Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-23 / 43. szám

Rendfokozat: Tábori posta: Nyíregyháza. 1944. február 23 (Trianon 24.) xil. évfolyam 43 (3250.) szám. szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-u. 1. POLITIKAI NAPILAP Előfizetés: 1 hónapra 410. negyedévre 12.40 F Postatakaréki csekkszám: 47.139. Telefon: 20-77. Szovjet légitámadás érte Stockholmot Kedden délben angolszász repülők Zágrábot bombázták Ellenséges gépek berepültek a magyar Ségltérbe Krivojrogot és Cholmot kiürítették a német csapatok Churchill nagy beszédet mondott a háborúról, a légitámadások fokozásáról és a lengyel kérdésről Zágrábból jelentik. Kedden délelőtt 10 óra 30 perckor erős repülégépzúgás volt hallható a horvát főváros felett. Néhány percre rá a légelhárító tüzér­ség megnyitotta a tüzet. 10 óra 55 perc­kor a repülőgépek búgása megerő:ödött és hirtelen a városra lecsapódó bombák robbanása volt hallható. Eddigi megállapítások szerint a bom­bák a főpályaudvar környékén hullot­tak le. Az egyik bomba a négyemele­tes munkásbizosító épületre esett. A bomba ékalakban kettészakította a két felső emelet utca felőli falát. Erre az épületre még egy másik bomba is eset.. Egy másik bomba a Kuncsics utca kö­zepére esett s feiszakította az úttestet­A pályaudvar mellett húzódó botani­kus kertbe is esett néhány bomba. En­nek a környéknek összes ablakai betör­tek azon a részen, ahol a bomba az épü­let sarkától távol esett le. A szálló bel­nő része kissé megsérült. Sem a magyar követség épületének, sem a magyar kolónia tagjainak bajuk nem történt. A magyar követség épületé­hez közelebb, körülbelül 6—800 mé­terre esett bomba, amennyire az eddigi adatokból meg lehetett állapítani. Berepülés a magyar légitérbe A MTI jelenti: Február 22 én a déli órákban ellenséges repülő gépek több hullámban berepültek az ország nyugati légiitrébe, ahon­nan északnyugati irányban tovább repüllek, másik rés?ük a vissza térő gépekkel együtt déli irányban távozott Bombázásról nem érke zett jelentés. Támadás a Duna és az Alpok körzete ellen berepült kötelékeké, amikor a tá­madók igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Távolból irányított bombák Londonból jelentik: A Daily Scatch az oslói rádiónak azt a je lentssét közli, amely szerint a né­met légierő vasárnap éjszaka Lon­don ellen végrehajtott támad as a alkalmával távolból irányitoti bombákat alkalmazott. Berlinből jelentése : Német harci repülőgépek Délkeletanglia és Nagy-London területe ellen kedden éjszaka végrehajtott támadása so rán igen erős ellenséges elhárítás ellenére is jó eredményt értek el a kitűzött célpontokban. A harc bavetett német repülőgépek vesz­tesége rendkívül csekély volt. A keddi támadásból csak egy gép nem tért vissza kiinduló pontjára. ill bombázó pnszlnlása Berlinből jelentik. A német légvéde­lem a Németország középső és déli ré­szei ellen intézett amerikai és brit légi­támadás során 111 nagyrészt négymo­toros repülőgépet lőtt le. A támadást Anglia felől Némtország középső ré­szei ellen, dél felől pedig Bajorország ellen irányították. A német vadász- és romboló kötelékek a berepüléskor harc­ra kényszerítették a támadó gépeket és Közép-Németország felett 64 négymo­toros bombázót, valamint 16 kísérő va­dászgépet, a dél felől berepülő gépek közül pedig 31 négymotoros gépet lőt­tek le. Az elpusztult gépekkel együtt több mint ezer kiképzett repülő vesz­tette életét. Berlinből jelentik Angol- ame- j rikai bombázó gépek kedden u déli órákban berepültek Délné- metorsvág felé és támadást intéz tek a Duna és az Alpok körzeté nek egves célpontjai ellen. A kedvezőtlen időjárási vis7onyok és csaknem zárt felhőtakaró ellenére i a német légvédelem mieden elhá­rító eszközt harcba vetett. A va­dász és romboló gépek már a cél területen kívül felvették a harcot az ellenséges bombázókkal és megakadályozták támadási tervük végrehajtásában. További részle tek ezidőszerint még nem állnak rendelkezésre A berepült bőm bázókötelékek száma azonban minden valószínűség szerint sok­kal kisebb, mint az előző napokon CHURCHILL BESZÉDE. Londonból jelentik. Churchill tegnap az alsóházban nagy beszédet mondott s beszámolj az általános hadi- és külpo­litikai helyzetről. Nem tett olyan kijelentést — mon­dotta Churchill, — hogy a háború 1944- ben véget ér, de annak ellenkezőjét sem állította. A német hadsereg több mint 300 hadosztályra rúg, harci ereje ki­váló. A továbbiakban a Németország elleni légitámadások mértékéről tett kijelen­tést s általánosságban azt állította, hogy az ellenséges tengeralattjárók felét meg semmisítették. Alégiháborúval kapcsolatosan többek között ezeket mondotta: — A tavasz és nyár folyamán nagy mértékben fog emelkedni ezeknek a támadásoknak az ereje. Ez a légi offen- zíva alapul szolgál, arneiyre inváziós tér veinket felépíthetjük. A támadás sokkal nagyobb méreteket fog ölteni, mint amilyen eddig elképzelhető volt. — A szövetséges hatalmak kormánya nem fogadja el azt a gondolatot, hogy a há­ború megrövidítésének ezt a legfonto­sabb eszközét korlátolt, vagy csökken­tett módon kellene igénybe venni. Az olaszországi' hadműveletekkel kap­csolatos csalódást Churchill az időjá­rással hozta összefüggésbe. Ismertette azokat az okokat, amelyek miatt nem valósítható meg nagyobb kétoldalú át­fogó mozdulat Olaszország keleti, vagy nyugati partvidékén. Az olaszországi küzdelemről kijelen­tette, hogy hosszú és kemény lesz. An­nak a reményének adott kifejezést, — hogy ha bevonulnak Rómába, akkor új­ból áttekinthetik az egész olaszországi politikai helyzetet. Titoról, mint kiemelkedő szabadság- harcosról beszélt. Utalt arra az ellen­tétre is, amely Péter király és Tito között fennáll. A kairói, teheráni és moszkvai ér­tekezlettel kapcsolatosan ezeket mon­dotta : — Kevés nézeteltérés lenne a há­rom nagyhatalom között, ha e hatalmak képviselői havonta egyszer összejöhet­nének. Meg vagyok győződve, hogy később újabb összejövetelre kerül sor. Lengyelország sorsával kapcsolatosan kijelentette, hogy a kérdést személye­sen felvetette Sztálin előtt, hangsúlyoz­va, hogy Nagybritannia a Lengyelor­szágnak nyújtott biztosíték végrehajtá­saképpen üzent hadat Németországnak. A brit kormány politikájában tehát Len­gyelország első helyen áll. Nagy meg­elégedéssel értesült Sztálintól arról, hogy eltökélt szándéka fenntartani a független és integer, erős Lengyelor­szágot Európa egyik főhatalmaként. — Nagyfokú rokonszenvvel viselte­tem Lengyelország iránt — tette hozzá Churchill, — de ugyanlyen módon ro­konszenvezem az orosz állásponttal is. Oroszországnak joga van arra, hogy biztosítsa magát a nyugatról jövő tá­madással szemben és mi teljes mérték­ben helyeseljük azt, hogy Oroszország nemcsak a hadserege erejével szerez­zen magának biztonságot, hanemi hogy megnyerje az egyesült nemzetek hozzá­járulását is. Nem tudom elképzelni,, hogy Oroszországnak a nyugati hatá­rokra vonatkozó kívánságai átlépjék az észszerűség és az igazságosság halárait Sztálin és én megegyeztünk abban, hogy Lengyfeíor«zág északon és nyugaton Németország rovására kárpótlást kap­jon. — A feltétel nélküli megadás nem akarja azt jelenteni, hogy a német né­pet fogságba vetjük, vagy kifosztjuk, — folytatta Churchill —•. Ez csak azt akarja mondani, hogy a szövetségese­ket a megadás pillanatában nem köti majd a német néphez semmiféle meg­állapodás, vagy kötelezettség. így pl- nem vetődik fel az a kérdés, hogy váj­jon Németországra is alkalmazzuk az Atlanti Chartát, vagy megtiltsunk terü­leti kiigazításokat. Ezután rosszallását fejezte ki egyesek tevékenysége felett, akik régi ellenté­teket igyekeznek felszítani Nagybritan- niában. Beszédét ezekkel a szavakkal fejez­te be: — Remélem, hogy a rettenetes erő­feszítéseknek és súlyos áldozatoknak ezekben a napjaiban nem fogjuk cser­benhagyni a nemes érzelmekből fakadó egység godolatát. Minden tőlünk telhe­tőt megteszünk kötelességünk teljesítés sére. Ha így cselkszünk, a győzelem már nincs messze s bizonyára végered­ményben a miénk s lesz. (MTI.) * NÉMET VISSZHANG CHUR­CHILL BESZÉDÉRE. Berlinből jelentik. A MTI. diplomá­ciai levelezője írja: Churchill alsóházi beszéde meghozta bizonyítékát annak, hogy a Daily Mail és a Times feltűnést keltő fejtegetései az angolszászok ré­széről a Szovjet-Unió irányában fenn­álló engedékenységről megrendelt cik­kek voltak. Churchill elismeri, hogy Sztálin személyesen foglalkozott a len­gyel kérdéssel és megelégedéssel érte­sült arról, hogy Moszkva állást fog­lalt erős, természetesen a szovjet szá­mára kedves kormánnyal rendelkező Lengyelország mellett. Ebből követke­zik, hogy Anglia a lengyel kérdésben meghajolt a szovjet követelései előtt és ezzel egykori biztonsági garanciája Lengyelország számára átalakul a. — Szovjejt-Unio javára szolgáló garan­ciává. A Daly Mail felszólítása a szovjet­hez, hogy Finnországgal, Magyaror­szággal, Romániával és más államokkal rövidesen bánjon el, Churchill beszédé­nek mgvilágításánál különösebb nyo­matúkra tesz szert. Churchill beszéde a Moszkva előtti meghódolás és az euró­pai politikai befolyásról való lemondás jegyében áll. * Berlinből jelentik. Illetékes német helyen a következő tájékoztatást adták

Next

/
Thumbnails
Contents