Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-21 / 65. szám
\ 1 '3 I c_ Nyikvídék JíABOLCS! HIS híRLAP (Trianon 24.) 1944 március 21. Amíg magyar lesz a földön, akinek a magyar állam felségjogának sérthetetlensége szent, . . . addig Kossuth emléke mindig tényező marad a magyar élet számára Turóczy Zoltán evangélikus ptispök etnlékbeszéde Kossuth Lajos halálának felszá&ados évfordulóján Olcsón és jól vásárol Férfi, nSi és gyermek divatcikkekben □agv választék —Telefon:27 35szám Vay Adám utca 1. szám. A nemzet történelmének súlyos fordulóján érkezett el Kossuth Lajos halálának ötvenedik évfordulója. Az idők komolyságához és az alkalomhoz mér teil is mélységes komolysággal üde meg a nemzet a fordulói. Nyíregyházán az evangélikus templomban hétfőn déle.ott 10 órakor emlékistentiszteíet volt, melyen az Igéi Turóczy Zoltán püspök hirdette. Az istentiszteleten megjelent vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, a város képviseletében nagyobb tisztviselői küldöttség élén Nyíregyházy Pál polgármester, a pénzügyi tisztviselői kar küldöttségét dr. Tarpa- taky György pénzügyi tanácsos vezette, a m. kir. államrendörség képviseletében dr. Bokor Miklós rendőrtanácsos volt jelen. A templom hajóit teljesen megtöltötte a hivek és a tanulóifjúság hatalmas serege. Közének után Turóczy ZoLán püspök az oltár elől mondotta el emlékbeszédét Pál apostolnak a zsidókhoz írott levele XII. részé ek 1. verse alapján. Az emlékbeszédben a püspök a következőket mondotta : A jelent nemcsak a jelen form írja, hanem a múlt is. Még pedig nemcsak az ok és okozat technikai összefüggésénél fogva, hanem sokkal mélyebb szellemi összefüggések alapján is. A jelen állapo át ugyanis nemcsak az élők formálják, hanem a holtak is. Minden embernek három élete van. Az egyiket itt éli a földön, a másikat a földi életen túli örökkévalóságban, a harmadikat pedig halála után itt e földön az emberek emlékeze'ében. Mindhárom életszakasz egyformán fontos. A fö.ci életszakasz a legrövidebb ugyan, de fontossá teszi az a körülmény, hogy ebben van meg az ember számára egyedül a döntés lehetősége. A halálon túli örökkévalóság üdvössége, vagy kárhozata ép örökkévalóságánál fogva fontos, az emlék-élet pedig a köz számára való jelen őségével kapcsolatban fontos, hiszen az ember emléke lehet magasabb lendítő szárny, vagy tehertételként hurcolt béklyó, áldás és átok is azok számára, akik között életét élte. A zsidókhoz írott levél 12. fejezetének első verse ugyanezt a meggyőződést fejezi ki. Krisztus i épéhez szól olyan időben, amikor az élet kibontakozása elé rengeteg OTATOKKfiK MSI y «MBU|ÚQÍii;*4gO& jgyajftesaw wkötöd áruk, fotförmgtmts?uunr válaiMtékban üayer Ágostom livtrflxíetében. Zrínyi üon* «t* akadály gördült, bűnök környékezték meg s a jövő nagy küzdelemről beszélt. Mikor a mában nem volt más, csak nehézség, s a holnapból nem lehetett látni mást, csak küzdelmet, odairányítja Isten embere néo-e figyelni ~t a múltra. Az előtte lévő fejezet egy iörié- nelmi arcképcsarnok, amely ele van a hit hőseinek példájával, ak’k meghaltak ugyan, de életük emléke mint a bizonyságoknak haialmos felege veszi körül a nehéz körülmények között élő népet s m i őket akadályokat legyőző, kitartó küzdelemre. Minden közösség körül van a bizonyságoknak ilyen fellege. A magyar nemzet körül is Azoknak emlékéletéből adódik a. bizonyságoknak ez a fellege, ak k a nemze ért éltek s haltak. Elmentek már tőlünk. de a háláiban lem ált róluk minden, mi emberi és testi, eszmévé finomultak s jelképévé várak annak a gondolatnak, mely életüket eltöltőtte. Lehet, hogy a nép képzelő ereje a bizonyságok e féregét szemlélő munkájában eldobja olykor maga alól a valósig talaját. Lehet, hogy némelyik ese be i gyenge az igazságtartalma s mé^is azt kell mondanunk, hogy a hol teák- nk az a birodalma, amelyből egy nemzet mondavilága s meabzá’t története áll. fontos nemzetteremtő és fenntartó tényező. Egy névét a közös történelem, a közös sors s közös eszmények kovácsolunk nemzetié■ A bizonyságoknak ez a fellege a közös történelem, a közös sors vállalása és a közös eszmények szolgálata. Ené'kül a legnagyobb fegyelemmel összekovácsolt nemzet-test is egyedéire hull szét. A magvar nemzetet körülvevő bizonyságfel légből ezen. a napon, amikor megáll lélekben a magyar j nemzet egv turini ravatalnál, Kos- j suth LaMs alakja bontakozik ki előttünk. Alakj át ma különösképpen úgy látjuk, mint bárom drága magyar kincs jelképét. Kossuth lett minden magyar ember számára a szabadság szimbólu- I mává. I A maga szabadsága után minden j ember és minden néo vágyódik, ce : a más szabadsága kevés embert ín- ! dít cselekedetre. A maga szabadsá- : gáért törni, zúzni s vért ontani is , tud az ember, mást egy nemes gesz- ! tussal szabadsággal megajándékoz^ I ni kevesen haj’andók Kossuth sza- | badságmozgaíma ebben a ke’tőben j volt éopen nagy. A szabadságot, amit kivívott másoknak, forradalmi vérontás nélkül s a jogok birtokába* lévők önkéntes nemes gesztusa útján vívta ki. Ho.gv ez mit jelent, arra elég csak er‘v pé’da: Es/ierházv hercegnek egymil’ió forintj ba j került a jobbány-felszabadítás. I S Amig e világon magyar lesz, kinek drága a szabadság — a magáé is, a másoké is — addig Kossu'h emléke mindig tényező marad a maaz egész világ leíkiísmeretét felsorakoztassa. Ma látjuk, hogy ennek lelkesedésnek mennyire igciza j volt. Nem lehet csodálkozni, hogy í amíg magyar lesz, addig lelkesed- | ni, tanulni mindig eljárnak őhozzá. í Az idő, amelyben élünk, nehéz. ; Az ilyen napokban Isten mindig I olyan embereket küld segítségül, S akiknek segítségére szükségünk van i Az ,az évforduló, amelyen az idő j kereke odakényszeríti az embereket Magyarországban és a határokon túl I is a mai napon Kossuth ravatala • mellé, olyan idő megint, amikor Is- I ten úgy látja, hogy éppen ezekre a i gondolatokra van szükségünk: a ! nélkülözhetetlen magyar szabadság- I ra, a minden áldozatot megérdemlő i magyar függetlenségre és a semmi- I vei nem számító magyar ielkese- j désre. gyár élet számára. Kossuth lett minden magyar ember számára a magyar függetlenség szimbólumává. A magyar függetlenségnek mindig voltak nagy hősei, de mindig voltaic árúba bocsátói is. Nem lehet ezen csodálkozni. Az a föld, amelyen élünk, a népek országútja. Államunk ütköző-állam az egymással farkasszemet néző fajok és államok között. Nem lehet csodálni azt, hogy e nemzet legjobbjai vér és áldozat árán is biztosítani cikóriák e nemzet függetlenségét s Ön- célúságát, de azon sem. lehet csodálkozni, hogy azok, akik a veszélyes élet hősi magyar stílusát nem tudták, vagy nem merték vállalni, mindig kacérkodtak azzal a gendo- ; lattal, hogy ez az ország más nagy- ; hatalmak védőszárnyai alatt találja | meg életbiztonságát. Kevés olyan alakja vau a magyar történelemnek, aki a magyar függetlenségnek és öncé’úságnak olyan i lelkes harcosa, mint Kossuth. Ezt j a függetlenséget semmféle gazdasági előnyért nem volt hajlandó el- j adni. ellenben hajlandó volt érle a poklok minden kapujával szembeszáll ani. Árrdg magyar lesz e földön, j akinek a magyar állam felségj jogának sérthetetlensége szent, i aki nem hajlandó a kisnépeket nagy népek életterévé tenni, hanem minden nép istentől ' adott jogának tekinti azt, hogv \ ügyeit midenkitől mástól függetlenül intézhesse, addig Kos- \ suth emléke mindig tényező marad a magyar élet számára. | Kossuth lett minden magyar em- : bér számára a lelkesedés szimbó- j luma. j A magyar sohasem volt kalmár- lelkületű nép. Nem üzletnek tekintettük a nemzet életét. Sokszor sz?- : műnkre is vetették, hogy nem va- : gyünk elég józanok a lehetőségek mérlegelésében s ezért váll Tkozunk megvalósí hatatlanokra, ellen- j ben kiengedjük kezünkből a meg- valósíthatókat Ez a nép nem a i megalkuvás népe, hanem csupa tűz- j I szív és tűz-lélek, amely lángralob- j ! ban és ég s akkor nem számokba- \ nem. rendithe’elenül hisz abban, j hogy az az ügy. amelyre mint igaz ügyre, hite szerint feltette lelkese- j dósét, nem maradhat bukásban, dia- \ dalt kell aratnia. Nem lehet máskép megérteni, Ingyen tudott Kossuth zászlót bontani a szabadságharc mellett; hogy mert vállakozni arra, hrgy egy ember az elveszett magyar ügy mellé : um rrruirr ummmmmmmmmammmm „Annakokáért mi is, kiket a bizonytalanságoknak ily nagy felege vesz körül, félretéve minden akadályt és a megkörnyékező bűnt, kitartással fussak meg az előttünk levő küzdőiért.“ Az emiékbeszéd után a püspök imát mondott a múltért, Istennek azért a kegyelméért, hogy Kossuthot a nemzetnek adta, a neini- í zeíért, Kormányzónkért, honvéd- | sógünkért és minden magyar em- j bérért. Imádság után az evangélikus | leánygimnázium énekkara énekelt | Krecsák László karnagy vezénylete | alatt, a püspök áldást osztok, majd ; a Himnusz eíéneklésével ért vé- * get az emlékistentiszteíet. * j Az- istentisztelet után az evan- j gélikus tanulóifjúság a leánygim- I nézi um udvarára vonult, ahol az I evangélikus Kossuth-gimnázium i tartott zárt helyen megemlékezést. ! A házi ünnepélyen Kossuth emberi nagyságát, politikai jelentőségét Péter Károly tanár méltatta, Hubay Pál VII. o. tanuló Ady Edre: Kossuth Lajos halába című költeményét szavalta el, az ifjúság pedig elénekelte a Kossuth-nótát. Szabolc^vármegye községeiben belyft ügynököket alkalmazunk magas jutalék mellett. — Nyíregyháza székhellyel felveszünk utazó üzletszerzőket fix fizetés, jutalék és nspidij mellett. | J Ten ke?és d. e. 9 — 12 óráig a i 7rinvi ílon^u 7. *7. (Tel,: 31 —15) j Providentia BUiosiló Rt. Vezérügynöksége Nemes anTs.gofckíd garanciával készítünk DACBBT, HAJFBSTÉST rossz H«iak szakszerű ápolás» Kelemennél Horthy M tér 6. Keresztény magyar ftziat, 7«ld6t »«ra szolgálunk ki. /
