályozása, hogv a szovjet az új német állások elfoglalását megzavarhassa. * A keleti harctér helyzetéről egyébként Berlinből a következőket jelentik: Koweltől észTkra a német csapatok sikeres támadást hajtottak végre keleti és délkeleti irányban. Az eredményes harcokból kivették részüket a csatarepülőgéoek, amelvek szoros együttműködésben a tüzérséggel teleszórták a bolsevista fedezékeket és ütegállásokat bombáikkal és ezzel meggyengítették a szovjet ellenállás erejét. A rrémet csapatok foglyokat is ejtettek és tekintélyes zsákmányra tettek szert. A sikeres harcok következtében a német arcvonal jelentős mércékben megrövidült s az így felszabadult német kötelékeket újabb harc- csoportok alakítására lehetett felhasználni. Az arcvonal középső szakaszáról említésre méltó az a tény, hogy a német elhárítás a Dnyeper—Csauszj közötti vonalon teljes volt. Noha a szovjet 3 hadosztállyal támadott, a német csapatok valamennyi támadásukat visszaverték. Vitebszktől délkeletre tegnap nyugalom volt. Az északi szakaszon a szovjet támadások már a német állások előterében öszeomlottak. A narvai szakaszon a német gánátosek, tüzérség és ködvetők a zuhanóbombázókkal együttműködve visszaverték a szovjetnek azt a támadását me'y- nek célja a bezárt szovjet kötelékek felmentése volt. Miután az egy fc harcicsoportot mar előző nap megsemmisítették, megkezdődött a második bezárt harcicsoport megsemmisítése is. (MTI.) * A keleti harctér harcairól az In- terinf a következő újabb jelentést adta ki: A keleti harctér déli részén a bolsevisták támadása három irányú.
