Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 49-96. szám)
1944-03-18 / 63. szám
4. »Mill ~7 JSÍYIRVÍDÉK „ oZAbolcsi htrLAP fTrianon 24.] 1944 március 18. A háborús gazdasági életnek is megvannak a harcos úttörői A bőrszakaaa az egyedi if, amely műrost mentes „békebeli“ anyaggal és míjdien békebeli áron látja el, még a háború ötödik évében is a lakosságot Minden, hazafiasán gondolkodó magyar polgárnak tudnia kell, hogy nemcsak a katonai front sikere viszi döntő győzelemre az ország sorsát, hanem a belső egység is, a gazdasági élet töretlensége, a lakosság ellátásának rendje, mind-mind azok a tényezők, amikre feltétlen szükség van egy háború győzelmes befejezéséhez. Egy hosszú háború új gazdasági életet teremi, alkalmazkodni kell tehát a külföldről elmaradt nyersanyag-behozatal által okozott hiányokhoz, pótolni kell azokat, önellátásra kell berendezkedni. Büszkén állíthatjuk, hogy Magyar- országon ez a háborús átállítás, a gazdasági életnek ez az új síkra való helyezése majdnem zökkenő nélkül, teljes sikerrel íárt. A háborús ipari termelésünk évről-évre javult s ma már határozottan gyönyörű ererményekkel dicsekedhetünk- Különösen vonatkozik ez a bőriparra, melynek produktumai a háború ötödik évében is „békebeli“ minőségűek. A magyarországi bőrgyárak még ma is „műrost“-mentes, kitűnő bőranyagot hoznak forgalomba — majdnem békebeli árakon. Hiszen háború előtt egy kiló bőr 5—ó pengőbe került, a háború ötödik évében pedig egy kiló bőrért 16—1 7 pengőt fizetünk. A textílárakat tekintve, ezek az árak igazán „békebeliek“. Ezt különösen kell értékelni, ha tudjuk, hogy a bőr ellátásunkhoz a hazai bőrgyárak a háború előtt 70 százalékban külföldről szerezték be a szükséges anyagokat. Amikor ez a külföldi behozatal megszűnt, a hazai bőrgyáraknak át kellett álllítaniuk termelésüket önellátói alapra és a hiánvzó külföldi anyagokat hazaival kellett pótolni. Hogy csak egv példát emlí'sünk, a cserző-anyagokat a bőrgyárak egyenesen Argentínából kapták. — Hogy a’ bőranyag-ellátásunk hiányt ne szenvedjen, elsősorban ezekről az anyagokról kellett gondoskodni, azaz olyan anyagokat kellett előállítani, amivel a külföldről jött cser- zőnyagokat pótolni tudták. A hazai bőrgyáraknak sikerült termelésüket a háborús gépezetbe Jonathan és egyén aim isuhángok szilva, kajszi, cseresznve, m?ggv, sib gyűmölcHák és suhantok. Vadalma, vadkörte, douzin és birs I gyökeres szakítvány ala ! nyok, vadcseresznye stb kaphatók Papp Ferenc faiskolájában. Csengele- j állítani, és igazi magyaros élníaka- rással megmutatni, hogy saját erőnkből is tudunk termelni és az ország lakosságát úgy ellátni, hogy senki hiányt ne szenvedjen. Voltak és vannak nehézségek, nem kapha r mindenki annyit és olyan minőségű bőrt, mint amit a békeévekben kapott, ennek azonban háborús okai vannak. ! A bőranyagok készítését a háborús gazdasági termelés szolgálatába kellett állítani. Az átállítás azonban kezdeti nehézséggel járt, ezért a lakosság bőrrel való ellátása nem történhetett úgy, mint ahogy az a békeévekben volt. Tekintetbe kell vennünk azt a tényt is, hegy lábbelivel elsősorban a katonaságot kell ellátnia a bőriparnak, ezért nem szabad a polgári lakosságnak méltatlankodni, ha a böranyagok kiutalását a közellátási hatóságok csak kellő mérlegelés után eszközük. A magyarországi bőrgyárak hatalmas üzemei éjjel-nappal dolgoznak, a magyar munkás tudja, érzi a kötelességét, hazafias érzéstől áthatva igazi magyaros tűzzel azon dolgozik, hogy a termelés fokozása egy percre meg ne akadjon, mert a gazdasági rend, a lakosság ellátása a háború győzelmes befejezésének elsőrendű feltétele. A gazdasági rendet szolgálja a magyar tisztességes kereskedelem, az a réteg, melynek tagjai a régi erkölcsökön alapulnak, akik nem azért lettek kereskedők, hogy a háborús konjunktúrát vagyonszerzésre használják fel, hanem azért, mert erre a komoly pályára hivatást is éreznek. Olyan kereskedőkre van szükségünk, akiknek működésére a legnehezebb gazdasági időkben is számítani lehet. Kereskedelmünk átállítása során sok új cég alakult, sok panaszt is hallottunk, éppen ezért különös figyelmet érdemel, hogy a nyíregyházi bötkereskedő cégek egyikére felfigyelt a gyáripar is. A szakkörök figyelemmel kísérték a nyíregyházi Barts Béla és Ör; Miklós bőrkereskedők működését és évek során arra a következtetésre jutottak, hogy ez a két törekvő fiatalember a régi magyar kereskedő patinás jóhírnevének továbbfejlesztői, akikben megvan minden erkölcsi erő ahhoz, hogv továbbié jlesz- szék iparunkat és kereskedelmünket. Ennek a tudásnak és munkának elismeréseképpen az egyik legnagyobb bőrgyár, Szilágyi István Rt újpest—debreceni bőrgyárainak többmillió pengő értékű lerakatni bízták Barts Béla és őri Miklós nyíregyházi borkereskedő cégre, akik erre a bizalomra mindenképpen rá is szolgáltak- A város gazdasági életét is érintő kérdés ez, éppen ezért örömmel vesszük tudóHÉPKláLLITÁS a „KQ1HA súlló“ fölisdnti különtermében réizletre is me*vásároHntók ELŐLEG NÉLKÜL Az «l«ő ré-*7'-»t áprilisban fizetheiő, tehát PÉNZ NÉLKÜL vásárolhat. Megtekinthető egész nap, ______________ Belep díj nincs. m ásul, hogy a legnagyobb magyar bőrgyárak vezetőségének a két fiatal nyíregyházi kereskedőre esett a választása, hogy bennük látták megtestesülve a magyar kereskedői tisztességet, azt a régi magyar erényt, ami valaha, az Árpádok és Mátyás korában messze európai távlatokban is fénybe vonta a magyar kereskedők és kézműiparosok nevét. Mert ma is ezekre az öszinén erkölcsi alapokon álló puritán kereskedőkre van szükségünk, akiket nem a profit-éhség, az aranyborjú imádata, hanem 'a megérdemelt, szolid üzleti jövedelem mellett főként a nemzeti közösség javára, a magyarság anyagi és lelki megerősítésére és a szebb magyar jövő megalapozására törekednek, fáradhatatlan és önzetlen erőfeszítésekkel. Tehát nem a háborús konjunktúrák szánalmas lovagjai és elrettentő példái, hanem ezek az új evangéliumi és magyar szellemtől vezérelt kereskedő-típusok lesznek úttörői a háború után kibontakozó diadalmas új magyar kereskedelemnek. Sok ilyen kereskedőre van még szükségünk. A Barts Bélák és az Őri Miklósok munkabírása, magyar élniaka- rása segíti elő kereskedelmi és gazdasági életünk naggyáfejlődését. öngyilkosság Sirák Gyula 18 éves, pusztadobos! lakos- gazdasági cseléd tegnap reggel munkaadója, Vastag László földbirtokos tanyáján, az istállóban egy gerendára felakasztotta magát. Amikor megtalálták, már halait volt. Hogy miért követte el tettét, azt eddig megállapítani nem lehetett. laasaaggaiHaJiawwaMi iminiiwiiMmwn'imM«iwyBMH&geiSft» Meghívó A Nviregyházi Árufo galmi RÍ. 1944 március hó 28-áti déluán 3 órakor Nyíregyháza, Sí na ut 1. alatt XIX. évi rendes közgyűlését tartja, melyre a részvényeseket meghívja. Tárgysorozat : 1. Az igazgatóság és felügyelőbí- zottság jelentése az 1913. évi üzlet- évről. 2. Az 1943. évi zárszámadások meg- | vizsgálása és a mérleg bemutatása 3. Határozathozatal ingatlan éitéke sitése tárgyában. 4 Az igazgatóságnak és a feügye- löbizottságnak az 1913. éviői a fei- mentvény megadása. Az igazgatóság Az alapszabályok 12. § a érelmében csak azon részvényesek birnak szavazati joggal, fcik részvé veiket a le nem járt szelvényeikkel együ t a közgyűlést meg lő őeg három mppal a vállalat pénztáránál (N, iregyháza, Simái ut 1 ) letétbe helved. Az évi mérleg a fe ügye őbizottság jelentésével együ t a társaságiéul helyiségében az üzleti órák alatt meg tekinthetők Sssőlce Mlaia a kitűnő fővárosi énekesnő minden este a Gynreskó Étteremben énekel. ~ ■ i a—— in i inwii ■—i Lelkigyakorlat az Angolkisasszonyoknál Az Angolkisasszonyok B. M. V. i Intézetében az úrinők háromnapos I lelkigyakorlata április 2-án fél 9 | órakor szentmisével kezdődik. — Szentbeszódek mindennap 9, fél 11 és fél 5 órakor lesznek. Ez évben névreszóló meghívókat nem adnak ki. Előzetes bejelentést kér szóval, írásban vagy telefonon a főnöknő. Szeretettel vár minden öntudatos, a mai időkhöz mért erőslelket óhajtő katolikus hölgyet a Vezetőség. 3x szűk égletét mármost biz tositsa amig a készlet tart Hodács növény iskoláknál Budapest, Hl Flórián tér 3 Telefon 362 724. Mt újság a budapesti éieimíszernagy vásár- telepen ? A Magyar Vidéki Sajtótudósító j elentése szerint az élő- é> vág >tt- baromfí és tojáspiacon az árak nem változtak. A zöldség- és főzelékfélék piacán a fejessaláta 50 fillérrel emelkedett. /V paraj ára 300 fillérrel csökkent. A gyümölcspiacon a nemesfajtájú alma ára 30 fillérrel emelkedett kilónkint. — A többi árucikk ára nem változott. fttfiWHimmuMiiwiiiiwimuhiwiiiw11 l i.ii uminnwiimi iiworiTfiirnunminii— ÓLMOT vesz nyomdaüzemünk, Beresényi-utca 3. szám. A mulatnivágyó közönség legkelle«ieset>bea tölti el idejet a Húromróssa vendéglő gyönyört! íermeiben ahol FARKAS JENŐa közkedveit énekesprimás és kombinált zenekara zórakoztatiák a vendégeket Szives pártfogást kér ; Hegedű* Ferenc vendéglős Debreceni utca 7 szám,
