Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-04 / 2. szám
3. oldal (Trianon 24.) 1944 január 4. .-/frWIDKK SZAbojlcsi hirlAP A beteges és bomlasztó tevékenységet a magyar társadalomnak egységesen és határozottan kell visszautasítania A Nyíregyházi Kaszinó Egyesület közgyűlése elfogadta a választmánynak a várossal kötött szerződés hatálytalanítására vonatkozó javaslatát és 5 pengőre emelte a tagsági dijakat' A Nyíregyházi Kaszinó Egyesület vasárnap délután 6 órakor dr. Borbély Sándor alispán elnök vezetésével közgyűlést tartott). A közgyűlés iránt élénk érdeklődés nyilvánult meg ez alkalomnál is. Borbély Sándor dr. elnök a tagoknak meleg testvéri szívvel kívánt boldog újévet, majd megnyitotta a közgyűlést, amelyen álílaános helyesléssel fogadták Vcz Elemér dr. titkári' jelentését. Vácz dr. a következőket mondó <ta nagyhatású előterjesztésében: & Mborn determinálja a most meginduld esztendő mnikáját A titkári jelentés évtizedes tradíciók alapján a Kasziró elmúlt évi életének ismertetése melleit meg szokott emlékezni a nemzev életét érintő jelentős eseményekről és kérdésekről is. Voltak idők, amikor a jelentésnek ebben a »észében örömteljes eseményekről, alkotásokról, nagy nemzeti reform- programokról kellett és lehetett megemlékezni, ágy é-rezzük, hogy ma múlt és jövő riszonlafában egyaránt csak egyetlen kérdésről, a háborúról emlékezhetünk meg. A háború nyomta rá a maga bélyegét az elmúlt esztendőre és a háború determinálja a most induló esztendő munkáját programmját és egész életét is. Az elmúlt háborús év jelentős áldozatokat követelt a magyarságtól is. A keleti harctéren a téli nagy viszavonu- lás alkalmával a Donról utoljára leszakadó magyar csapatok a legnagyobb áldozatokat hozták. Sok magyar hajlékba költözött be ekkor a szomorúság és a gyász, sokan nem tértek vissza szeretteik közé otthonaikba. A nemzet, az egész magyar társadalom hálával és kegyelettel áll meg ezeknek a hősöknek a sírjánál, de ugyanakkor az egész magyar társadalom elsőrendű kötelességének tekinti és kell hogy tekintse a hadözvegyeknek, hadiárváknak és a hadbavonul- tak szegénysorban levő hozzátar. tozóinak a felkarolását és istípo- lását. Kormányzat és társadalom közös feladata és kötelessége, hogy ezeket az árván maradt családokat komoly gondoskodásai, munkába állítással, nemzeti és erkölcsi értékeiknek a megóvásával továbbra is a nemzet értékes egyedei- oek megőrizze. A kormányzat elvégzi a maga feladatát, de talán nem árt, ha ebből a szempontból khangsúlyozzuk a társadalom kötelességét is, mert sem az igazi keresztyén szeretetni, sem a kor követelménye szerinti közösségi érzéstől és szellemtől átitatott társada- lom nem tarthatja befejezettnek és el- invézettnek munkáját egy-egy alkalmi segélyezéssel, sokszor csak egy-egy alamizsna morzsával. Olyan idpkert: élünk, amikor nem tudhatja senki, hogyha tesz valamit másokért, holnap nem ő szorul-e rá másokra és ha ma önző, hideg közönnyel fordul el másoktól, holnap nam másoknak elfordulása •fog-e az ő szívén fájó sebet ejteni. A háború azonban nemcsak a múltra és a jelenre, hanem, sajnos, még a jövőre is rányomja bélyegétTalán éppen ez az esztendő lesz a legkritikusabb a külső és a belső front szempontjából egyformán, talán éppen ebben az esztendőben nézünk elébe a legnagyobb megpróbáltatásoknak. Ez a komoly helyzet komoly magatartást, fegyelmet és maximális erőkifejtést is követel a magyar társadalomtól, mindannyiunktól. Nem elég azonban a külső fronton a helytállás, komoly kötelességet jelent a belsőfront szilárdáságának a fenntan) tása is. Csaik a vak nem látja a jelenlegi háborús helyzetben meglehetően hangos, a háború elvesztéséi) örömmel váró, minden sarkon és zugban összebújó vigyorgó közismert arcokat és csak az nem vesz tudomást ez,ek romboló, defetizmust, megalkuvást, rémbírt terjesztő aknamunkájukról, aki velük tart, akinek céljai azonosak az ő céljaikkal^ kinek a jövőil illető elgondolásai azonosak az ő elgondo lásaikkal. Akadnak azonban ma olyanok is, akik gyenge idegzetükkel nem bírják el a háború hullámzását és így egészen öntudatlanul sokszor azonban már tudatosan is, Hangárt« FfnsffxispiliAa. Ma móljára Bócyi Adorján regényének filmvá toiata Me utoljára Bőnyi Adóiján Kis kocsi, nagykocsi c. I regényének filmváltozata MURI A szezon legszellemesebb és legmulat ságo^abbvigjá éfca. Szerepléi Ptíltőczy Irén, Tur*y Ida, S*i aegy László Habár Ká mán. >*''d t i ch»« báiom mrpr« jón a Párdttchísastzony £)<*od6a<»fc 7*4 7*6 7*8 VMáiMf V«2, *M, •/*, éra Pompás zenéjü, vidám és szellemes film vígjáték. Főszerepekben PeJsóczy Irén. Szilássy László, Turay Ida, Berki,Lili Kesdési idők Vasár- és ünnep n*P 3, 5, 7. a belső front szilárdságát és egysé-~ géf fenyegető magtartásukkal az ellenség malmára hajtják a vizet. Csak természetes, hogy az ilyen beteges bomlasztó tevékenységet a magyar társadalomnak egységesen és határo- rozottan kell visszautasítania, és az ilyen kísérletieket már csírájában kell elfojtania. Ha ma egy kissé nyitott szemmel nézünk körül az életben, akkor azt látjuk, hogy ma mindnki mindenkit figyel.. Figyeli a fiatal az öreget, az öreg a fiatalt, szegény a gazdagot, a gazdag a szegényt, a falusi a városit, a városi a falusit, a munkás az intellektuelt, az intellektaiel a munkást, de figyelik egymást ugyanígy a többiek, az azonos társadalmi osztályhoz tartozók is. Ennek a kérdésnek, ok és okozati összefüggéseinek a vizsgálata most nem tetőzik ide, csak arra kívánok rámutatni, hogy ilyen körülmények között, amikor ma azt lehet mondani, hogy mindenki a 'fókuszban az érdeklődés középponljá-t ban van, milyen felelősség hárul a ve- zeifő társadalmi osztályokra, hogy ma milyen fontos az intelligenciának, kü- lön-külön és együtvéve a magatartása, véleménye és állásfoglalása. Folyhat a föld alatt bármilyen aknamunka, ha a ■nemzet vezető társadalmi osztályainak tagjai hivatásuk magaslatán állanak, ha magatartásuk kifogástalan, véleményük és állásfoglalásuk a nemzet és kizárólag a nemzet érdekeit tekinti, akkor nem kell félteni a belső frontot az ősz- szeroppanástól, men) a nép nagy többsége a vezető társadalmi osztályokat követi. Talán csak egy vékony vonással húzzuk alá, hogy Szabolcs és Nyíregyháza népének nyugalmára, egységére és munkájára az itteni vezető társadalmi osztály, az intelligencia tagjainak a magatartása, véleménye és állásfoglalása rendkívül jelentős hatással van és lesz. Világosan kel ezt látnunk, sőt lelkiismereti kérdésnek kel ezt tekintenünk most a háború kellős közepén, amikor nemzetünk, egész magyar népünk súlyos és nehéz napoknak néz elébe. A Kaszinó támogatta az erdélyi és felvidéki szórvány magyarságot Kaszinónk az elmúlt esztendőben igyekezett a nehéz, háború időkhöz alkalmazkodni. Míg egyrészt a vezetőségnek különös gondját képezte az, hogy a tagok minél kellemesebben tölthessék el szabad idejüket a Kaszinóban, másrészt szolgálni igyekeztünk egyetemes magyar célokat is. Elég talán nd utalnom arra, hogy a Kaszinó továbbra is támogatta az erdélyi és felvidéki szórvány- magyarságot és a szabolcsmegyei népfőiskola támogatásával pedig közvetve bekapcsolódott abba a nagy missziói munkába# mely földműves népünk erkölcsi és szellemi felemelését célozza. Ha mág megemlítem, hogy ismételten több mint 120 kötet könyvet küldtünk fronton levő katonáinknak és körülbelül ugyanannyit a magyar szórványoknak, akor azt hiszem nem kell már löbb adatot felsorolnom annak igazolására, hogy 1943-ban a Nyíregyházi Kaszinó taudta, hogy mvel tartozik nemcsak tagjainak, hanem ebben a háborús világban az egész nemzetnek. A Kaszinó múlt évi működéséről és belső életéről a következőkben számolok be: a taglétszám az elmúlt év folyamán csökkent. Az év elején a tagok összlétszámú 346 voli1, ma pedig 309, ebből 290 rendes, 15 vidéki és 4 ideiglenes. A Kaszinó tagjainak a sorából az elmúlt év folyamán elhaltak Adorján Ferenc, Hajdú Sándor, dr. Jármy Menyhért, dr. Pika Tibor, Szalánczy Ferenc és dr. Szarka Sándor. Elhúnyt tbgtársaink iránti kegyelettől indíttatva indítványozom, hogy az elhalt íjagtársak emlékét) közgyűlésünk jegyzőkönyvében is megörökítsük. A Kaszinó múlt évi kulturális programja keretében október 2-án dr. Szathmáry Lajos az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület ügyvezető elnöke és dr. Szűk Ödön ezen egyesület főtitkára az erdélyi szórványkérdés- tőI tartottak előadást. November 5-én pedig Bisztriczay Tibor hegedűművész adott igen jól sikerült hangversenyt; A Kaszinó anyagi helyzetéről az előterjesztendő zárszámadás, költségvetés és vagyonleltár nyuj» majd részletes fevliágosíiást. Az általános drágulás szükségessé tette az év folyamán a tagdíjaknak 1.50 P-röl 2.50 P-re való (felemelését. A tartalékalap célszerű felhasználását célozták a berendezés kiegészítése, székek, fogasok vásárlása és négy festmény megvétele. Az anyagi helyzetnek a rosszabbodása és főkép a tüzelőhiány teitték szükségessé két szoba lezárását a téli időszakra. A Kaszinó könyvtárában 5271 kötet van Könyvtarunk helyzetérőla következő adatokat közölhetem: könyvtárunkban jelnleg 5271 köfef könyv van. Elkészült az év folyamán és most már a Vágok rendelkezésére áll az új kinyo- matott könyvjegyzék. Az elmúlt évben befejeződött a könyvtár rendezése és selejtezése is. A múlt évben könyvtárunk 54 köttettél gyarapodott. Az 1943. évben a könyvtárt 213 tag látogatta 2633 esetben. Kivettek 7289 kötetet. Egy könvoszíáson átlag 53 tag jelent meg és kivett 146 kötetet. Fentiekben beszámolva a Kaszinó múlt évi működéséről, Isten áldását kérve további munkánkra, tisztelettel kérem a közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul venni eés ennek során előterjeszteti! indítványomat elfogadni szíveskedjék. | A közgyűlés lelkes tapssal fogadta a magyarságörniudiattal áthatolt jelentést, elhatározna, hogy az elhúnyt tagok env lékét jegyzőkönyvben örökíti meg, majd Vácz Elemér dr. titkár ismertette azt a szerződéshatálytalanító megállapodást, amelyet Borbély Sándor dr, elnök, Szohor Pál polgármester kötöttek. A megállapodás értelmében a Kaszinó épületét 1944. január 1-től a város visszaadja az Egyesület tulajdonába, viszont Nyíregyháza város annak FD3ALNÓ 150 tői 5 50 íg kapható Károlyi tér 5 szám alatt
