Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-01-15 / 11. szám
6, oldal MmnBtu Ä 9%ÄBOICSI HIT?LAP Trianon 24.) 1944 január 15. VáDlSZ KISKÁTÉ módszer, amikor az első* lövést a nyúl elé adjuk mire a nyúl csodálkozva elkapja a mellső lábait es nehézségéből keveset veszít; a másik lövést pedig a nyúl mögé küldjük, ettől a íyul kissé megijed és régi, nyugodt lendületével fut tovább. Azt, hogy a nyúl ilyenkor a bajusza alatt kajánul mosolyogj sőt hegyeset köp, csak a rosszmájú szomszédok ráfogása. Drága sport-e a vadászat? Hát amig a vadkereskedőnél nem lehet arcképes igazolvánnyal féllron vásárolni, addig éppen kétszer olyan drága, mintha lehetne. Mikor történik a „peisli“ kivétele és a bőr lenyúzása? Ez a vadászat utáni kártyapariikon szokott történni amikor az áldozatot a szerelemben való szerencséjével vigasztalják. — Mi az a kíméleti idő? Ez tisztán csak a vadász javát szol gálja. Kezdődik aznap, amikor az asz. szony elutazik nyaralni, avagy rokonai hoz es tart mindaddig, míg az asszonj onnét ismét visszavált. Fordulnak-e elő a vadászattal kapcsolatos szomorú dolgok is? Oh, igen: humoreszket írnak róla. (BechtoldJ ÉRTESÍTÉS. Bornngykeres kedésemet l£F 2 &7Á m ^ * íi- vi TT i . Site's. Ä! Lt“rokat bornagykereskedö. Telefoaszám : PÍE1G8 35 39. Kislnrooa Étterem 25 33 Járó Gábor 470 téli gazdasági tanfolyamot tartanak az idei télen 75.000 OBistkaUsMs les* bvum Magfayörsiágatk A Magyar Vidéki Sajtótudósító bu. dapesti jelentése szerint a gazdasági népművelés az egyik legfontosabb és legértékesebb feladata a magyar föld- j mívelésügyi kormányzatnak. A milliárdos mezőgazdaságfejlesztő Programmen is jelentős tételt foglal el a gazda- >ági népoktatás, — érthetően, hiszen a nagyar mezőgazdaságnak európai színvonalra való emelése csak akkor törhetik meg, ha megfelelő nagyszámú, okeletesen képzett magyar gazda kor zerű eszközökkel s korszerű módon oigozik földjén. A gazdasági nepmű- elés megszervezése Darányi Ignác ölmívelésügyi miniszter nevéhez fűzőik, nagyobb fejlődésnek azonban a "ü gazdasági tanfolyamok intézménye- ítése óta indult. A magyar gazdasági let elmaradottsága megkövetelte, hogy szakirányú fejlődésbe a kisbirtokoso- 3t intézményesen bekapcsoljuk, kü- mben kezdetleges gazdálkodásuk még csonyabbra süllyedt volna. Ezért hív- k el&tre 1928—29. évben az ezüstka- szis gazdakat képző 2—3 hónapos mdszerű téli gazdasági tanfolyamokat. Ma már mmdenlsf üttdja, hogy a SsinH ÉlH l«ll«kbia Vesssös Étteremben éikeihet. Kitűnő a olcsó menörendszer A téli gazdásági tanfolyamokon 40— 80 önálló gazda vehet részt hallgató ként. 24, de legalább 20. életévüket be töltött gazdák közül válogatják ki őket. A részvétel ingyenes. A könyveket, írószereket s az esetleges háziipari nyeis- anyagokat is a földmívelési miniszter adja. A helyi rendezőség csak a helyiségről, fűtésről és a világításról gondoskodik. A téli gazdasági tanfolyam az alapvető gazdasági ismereteket terjeszti széles körben, emellett azonban igyekszik arra is, hogy a nép általános műveltségi hiányosságait is pótolja. A hallgatókat iskolaszerű keretekben 160 —148 tanórán oktatják az alapvető is- j meretekre. Igen nagy előnye a téli gazdasági tanfolyamnak, nogy a végzett és ezüstkalászos jelvénnyel kitüntetett gazdák a megszerzett szaktudásukat saját gazdaságukban azonnal hasznosíthatják. Mezőfazadságfejlesztésünk elsőrendű érdeke, hogy a kisgazdák s zakképzését gyos ütemben biztosítsuk. A statisztikai adatok figyelmeztetnek bennünket erre. A hivatalos kimutatásból is az derül ki hogy a mostani, második világháború előtti országunk gazdaságainak összes területéből 45.84 százalékot kisbirtokosok kezelnek. Ennek megfelelően igyekszik is az államvezetés a gazdasági tanfolyamok számát szaporítani. Tizenöt esztendővel ezelőtt, az első tanfolyamok megnyitásának évében 13 íanfolyamot rendeztek, a múlt évben pedig már 286-ra emeljék a téli gazdasági tanfolyamok számát. Másfél évtized alatt 6500 községünkből 1247-be jutott el a tanfolyam. Összesen 1371-et rendeztek. Ez a szám azt bizonyítja, hogy a magyar falvak s városok egyötöd részében az ezüstkalászos gazdák úrmutatásához igazodik a kisüzemi gaz- 1 dálkodás. j Az idei télen 400 téli gazdasági lan- ! f°iyam rendezését tervezik. A tanfolyamok nagyrésze már folyik is, közülük 80 Erdély területén működik. Ezeken a 2—3 hónapos rendszerű tanfo^ lyamokon kívül még rövidebb, 2—3 hetes gazdasági tanfolyamokat is rendeznek (közülük 15 ruszin nye’vűt Kárpátalján), tehát előreláthatólag összesen 460—470 tanfolyam lesz az idén. A tanfolyamot végzett ezüstkalászos gazdák száma az egész országban eddig megközelítően 60.000. Az idei tanfolyamok előreláthatólag, 16—18 ezerrel emelik ez\ a számot, úgy, hogy tavaszra ezüstkalászos gazdáink száma valószínűleg eléri a 75.000-et. A mezőgazadság-fejlesztési program- műnk végső célja az, hogy minden köz- igazgatási járásban 3—5 téli gazdasági tanfolyam adjon a falvaknak ezüstkalászos gazdákat. Évenkint 1000 téli gaz- J dasá£i tanfolyam megrendezése biztosítaná, hogy minden községbe 6—7 évenként eljusson az ezüstkalászos gazdákat képző anfolyam. _. ____ (dr. V. K.) J EGYEZZE FEL rádió készüléke hibajelenségieit mert ezek közlése olcsóbb és gyorsabb javítást eredményeH00K KáLlAg radic laboratóriuma betűien u. 10. — Tel 29—27 küiörHogoaMt&Q 3 & választékbat■ SUUiÜSZ latarcsariiimiis VÁY ADAM UTCA 4. Hallom, újra beszélnek róí.a, hogy a vadászengedélyeket szakvizsgához kellene kötni. Helyes: elvégre itt ártatlan nyulak es hajtok eleterol van szó. — Orvosok a megmondhatói, mily kezdetlegesek a kocavadászok lőtte sebképek és mily élvezetes a szakvadász által lőtt sőréteket, — ha nem is bekapni, hanem kioperálni. A szakvadász sőréiéi valhogyan rendezetten, szabályos lőképszerűen vannak elhelyezve a hajlóban; a szaktalan vadász sörétei pedig össze.vissza húzódnak meg a hajtó izomrostjai között: orvos legyen a talpán, aki azokban magát kiismeri. Alább — csak úgy kapásból — néhány kérdést és feleletet gyűjtöttem össze, amelyek az elméleti vizsgánál sora kerülhetnek. — Mi a vadászat? A vadászat a legnemesebb sport, mely nem mindig az állatok megöléséből, hanem gyakran csupán jóindulatú meg- ijesztéséből áll, és aminek köveikez. ményeként némely vadászt az állatvédő egyesület dísztagjává választanak. Miyen embert kivan ez a sport? Ez a sport egész embert kíván. Akinek, teszem azt, a vadászkalandok meg- i győző előadásához szükséges orgánu- j ma hiányzik, abból tekintélyes vadász sohasem lehet. Ki a kezdő és ki a gyakorlott va- i dász? Kezdő vadász az, akiről a gyakorlott í vadász azt hiszi, hogy füllentéseit el- í iszi, gyakorlott vadász az, aki már j annyiszor mesélt el bizonyos veletör. ; tént vadászregéket, hogy végül maga is I elhiszi őket. i — Mikor remélhet a vadász felesége | biztos zsákmányt? Ha vadászuknak az útja vadkercske- j des előtt visz el, mert ez határozottan ! szerencsét jelent. Bajt jelent-e, ha az ember öreg- ! asszonnyal találkozik az erdőben? Eb babona csupán! Öregasszonnyal j találkozni legfeljebb kellemetlen, kü- í Ionosén, ha azt egy fiatal leánnyal való I alalkozas eshetőségeivel vetjük Össze, j — Mire kell vigyázni éjjel? Éjjel tudvalevőleg minden tehén fe- I kete és ezért óvatosnak kell lennünk | ha szarvastehenet vélünk látni. Igye- ! kezm kell tisztába jönnünk, van-e ko j °mp a nyakán. Ha van, akkor várjuk I ™eg a derengést, mert nincsen kizárva ! hogy a szomszédoknak a fejőstehene! Ha nincsen rajta kolomp, akkor pró- j 3 J,.”egfejm: ha hagyja magát, ak- I ' mr biztosan fejőstehén, ha pedig has- ! ízarS t ^ eIszalad, akkor alighanem 1 szarvasién volt. Ez esetben sémim ér. , me nincsen, ha öklünkkel megfenye,g.,JU ’ mert a szarvas tehénnek hátul C tükre van, de szeme alig. J ^ — Hogyan számijuk ki, hogy cg-/ el- i eltett szarvasbika tényleg Zy ^ls c ,íUey,' a sz'ré"yea dicsjkvő va- * "W'»« saámá- ! hol 50 százalékot levonunk, a megma e radt összeget kettővel elosztjuk és még a egyet hozzáadunk. A legtöbb esetben az k eredmény az, hogy a szarvasbika még L a legjobb egészségnek örvend és ükana lesz. v a — Mi az agancs? 1: ^ Fejdísz, amelye mindig csak más fe- I h jen veszünk észre. j r | — Mi a különbség a véletlen találat és a kitűnően célzott „blattsussz" köi zö|t? : A véletlen találatot óriási rzerencsé! vei mindig más lövi, míg a szívlövést í mindig csak mi magunk, fölényes ter- ! mészetszerűséggel. — Ki alapos vadász? Aki, ha ragadozó mdár repül el felette, előbb megnézi a ,.Vadászok Zseb- J könyve“ megfelelő tábláján, — esetleg i a Brehm megfelelő kötetében, _ hogy I kártékony-e a madár, avagy hasznos, I és aszerint nézi aztán elégedetten, vagy i bosszankodva az eltűnő madarat. Melyik vadász beszélhet szeren- * cséről? Aki békésen gombázó szerelmespár- mozgatta bokrot vesz célba és két, a fa tetején veszekedő fajdkakast lő lé. — Mikor mondjuk a nyúlról, hogy szépen sörétezett? Ha az ebédnél a söréitől kitörik a hi- 3 vatlan vendégnek a foga. j Egészéges-e a vadászsport? | Nagyon, mert a bosszankodás és a kárörvendés szabad levegőn történik Mi az a double coup, magyarosan „dibliku““? Ez a tüzérségtől átvett villabelövési ""VteSRZZfl*-' ■ <
