Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-24 / 68. szám
I Nytrvidék „ SZABOLCSI HUR LAP „Korszerű gazdálkodásáról párbeszéd. írták és előadták Csu/.da József és Kiss F. László büdszení- mihályi tanulók. Végváry: „Eredj, ha tudsz című versét Pákh Endre íimárí tanuló adta elő. Az ifjúsági gazdakor előadása Sándor József prügyi tanuló, ifjúsági gazdakör el neki záróbeszédével ért véget. Magyar János róna. kaL plébános felszólalásában meleg szavakkal- búcsúztatta a tanulóifjúságot és látta el őket utolsó lelki útravalóval. , Ardai József aranyka íaszos gazda, aki ezelőtt két évvel végezte itt az iskolát és ugyanitt is Isit aranykalászos gazdává, szintén szólt a tanulókhoz és kérte ókcí, hogy az a kapocs, amellyel ezalatt a két év alatt itt összekapcsolódtak, ne szakadjon el köztük. Szeressék egymást tevábora is ug’y, mint ahogy itt az iskolában észre lehetett venni azt rajtuk. Az bsz- szeíartásra kérte őket, mert mint, ahogy a közmondás is mondja „Az egységben az erő“. Szomjas László miniszteri vizsgabiztos nagy megelégedését fejezte ki a tanári kar munkájától és a tanulók tudásáról. Kérte a tanulóifjúságot, hegy az itt tanú Lakból minél többet valósítsanak meg a gyakorlati éleiben, mert a fáradságuknak és munkájuknak az eredménye csak most fogm meghozni a gyümölcsét, fejezte be oe- szédét a miniszteri vizsgabiztos. A vizsga a Himnusz eléneklésé- vel ért véget. Geczkó Tivadar, m. kir. gazd. ísk. tanító. ■ i iwii in iiinimi■iihin —i' mmnmmmnaaaamtnt Árrazziákat tartanak a ieztiifroBtoB Kétségtelen, hegy a textiláruk terén rövid idő alatt elképesztő áremelkedések vannak. Ezért a közellátás ellenőrei felülvizsgálják razziájukon a textílárakat’ íme a miskolci árrazzia eredménye: Megállapították, hogy egyes textilkereskedők 100—SCO százalékig terjedő árdrágítást követtek el és 60 pengő értékű műanyagból készült férfiinget 200 pengőért árusítottak. Nagyon sok kereskedő az áru számláját nem is tudta felmutatni és beismeri:, hogy számla nélkül vásárolt. Egy kereskedőnél nagymennyiségű békeáron vásárolt férfiinget, pullover! és más textilárut találtak. Az elrejtett, vagy az árú eredetét kellően nem igazolt anyagot elkobozták. Az elkobzott áru értéke többtízezer pengőre rúg. Az ellenőrök azt is megállapították, hogy sok kereskedő üzletét a legnagyobb körültekintéssel és lel— kíismereítel vezeti, betartva a ha- szonkulcsct és az előírásokat. Szaholcsvármegye a magyarság százalékos arányszáma tekintetében az országban második helyen áll Az Országos Statisztikai Hivatal a két évvel ezelőtt megejtett nép- számlálás adatainak feldolgozásával nemrégen készült el és nyilvánosságra hozta az eredményt. — Eszerint a magyarság százalékos arányszáma tekintetében az egyes vármegyék között Jász-Nagykún- Szolnak Vj^egye 99.8 százalékos arány számmal az országban az első, Szabolcs- és Hajdú vármegye 99.6-99.6 százalékos arányszámmal a második legmagyarab'b vármegye. Ült ... IB ... MEWE1YT 1B . . . (De megbuktassa magyarból a IV. B ben Megdöbbeni az ember, amikor olvasta j egy közgazdasági újság jámbon statisz- i íikájában, hogy az elmúlt fél esztendő- j ben naponta két könyvkiadói iparenge- j délyi adtak ki Budapesten. — Úristen! Honnan veszek annyi írói, hogy ennek a kiadónak legyen ki- adnivalója? — sóhajt fel az olvas. Hát éppen ez az! Meri író még ennél is bővebben terem mainapsaig Magyar- országon. Szaporafajta volt mindég az író minálunk, akár a rakamazi krumpli. Jó békevilágban is Dunát lehetett xe- keszieni velük. De akkor legalább nem jutotl minden krumplibokor mellé egy kiadó is. így aztán az irodalomtörténet megmenekült sok kétes és nem is kétes érékű mű-gyönyör elraktározásától. Ma j azonban más a helyzet. Ma könyvkiadó- J vállalkozások egymás sarkát tapossák i egy-egy jó üzletért s minthogy ma iro. ! dalomban, művészetben legbiztosabb üzletet az élet perifériáiról felkapod nevek, az ismeretlenség homályából kiásott emberek „alkotásai“ jelentik, misem természetesebb, minthogy idestova több lesz az új író Magyarországon, mint az új textiles. Ennél még csak az természetesebb, hogy ennek megfelelő a termés is a könyvpiacon. Ma könyvet ír boldog, boldogtalan, akár tud írni, akár nem. A ma gombamód megjelenő könyvek tanúsága szerint még csak az sem kötelező, hogy az új író tisztában legyen valamennyire a magyar helyesírással. De hogy az írásnak ezzel az egyszeregyével a kiadók sincsenek tisztában, sőt nem is törődnek vele, hanem engednek megjelenni könyveket véges-végig tömve a legelemibb helyesírási hibákkal, — ez már merénylet nemcsak a magyar irodalom, hanem a legegyszerűbb magyar írás ellen. A napokban olvastam egy külcsín dolgában igen akaros, szépen kiállított, íz- Ipéseseu kötött új regényt. A belbecsről ne is beszéljünk, jobb neki. „A szobájában lépve. Mária levelet talált az asztalán.“ Ezzel a mondattal kezdődik a könyv. S bár egyébként nem érdekelt, de ezért a mindaárt tovább olvastam. Kíváncsiságból. Arra voltam kiváncsi, hogy aki egy ilyen otromba helyesírási hibával kezdődő kéziratra kiadót kapott, mit tudhat, amiért helyet követalt és kapott is a magyar szépirodalomban? Az első 32 oldalról a következő épü’.e- les mondatokat jegyeztem fel: „Gyakran jöt kisirt szemmel Mária szobájában“. „A tanárnő példával jár elő“ „Nálunk a valamire váló vivést a szép ruhák jelentették.** „Leuiánoziák Garbó frizuráját,“ „Mária intézeti éveiben ők loptak szint, melegséget.“ „A meghívottak szmokingban öltöztek.“ „Nem jutott eszükben Freud.“ „Túlságosan érdekelték ebben az időben a másik nem,“ „Irodában jár hogy pénzt keressen.“ „A győztest Páiisban viszik.“ „Belekerülnek a lapokban.“ „Évát kizárták növendékeik sorából, akik tudtuk .nélkül jelentkezett a választáson.“ „Ágyában bújva sirdogál.“ „Kezükbe az érettségivel előbb számíthattak állásra.“ „San Rómeóba találkoznak majd“ „Kiálhatatlan.“ A német helyesírással is gyengelábon áll: — „Sachlichkeit“ — írja egy helyen. Aztán tovább „magyarul“: „36 órát utazott egyfolytába.“ ,Anyuka nem bízott az olaszokba.“ „Már voltam levegőn délbe.“ „Sétáltam a kertbe.“ I „Arról már hallott a iskolába.“ Úgy látszik, éppen csak arról nem hallott az „iskolába“ a magyar irodalom új csillaga, hogy a -ban, ben és a -ba, -be között van egy és más különbség a magyar nyelvben. Különben hogyan is lehetne leírni ilyen modatöt, mint amit írói nagysága teljes méltóságával idegen városba?“ Hát ne aggódjék az író, se a kiadója! Ugylátszijk, minálunk mindenhol lehet kezdeni mindenhez.. Érteni sem kell semmihez. S ha még hozzánemérlés kvalifikációja sem elegendő a boldoguláshoz, akkor tessék írni. Regényí. Kétköteteset lehetőleg. Papír van! Hogyne ' lenne! Éppen csak az újság lesz maholnap kétoldalas a papirhiány miatt, meg az üzletekben csomagolás nélkül kapod a kezedbe a tíz deka margarint. — De attól nem kell félni, hogy a magyar nyelvet, magyar helyesírást minden mondatában arculver: regény-kézirat re kapjon papirt és kiadó}. Egy helyen arról elmélkedik a szó- banfergó regény hőse, hogy milyen ruhát vegyen fel. És ezt így teszi: „Olyan mindegy, hogy mibe ül majd a szobában". Hát akinek mindegy, hogy „mibe“ ül annak azt kívánom, hogy üljön gombostűbe vagy csalánba és üljön benne .mindaddig, amig esküvel meg nem fogadja, hogy nem vesz többet tollal a „kezében“, ellenben sürgősen bemegy az első „könyvesboltban“ vesz egy magyar nyelvtant, meg egy helyesírási szó(Trianon 24.) 1944 március 24., járt (ha efajía könyvek a papírhiány miatt még egyáltalán kaphatók!) és a következő regényét majd csak akkor írja meg, ha előbb el mer menni a legközelebbi elemi „iskolában“ és meg mari kérni a IV. B. tanítóját, vizsgáztassa le az elemi magyar helyesírásból. De ugyanezt tenném kötelezővé az összes könyvikadókra, betűszedőkre ég korrektorokra nézve is. Ha már lehet- enk íróink, akik nem tudnak írni, legalább kiadó és nyomdász ügyeljen a magyar könyvgyártó ipar hírnevére és a jobbsorsra érdemes, drága regénynyomó papirosra. Mert még az is jobb, ha margarint csomagolnak „abban“ a papirosba, semhogy efajía műrostos szellemi táplálékot csempésszenek be rajta a magyar írásművészet ,^levébe“ a nyomtatott betű „halhatatlanságában“. Barbaras Lajos. A ílo ross Szövetség tagjainál vásároljunk iillMUllllilllMllM'i HI 111—11 li Ilii III Iliim III IIIIIMIBTH Stiftii Citffcftz Sylregybáza, Irinyi Dona a. i alól ZRÍNYI ILONA, utca 1 sz alá a Róm. kát. palotába költözött. Bírnaet, satat! es szmmi ▼ásároíjtmk Kifér Ágoston divatára illeték«!. Tel 28-18 — Külön »agyban! osztály. Pays?, papír, írószer • Fábiánnál Bathless utca 5. Telefon : 21-00 j — GAZDASÁGOK RÉSZÉRE: Bér. hevél, aratást szerződés, dohányos könyveske, napi jelentés könyv, napszám- könyv stb. kaphaté JÓBA-papírüzletmeg’btshatóan és {61 vásárolhat az évtizedek óta fennálló fiEF&OVITS tratorkiiMtalepsségif lerakatában Kossuth tér 6* szAok.
