Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)

1944-03-24 / 68. szám

TUxnrs posta: Ära Nyíregyháza. 1944. március 24 1T> /* . g 30 Kitár (Trianon 24.) xn. évfoiy.m 68 0^75.) szám. 1 €fll€. fik jßlRVIDEK Si^rkesztőség és kíadóhivátal: Bethlen u* 2. .-ütatakarékj esekkszáni: 47.139 Telefon: 20-77. FÖLITIEál NáPILáP Előfizetés: 1 hónapra 4-10, negyedévre 12.40 P WBBHHBS Űj élei küszöbén A történelmi események sodrá­ban új fejezet címét írták a magyar történelem lapjaira. A történelem címét azok a napok adták meg, amelyek vasárnaptól szerdáig el­teltek. az új eseményeket pedig az előttünk álló hetek és hónapok fogják szolgáltatni. A kormány vál­tozásról kiadott hivatalos jelentés a változás történelmi szükségszerű­ségének tárgyilagos megállapítása veit. Meg kell állapítani, hogy a történések nemcsak kényszernek, hanem szükségesek is voltak. Ami Magyarországon az utóbbi napok­ban történt, természetes folyomá­nya volt annak a nagy küzdelem­nek, amelynek célja egy megbékélt, új világnak a felépítése, és termé­szetes folyománya volt annak a fegyverbaráti kapcsolatnak is, amelyben Magyarország nagy szö­vetségesével, a német birodalom­mal áll. Mi ezt a roppant méretű küzdel­met mindenkor féltő és aggódó fi­gyelemmel kísértük, mert jól tud­tuk, hogy benne dől el nemcsak jó, ▼agy rossz sorsunk, hanem fenn­maradásunk, vagy megsemmisülé­sünk kérdése is. Olyan természetes tehát, hogy ha abban a küzdelem­ben, amely a mi sorsunkat is eldö n­ti, s amely küzdelem a jelek sze­rint döntő szakaszához érkezett, — helyi kell állnunk nekünk is ho:;v megadjuk mindazokat az anyagi és erkölcsi erőket a küzdelemhez, amelyek Európa népei számára, benne számunkra is, a győzelem­hez segítenek. Két arcvonalon fo­lyik a harc. A fegyveres arcvona­lon eddig az áldozatok óriási ter­hét jóformán maga a német biroda­lom vállalta. A döntésnél azonban olyan erőkifejtésre van szükség, amely nem hagy figyelmen kívül semmiféle tényezőt sem, amely ér­téket jelent. A belső arcvonal szi­lárdságára pedig azért van szükség, hogy a harctéri győzelmei ne hiú­síthassa. meg bármiféle defebsta propaganda. A második világhábo­rút átélő nemzedéknek nem kell magyarázni ennek szükségességét. A külső és a belső fronton egv- formán teljes egységgel, győzni akarással kell megtennünk azokat a kötelességeket, amelyeket a nagy idők parancsszava előír. Történelmi hivatásunk szükség- szerűsége hozta magával, hogy az ország élére olyan kormányférfiak kerüljenek, akik ennek a küzdelem­nek minden feltételét vállalni tud­ják és akarják is. Azokból a nyi­latkozatokból, amelyek a kormány- férfiak ajkáról eddig is elhangzot­tak, megállapíthatjuk, hogy nem­zetünk életében új életformák be­következése várható. Kéfségtelen, hogy voltak erők, amelyeknek az volt a céljuk, hogy a nemzet erőit felőröljék 0 ezzel meggyőngítsék a A keleti arcvonalon szilárdan áll a német front A hadszíntér nyugatra való eltolódása elháríthatatlan akadályokat okoz a szovjet utánpótlásnak <A miniszterelnök belépett a MÉP-be és tegnap este lötojgatöst tett a pariban Berlinből jelentik. Hallensleben haditudósító azokkal az intézkedé- sekkel foglalkozik jelentésében, amelyeket a német hadvezetőseg az utóbbi napokban a keleti arcvo­nalon végrehajtott. Minél inkább nyugat felé tolódik el a hadszín­tér, — mondja jelentésében, — an­nál nagyobb nehézség elé kerül a szovjet hadsereg. A németek által kiürített terület pusztasággá vált, amely cs:.k gátló akadályul szolgál a szovjet hadsereg ellátása szem>- poníjából. Az utánpótlási vonal egyre hosszabbá válik. Ezenfelül súlyos tehertétel marad a szovjet hadsereg részére az is, hogy a né­met hadsereg a kiürített terület­részt alaposan ismeri s bármely pillanatban készen áll arra, hogy az utánpótlási vonalak forgalmát meg­zavarja. A német katonai intézke­dések következtében a szovjet had­sereg olyan kényszerhelyzetbe ke­rül, amelynek alakulását már nem szabhatja meg. Végül megemlíti Hallensleben, hogy a német biro­dalom győzelmi esélyeit ezekon a tényezőkön kívül nagymértékben fokozza az is, hogy a hátmögödi or­szágrészben friss erőtartalékok ál­lanak készen a döntő küzdelemre, amelyek eddig távol álltak a har­coktól. * A keleti harctér harcairól egyéb­ként a NémetTávírati Iroda a kö­vetkezőket jelenti: A keleti harctér középső szaka­szán, a Pripjet mocsaraktól dé’re a szovjet súlyos veszteségei követ­keztében agbbahagyta a támadást. Vítebszktől délkeletre szerdán éjszaka átcsoportosította erőit a szovjet s újabb nagy támadást kez­dett a német vonalak áttörésére. Több mint ötven üteg hatalmas tü­zet nyitott, majd a páncélosok in­dultak támadásra, azonban a német gránátosok megsemmisítő tűzzel fo­gadták a támadásokat. Estig csak egy kisebb betörést sikerült elér­niük, amelyet azonban a német csa­patok nyomban elreteszeltek. Hogy Vítebszknél milyen súlyos harcok folytak, jellemző, hogy két német tüzérségi üteg 800 tonna lő­szert használt el a harcokban. A keleti arcvonal északi szaka­szán csak jelentéktelen helyi har­cok voltak. (MTI.) Berlinből jelentik. A keleti harc­tér középső szakaszán a súlypont ismét Vitabszktő! délkeletre van, de megindultak a támadások a vá­rostól nyugatra és délnyugatra is. Csekély helyi betörésektől eltekint­ve a szovjet egy ponton sem tud­ta elérni céljait. A harcokban a né­metek 11 szovjet páncélkocsit lőt­tek szét. A szovjet véres vesztesé­gem igen súlyosak voltak. Mind a Bug alsó fogásánál, mind a Bug és a Dnyeszter között csak helyi jelntőségű harcokra került a sor. Ezekben a harcokban a néme­tek foglyokat is ejtettek. A foglyok elbeszélése szerint a szovjet az utóbbi időkben rendkívül súlyos és véres veszteségeket szenvedett min­den arcvonalszakaszon. A veszte­ségeknek oka az, hegy az utánpót­lást, ember- és hadíanyagszállítást csak a legnagyobb nehé7ségek árán tudják biztosítani. A németek ugyanis nemcsak a hidakat és vasutakat robbantották fel, hanem hosszú vonalön aláaknázták és szétrombolták az utakat is. A gvér számú járható út nem elegendő az utánpótlás lebonyolítására, az utak­ról pedig nem lehet letérni, mert méteres iszap és mocsaras terület veszi körül az utakat. Megkerülő mozdulatokat nem hajthatnak végre Emellett a német zuhanóbombá­zók és alacsonyan repülő gépek ál­landóan támadják és szétszórják a csapatgyül ekezéseket, meggátolták a nagy nehézségek árán folyó út­javítási munkálatokat. A szovjet megkísérelte, hogy Ka- menec-Podolszk irányában előre­törjön, azonban kisérlee kudarc­cal járt. A Dubno és Brodi közötti vasútvonal egész hosszában is tá­madott a szovjet, de kénytelen volt támadását az érzékeny veszteségek miatt abbahagyni. Kowelíől északnyugatra páncélos erők bevetésével indított a szovjet támadást, azonban csak helyi sike­rek alakultak ki, amelyeket a né­met ellentámadás nyomban semle­gesített. * A MÉP értekezlete. A MÉP tegnap este nagy érdek­lődés mellett értekezletet tartott. Az ülésen Lukács Béla pártelnök bejelentette, hogy Sztójay Döme miniszterelnök levelet intézett hoz­zá és kérte a pártba való felvételét A párt választmánya egyhangú lel­kesedéssel vette fel a miniszterel­nököt tagjai sorába, aki este láto­gatást is tett a pártban. A pártho- lviségbe érkező miniszterelnököt a párt tagjai lelkes éljenzéssel fo­gadták. Lukács Béla üdvözölte Sztójay Dömét, aki válaszában ki­jelentette, hogy ismeri a párt szel­lemét, s szívesen dolgozik egvütt a párt tagjaival. A miniszterelnök hosszasan elbeszélgetett a párt íiag- ! iaival. A miniszterelnök természe- ! tesen egyben vezére is lett a párt- ! nak s szellemét ő fogia irányítani. győzelmi biztonság érzetét. Kétség­telen, hogy voltak olyan jelensé­gek, amelyek merőben szemben áll­tak a magyar életérdekekkel. Eze­ket az erőket, ezeket a jelensége­ket ki kellett végre küszöbölni a magyar életből. Lehet, hogy nem megy majd simán ez a fordulat minden vonatkozásban, de az orvos sem tekm’het a beteg fájdalmára akkor, amikor élet megmentéséről van fezó. Erre a biztonságérzésre nemcsak nekünk volt szükségünk, hanem ta­lán még jobban annak a nagy né­met birodalomnak, amely mérhe­tetlen megpróbáltatást vállalt nem­csak önmagáért, hanem Európa né­peiért is. A német birodalom ennek a biztonságérzésnek biztosítása ér­dekében a két nemzet kormányá­nak kölcsönös egyetértése alapján Magyarország számára is megad minden segítő eszközt, hogy nem­zetünk feladatát teljesíthesse. Azo­kat az erőket, amelyek közénk jöt­tek, a magyar társadalom így fo­gadja, azzal a tudattal, ho*v ennek így kellett történni. Együtt mene­teltünk már nem egvszer a törté­nelem folyamán, együtt ál'tuk a harcokat az első világháborúban is fegyverbaráti hűséggel, egvütt me­netelünk most is a hatalmas rémei néppel és hadseregével a bizio* győzelem felé.

Next

/
Thumbnails
Contents