Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-15 / 11. szám

10. oldal. Trianon 24.) 1944 január 15. nm 5íabolcsi HmUSJr Bézgálicot, fekegálfco! és rézaésxport kapnak s sxélósgazdál A földmívelésügyi miniszter a ren­delkezésre álló készletek alapján az 1944. évre a szőlősgazdák részére pero- noszpora elleni védekezés céjából ka­taszteri holdanként kiszolgáltatható rézgálic mennyiséget 4 kg-ban állapí­totta meg. A kipusztult szőlők után, valamint a közvetlenül termő (direkt- termő) amerikai szőlővel beültetett te­rület után sem rézgálic, sem fsiretegá­lic, sem rézmészpor nem szolgáltatha­tó ki. Mindhárom védekezőszert 1944. év­ben is csak utalvány ellenében szabad kiszolgáltatni. Az utalványnak rézgá- JSic-szelvénye április 15-től augusztus i5-ig, a feketegálic és rézmészpor szel­vényei pedig május 15-töl augusztus hó 15-ig válthatók be. Az utalványok szét­küldése rövidesen megnezdődik. Gon-* doskodás történt, hogy a védekezősze­rek az említett időben a kereskedők rendelkezésére álljanak. Az említett három védőszerre szóló szelvényeken felül az utalványnak egy negyedik szelvényeken felül az utalványnak egy negyedik szelvénye is lesz, amelynek alapján — nagyobb mennyiségű külföl­di nyersanyag behozatal esetén — a földmívelésügyi miniszter által külön kiadandó rendelettel későbbi időpont­ban megálapítandó mennyiségű véde­kezőszert lehet majd esetleg beváltani. A földmívelésügyi kormányzat nyom­tatványok. továbbá szaklapok és rádió útján is fel fogja világosítani a szőlős­gazdákat az említett védekezőszerek helyes és takarékos felhasználásának módozatairól. A gyümölcstermelők rézgálicellátásá- ról külön történt gondoskodás. IIMilflTIWnilH—BI1I1IHIIBIIilIII Ilii III — A BÁNYÁSZCSILLÉX FELTA­LÁLÓJA. A bányászcsillék és a bá­nyászok közlekedésére szolgáló alkal­matosságok arra szolgálnak, hogy meg­könnyítsék a bányával való közlekedést. Most van százéve annak, hogy Auguszt Döreíl szén szerkezet feltalálója Ciaust halban született. Dörellnek 1833-ban si­került egy szerkezetet összeállítani, __ m ellyel megkönnyítette a bányákba’ va­ló közlekedést. Ez lényeges találmány volt, mert eddig létrákon és veszélyes feljáratokon közlekedtek a bányászok Dörell találmányával a bányászmester­ség veszélyessége jóval csökkent és ennek következtében a találmány híre gyorsan elterjedt. Híre szinte diadaiút- szerűen terjedt nemcsak Németország­ban, hanem külföldön is és egyhamar minden bányában elterjedt. Dörell 1854 évben halt meg mint bányászmester. 1 bú/a a magyar„ÉLEI“, ■MMWMBMBMBHaMaMBBWBaMWM ha bűzafeofvényf vesxeí életbiztosítást k^tsz Dr. Staub János miniszteri tanácsos, kir. pénzügyigazgató a vármegye január havi közigazgatási bizottsága előtt je­lentést lett az 1943. évi december havi pémzügyi közigazgatási állapotról. A jelentés megállapítja, hogy az elő­ző évi hátralékokkal együtt az év vé­gén közel négy és félmillió pengő köz­adó tartozása maradt a vármegye adó­zóinak, ennek az összegnek jórésze zonban még az elmúlt régebbi eszten­dőkből származott. Az elmúlt évről is emelkedett az adótartozás, ennek ösz- szege azonban csak 372.004 P 38 fillér volt. Megállapítja a jelentés, hogy az el­múlt évről és még inkább a megelőző évekről fennmaradt hátralékok egyrésze » | csak ingatlan végrehajtás utján ren- ■ dezhető, egy nagy része behajthatatlan, j egy másik része pedig halasztó hatályú j fellebbezés alatt áll, vagy hatályos fize- i tési kedvezményt élvez. A községekben körülbelül 10 év óla behajthatatlanság címén nem törölték az adókat miért is intézkedett a pénzügyigazgató, hogy a most lefolytatott végrehajtási el­járásnál behajthatatlannak bizonyult té­telek törlése mielőbb megtörténjék és csak az ingatlan-végrehajtás folyamatba tétel által rendezhető tételekre tétesse­nek meg az előterjesztések. Az adóbefizetési eredményt hátrányo­san befolyásolja az a körülmény, hogy nagyon kevés a végrehajtó személyzet. Hassonbérbeadldis! iaalt———tmm———i— ———— “*»>>1 ■•«iwitnnmaiiwi Mw»inM«rfffwra«BaHaMWBBW 404 kát. hold területű kövesut és vasútállomás mellett fekvő szeszgyáras birtokot 35 hold dohánytermesztés! engedéllyel haszonbérbe adok« Haszonbén szerződés feltételei nálam megtudhatók Dr. SZABÓ ZOLI ÁN ügyvéd Nyíregyháza, Tüzoltó-u. 7­Idősierfi megjegyzések a bidegré! A prémmél jobbéra véd a gyapjra és a bőrnél jobb a poszté Itt a tél sokat beszélnek fenyegető hidegről, melynek bekövetkeztétől fél­nek. Szerencse, hogy még komolyabb hidegek nélkül mult el a december és a januári napokra sem lehet panasz­kodni. Nern érdektelen beszélni a hi­degről, az ember nagy ellenségéről, — mely megbénítja a munkát. Úgy mond­ják, hogy a mezei egerek az idén he­gyes halmokba sok eleséget raktároztak el és ebből arra következtetnek, hogy igen kemény téli napok következnek. A tél ellen az ember mindig védekez­ni volt kénytelen és igyekezett prémes álatibőrökből készíteni ruházatot, hogy testét védje a hideg pusztításától. A ta­pasztalat során bebizonyosodottá hogy a prémes bőrök a nagy hidegben nem felelnek meg olyan jól, mint például a isári birtistmlay. A Honvéd Lővásárló Bfaottság: Jauuár 20-án reggel 8 órakor Nyíregyháza (Buza-téi) Január 20-an d. u. 1 órakor Ujfehértó Január 21-én reggel 8 órakor Nagyhalász Január 2l-én d. u. 1 órakor Rakamaz Január 13-én reggel 8 órakor Balkány Január 26-án reggel 8 órakor Baktalórántháza íóvásártéren katonai célokra alkalmas 4—8 éves lovakat valamint 2 évet betöltőit jó csikókat vásárol. A saját tenyésztésű lovak után 1000 pontegység is beszámításra kerül. Az eladásra felhajtott lovak járl tai a vásár helyére irányítandók. gyapjú trikók, vagy a posztó. Azok a 45—50 fokos hidegek, melyek a kete.i harcok során az elmúlt télen lepkén meg a katonákat, bizonyították be, nogy a prémes holmik már nem felelnek meg a védekezsnek, a 330 fokos hideg­ben már nem védenek tökéletesen. A prémkesziyűvel szemben jobban véd a hideg ellen a kötött kesztyű. A bői- cipőben, különösen ha az szoros is, fel­tétlenül megfagy a láb, de nem fagy meg a posztócsizmákban és a bőrnél rlacsonyabb hővezetőből készült anya­gokban. A hideget közömbösíti (a nagy hi­degekről van szó) a fehér szín. Megfi­gyelték. hogy a nagy hidegben a fekete ruha alatt viselt kék, vagy zöldszínű fehérneműnél a fagyási veszély olyan «agy, hogy kisebb hidegnél is bekövet­kezik a fagyási sérülés. Fehér alsóruhá nál ez a veszély már nem fenyeget. A szűk ruha is veszélyes. Például a szűk kesztyű az ujjak Ízületeinél fa­gyási okoz. A téli öltözkdésnél legjob­ban beváltak a bő kezes-lábas ruhák, __ a melyek alá megfelelően lehet öltöz­ködni. A két ruházat közé szorult ’e- vegőréteg közömbösíti a hideget. — A bőrcipőket, csizmákat, ha szalmaborí- íásstl látják el, — mint azt a harctéren csinálták már, — nem fagy meg a láb. Nagyon jó a hideg ellen a papirborítás. Az ember a 20 fokos hidegben már fázik jó ruházkodás esetén is a 30 fokos hidegben bizonyis megkönnyeb-* bülést érez és nem érzi annyira a hide­get, mert a fagy majdnem a tűz erejé­vel érvényesül, vele szemben. Minél na­gyobb a hideg 30 fokon túl, annál haj­lamosabb az ember az álmosságra. __ E zért van az, hogy a nagy hidegben fáradtan lepihenő emberek elalszanak és megfagynak. Negyven fokos hideg­ben már aiig elviselhető fáradtság érzé­se vesz erőt az embereken. A negyven és ötven fok közötti hidegben nem se­gít a ruházat, csupán a rossz hővezetők halmozása, például széna- és szalmaka­zal alá való rejtőzés. A földbe nem le­het üreget ásni, mivel kétnapos 40 fo­kos hidegben annyira átfagy a talaj, hogy robbantani is alig lehet. Ötven fogos hideggel az emberi szervezet már nem tud megbirkózni és bekövetkezik a hideg álomg, a halál. Ilyen hidegben ■az az érzés, hogy a levegő is szilárddá fagy. Ebben a hidegben egy lónyerPése irtózatos fülrepesztő üvöltésnek hang­zik, egy szekér zörgése pedig a meny­dörgéssel azonos. EtaöaefnyllvéiitÉs Mirtdazoksak, kik drága gyermekünk és testvérünk elhunyta alkalmából rész­vétünkéi fájdalmunkat eny b'teni igyekeztek ezúton is hálás köszöneíünket fejez­zük ki, Kerinyi család. FiiEiyj ä&tz&d)KWeÁttW Ró ni kát Marcel. Gör. kát. Sz. P, Prot Gusztáv. A cap ké; 7 őrs 27 perc- sscr? nyngszik 16 űm 21 perckor. A hóid kél 22 óra «6 perckor, mmg- izik 10 ósa 29 peickor. Január 10. Hétfő. Hóm. kai. Antal. Gór. kát. Antal. Prof Antal, A nap kél 7 óra 27 petekor, nyug­szik 16 óra 23 perckor* A feotd kél 23 óra 28 perckor, nyng- *2ik 10 óra 51 perckor. MAGYAR NAPIREND: A felelősséget nem a feljebbvalóval^ hanem a nemzetted szemben kell min­denkinek éreznie, kinek-kinek a maga helyén. (Teleki Pál.) GYÓGYSZERTÁRÁK: Szombat estig a következő gyögyssww* Árak tartanak ügyeleti szolgálatot! öeada (Nyírvízpalote, Saédbearj^Htt, Gergelyffy [Szent letrán-út), Szombat estétől e-góra héten a acftvaí* isf*6 gyógyszertárak tartanak ágvwfsi* Janeeé—9-íSssásaeaan f&eíkes-w. Városi gőz- és kádfürdő: zárva. Gyakorlat teszt a mestert! 20 éve javít írógé­pet, irodagépet, varrógépet a Nyírvidéki Műszerész Özem Nyíregyháza, Bethlen u. 10. «z. _ BÉLYEGALBUM: Gobát, Pan­nónia, Cserkész, Globas, cserefüzetek kaphatók J Ó BA-papírüzletben. 1 1 111 ■ III II IIWH A pénzügyigazgatóság a beha jthatatlai adók törlése iránt megtette az intézkedéseket

Next

/
Thumbnails
Contents