Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-01-12 / 8. szám

Előnyős magtermelési szerződéseket kőt saláta, retek, ugorka, bab, mieden fajta borsó, lóhere ésittcerna^b^jBBgvj^ Magyar MezzőgazzdáU Sszövetlaeareie SZ ABÖLCSVÁRMEGYEI KIRENDELTSÉGE, NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA U 7. I. EM Bertalan Kálmán: Ha vármegyénk 127 községében a ter­melők hegyközségekké tömörülnek, ezeknek vezetői a Hegyközségi Tanács útján egységesen léphetnek lel Drágán adta a malacokat, j 1000 pengőre Ítélték Ramosóczky Józsefné újfehértói la­kos 11 darab 15 kilós malacot adott el a hatóság által megállapított 96£ P ár helyett 1400 pengőért. A malacüzletből kifolyólag Ramosoczky Józsefné ellen árdrágítás miatt eljárás indult. Ebben az ügyben tegnap délelőtt tartott fótar- gyalást a nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir, büntető egyes­bíró, aki a vádlott asszonyt 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az eladott malacok vételáránk elkob­zását is elredelte a törvényszék. A vásári és piaci bslypénzfizetés szabályozása A Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter körendelete újra szabályozta a vásári és piaci helypénzfizetés meg- álapítását. A rendelet szerint vásári és piaci helypénzt csak az engedélyezett vásárokon és napi piacokon, azok tar­tama alatt, kizárólag a vásártérnek ki­jelölt területen való helyfoglalás alapján állatvásárok alkalmával pedig csak az álátvásár bejárójánál szabad szedni. A helypénzt helybeliek és nem hely­beliek egyaránt kötelesek fizetni. Ugyan azon árú után csak egy díjtétel alapján szedhető helypénz. A körrendelet ren­delkezéseitől a kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszter engedélye nélkül eltérni nem szabad. Anekdotánk s A rossz Sin Nagy Frigyes egyszer meglátogatta a spandaui fegyenctelepet és minden fe*- gyenctől megkérdezte, hogy mi a vétke. Mindegyik azt állította, hogy ártatlan. Egyelen egy felelte bánatosan: ,:Én egy egészen rossz ember vagyok, rosz- szabb, mint az összes többi. Megérdem- lem a büntetést.“ — „Akkor takarodjon innen“ — szó­lott a király, „Mit akar ez a rossz fic­kó itt csupa rendes, becsületes ember között. Szabolcsvármegye Hegyközségi Ta­nácsának évi rendes közgyűléséről nyomtatott jegyzőkönyv készült, melyet a Hegyközségi Tanács megküldött min­den szabolcsi községnek. A közgyűlést Bertalan Kálmán országgyűlési képvise­lő, a Hegyközségi Tanács elnöke a Hi­szekegy imájával nyitotta meg, amely után a Tanács megalakulásának és el­nökké választásának körülményeit is­mertette, majd az egész vármegye ter­melő-társadalmára döntő jelentőségű megállapításokat tett a hegyközségek működésének jelentőségéről. — Tudatában vagyok annak a nagy- hordf rejű kérdésnek — mondotta —, melyet a vármegye 22.000 kát. holdas gyümölcsöse és szőlője jelent és tu­datában vagyok annak a felelősségnek is, melyre az elnöki tisztség elvállalása kötelez. A Földművelésügyi Minisztérium a Hegyközségi Tanács megalakulása után a termelőkkel való érintke­zést a Hegyközségek útján, ezekkel pedig a Tanács útján kívánja csak felvenni, minden intézkedését, rendeletéit slb. ezen keresztül lebonyolítani, a védeke­zőszereket és egyéb, a termeléshez szükséges anyagokat ezen keresztül ki­osztani. Mezőgazdasági és közgazdasági érdeket jelent tehát a Hegyközségi Ta­nács lelkiismeretes működése, melyet azonban csak abban, az esetben tud hiánytalanul ellátni, ha felettesei, va­lamint a Hegyközségek s azok tagjai­nak részéről minden lehető támogatást elnyer. A Földynűvelésügyi Miniszlterj úr. Bárányos Károly államtitkár úr, az alatta működő si űlészeti és: borászati osztály főnöke és beosztott tisztviselői, Szabolcsvármegye alispánja, valamint a megye másodfőjegyzője, mint minden ügyünknek referense, legteljesebb tá­mogatását megígérte, de minden eset­ben azt nyújtotta is. Sajnos, nem mondhatom el ugyan­ezt vármegyénk községeinek terüle­téi élő Hegyközségek, illetőleg ter­melők minden egyeséről. Sok esetben húzódozás, az ügy megnem értése, a tolmácsolt utasítások be nem tartása, stb. stb. egyáltalán nem segítet­ték elő a Hegyközségi Tanács működé­sét, sőt annak munkáját csak hátráltat­ják és legtöbbször kárt is okoznak. Vármegyénk gyümölcsösei és szőlői nemcsak egy szebb, magasabb mezőgaz­dasági kultúrát, ezer és ezer napszámos ember megélhetésiének biztosítását, egy csomó iparágnak a foglakoztatását, az adók biztosításának:. befizetésének a le­hetőségét jelentik, hanem tulajdonosuknak, művelőjüknek az átlagon felüli hasznot, az elérhető termelési jövedelemnek többszörö­sét nyújtják. Kötelességünk tehát mindent megtenni abban a tekintetben, hogy a háborúval járó nehézségek, a munkáltatási hiá- nyoságok, a védekezcszerek csekély mennyisége és egyéb egy egész csomó hiány, nemcsak bosszúságot, de a ter­melés fennakadását is jelentő kiesések készületlenül ne találjanak bennünket. Mindezeknek ellensúlyozására, a hiá­nyok kiküszöbölésére, a termelés mene­tének biztosítására legerősebb fegyve­rünk az egység és a szervezkedés. Ha vármegyénk 127 községében a termelők hegyközségekbe tömörül­nek, ezeknek vezetői a Hegyközségi Tanács útján ,egységesen léphetnek fel s ha én is, mint ezen szervnek elnöke, érzem az egységet a hátam mögött, mindenütt kellő módon tu­dok fellépni és így mindenütt ered­ményt is tudok elérni. Éppen ezért nem győzöm eleget hang­súlyozni azt, hogy azon községek te­rületén élő termelők, hol a hegyközsé­gek még nem alakultak meg, ebbeli kö­telezettségüknek saját érdekükben is mielőbb tegyenek eleget, mert az elkö­vetkező év, mely minden termelési szük­ségesség tekintetében az eddigieknél csak súlyosabb lehet, annyira készület- lenül fogja őket találni, hogy az a ter­melés teljes csődjét is jelentheti. Pedig ez nagy szó a mai világban, az ismert gyümölcs- és borárakat tekintve és nagy szó különösen azért, mert a me­zőgazda egy évben pénzét csak egyszer forgathatja meg. Ha ez elmarad, ismét egy évet kell várnia. Míg Isten segítsé­gével, itteni vállait kötelezettségemet el tudom látni, célom az lesz, hogy a lehetőségekre álló eszközökkel vármegyénk terü­letén lévő szőlő- és gyümölcsterme­lők érdekeit megóvjam, termelésü­ket elősegítsem, érdekeiket minden­kivel szemben megvédjem és képvi­seljem. Minden egyes telepítésre alkalmas he­lyet — hol arra mód is kínálkozik — szeretnék szőlővel és gyümölcsfával betelepíteni s nemcsak a mezőgazdák­nak földjeire nagyobb telepítéseket, ha­nem a kisemberek, más foglalkozásúak udvaraiba is egy-két gyümölcsfát juttat­ni, mely nemcsak a szemet gyönyörköd­teti, ápolásával—kezelésével a minden­napi robotban elfáradt embert felfrissí­ti, hanem a család asztalára és a gyer­mek kezébe az életet és egészséget je­lentő gyümölcsöt is odavarázsolja. Ettől távolabbi célom az, hogy a háború any- nyi nehézségei közepette is az igazi aranyvalutát jelentő gyümölcsösöket és szőlőket átmentsük a majdan elkövet­kezendő békébe, ahol már a termelés­nek manapság oly sokszor megoldha­tatlannak látszó feladatai minden tekin­tetben könnyűséget fognak jelenteni. — Mindez csak akkor érhető el, ha min­den tekintetben hátam mögött érzem és tudom is Szabolcsvármegye gyümölcs- és szőlőtermelőit, illetve tömörülései­ket: a fürgén, frissen működő Hegy­községeket. Ezzel áll, vagy bukik Szabolcsvár­megye Hegyközségi Tanácsának munkája, száz és száz termelő va­gyona és annyi sok ezer napszámos család mindenkori bevétele. Kérem önöket, segítsék elő ebbeli tevékenységemet támogatásukkal és ugyanerről világosítsák fel mindazokat, kik elvakultságukban, rövidlátásukban azt hangoztatják, hogy a hegyközségek­re semmi szükség nincs. A közgyűlés örömmel fogadta az el­nök beszámolóját, célkitűzéseit minden tekin.etben támogatni kívánja. A közgyűlésről Bertalan Kálmán el­nök javaslatára üdvözölték báró Bánffy Dániel földmívelésiigyi minisztert, dr. Bárányos Károly államtitkárt, dr. Nyí- ry Károly miniszteri tanácsost, akik minden tekintetben jóindulattal és szí­vesen állanak a Hegyközségi Tanács segítségére és támogatására. A közgyűlés ezután meghallgatta a Tanács egy évi munkásságáról szóló jelentést, amelyet Velich Sándor, a Kertmunkásképző Iskola igazgatója ol­vasott fel. A hegyközségi törvény ér­telmében a „Hegyközségi Tanács az okszerű szőlő- és gyümölcsgazdálkodás és értékesítés egyetemes érdekei szem­pontjából irányija a hegyközségek mű­A fegyenc így kegyelmet kapott. Hnngárfa Flnudnhái« Uránia FilmBsinhási Január 12—14. Szerdától péntekig Az óriási sikerre való tekintettel két napra pro'ougálva Zenélő Január 12 13 14 én A legszebb zenéjü filmoperett malom Szivet lelket gyfnyörködtető muz&ikáju és két órás kacagásról gondoskodó film, Főszereplói még : Dáyka Margit. Szilassy László. Csortos Gyula. Latabár Kálmán, Vaszary Piri­A rendkívüli sikerre való tekin tettel a Zenélő malöm c. film csütörtökre és péntekre prolongálva van. Jón Móricz ZsJgmond művészi filmje KEREK FERKÓ Jön Móricz Z?igmead regényéből ké szült pampás film Kerek Fcrkó Kezdési idők Vasár- és ünnep nap 3, 5. 7, fc.lö»dúsoktkezdete 7*4, 7*6, 7*8 j A budapesti vásár on nagy Kárpátalj sikert aratoti agy« tngye“ Kertész Antal likörgyárának „A F O N Y A“ likírküiönle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90

Next

/
Thumbnails
Contents