Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-22 / 42. szám
4. oldal 9- /nromiJSii ^ llAsotcsi mu?LJIF (Trianon 24.) 1944 február 22. mm Nyíregyháza Megyei Város Zöld keresztes Egészségvédelmi Szolgálatának közleményei: HARC A CÜMÖKÓR ELLEN. E héten rendezi a Tubercolosis Elleni Országos Szövetség országszerte a negyedik „Tubercolosis-hetet“, mely alkalommal a propagandának minden eszközét felhasználja arra, hogy z cszág egész lakosságát csatasorba állítsa 3 legtöbb áldozatot szedő fertőző népbetegség, a tubercolosis ellen. A gümőkór szörnyű pusztításait az alábbi pár statisztikai adat is teljesen megvilágítja: A gümőkór minden huszadik percben olt ki egy magyar életet. Magyarországon a gümőkóros betegek száma évente kb. 60.000. Évente 20.000 magyar pusztul el gü- mőkórbaa. Nemzetgazdasági szempontból ez munka kiesés miatt évente 375 millió pengőt jelent, de ehhez hozzá kell még számítani a gümőkóros betegek ellátására fordított évi 100 millió pengőt is. A gümőkór a legantiszociálisabb betegség, mert elsősorban a szegény népréteget sújtja, akik túlságosan terhes fizikai vagy szellemi munkát végeznek, emellett rosszul táplálkoznak és egész-- ségtelen lakásokban, odúkban laknak. Egy emberöltővel ezelőtt még 60.000 ember pusztult el Magyarországon tu- bercolcsisban, most már csak kb húszezer tehát évente 40.000 magyar életet mentenek meg a gyógyító és védekező munkával. Az állam biztosította a védekezés eszközeit, mert minden jelentősebb helyen a közületek bevonásával Tüdőbeteggondozó Intézetet létesített, — így Nyíregyházán is (Víz-utca 55 szám a.) És most az a feladat, hogy a közönség széles rétegei kellő időben igénybe is vegyék azt, mert a nemtörődés és tudatlanság ezen a téren még mindig nagy és igen veszélyes. A legtöbo beteg még most is csak akkor jelentkezik, amikor betegségén már nem lehet segíteni. Az 1940. évi VI. t.-c. 1. §-a a gümőkór elleni védekező közfeladattá tette. 2. §-t a gümőkóros betegek részéi kötelező orvosi gyógykezelést ír elő következőképpen: Aki tud arról, hogy vagy saját maga észlelt tünetekből arra kövelkeztethe hogy gümőkóros megbetegtdéabzn szei ved, köteles magát orvossal gyógyk« Farsangi naptár | Hétfőn: Szilasav és Sz»*nr)rőy szerep-ln-k a Korona Kávéházban, Kedden: Szerdán: Csütört : •9» „ Péntek: S^ilapgy a Korona Étteremben énekel Szombat: Tj£nc a Koroaa Kavéhá/.ban Vasárnap TiSne * Korona Kávéhtzban zeltetni. A munkaadó, illetve a munkaifelügyelő, a hivatali főnök, ha a munkavállaló vagy alárendelt gümőkóros megbetegedése tudomására jut, köteles azt figyelmeztetni, hogy magát orvossal gyógykezeltesse. Ha a munkavállaló tagja valamelyik kötelező betegbiztosító intézetnek, a munkaadó köteles a munkavállaló gümőkóros megbetegedését a biztosító intézetnek bejelenteni. Minden magyarnak kötelessége tehát nemzetét legjobba^ pusztító betegség, a tubgercolosis ellen küzdeni, mert a legutóbbi húsz év alatt is hazánk népességének szaparadásából félmillió főnyi kiesést okozott. Dr. vitéz Juhász István sk. m. kir. tiszti orvos, a Szolgálat vezetője. Vásárlás közben kíSosztolta a pénztárfiókot Egy Süssek kereskedőt 5000 pengővel megkárosította ax egyik „vevője“ Kiss Istvánné ibrányi fűszer, és vegyeskereskedő feljelentést tett, hogy ismeretlen körülmények között fosztogatják a pénztárfiókját. Számítása szerint legalább 5000 pengővel károsították meg. A panaszos annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a lopásokat az egyik „vevője“, Mátyás Lászlóné követte el, aki feltűnően sokat jár az üzletbe és állandóan a pénztár körül ólálkodik. A nyomozás során beigazolást nyert, hogy Kiss Istvánné gyanúja a'apos volt. A lopásokat Mátyás Lászlóné követte el, amiket be is ismert. Kihallgatásba során elmondta, hogy vásárlás közben, amikor a tulajdonosnő elfordult, áthajolt a kiszolgáló pu’ton és kinyitotta a fiókot, amelyben a pénz állt s abba beiemarkolt. Egy.egy alkalommal 100—150 pengőt vitt el. Mátyásné beismerése szerint 10 alkalommal vitt el pénzt a fűszerüzletből. Rendszerint olyankor ment vásárolni, amikor Mátyás Lászlóné gyermekei szolgáltak ki, — j mert akkor könnyebben jutott a pénz- ! tárhoz. barátom! — válaszolom én. Igazad van, én is bűnös vagyok, mert ha egy levelet kapok, amiben efajta vigyázatlan közlés ek vannak, akkor arra a levélre nekem is jobban kell vigyáznom. De éppen, mert nem tudhatod, hogy a levél, mit írtál, milyen óvaflos vagy könnyelmű, esetleg kémvédelmi kérdésekben iskolázatlan kezekbe kerül, éppen azért ne írj semmit, kedves barátom, ami idegen kezekbe kerülve e szempontokból káros lehet. Ez a leg- egyszerűbb és legbiztosabb védekezés a kémek ellen. Ha nem írtad volna a levelet, nem veszítettem volna el, vrgy nem emelték volna ki a zsebemből, akkor most nem prédikálnék neked itt arról, hogy van ilyen „ha“ is és ha szá* ,*ha közül csak egy teljesed k akkor holnap vagy holnapután bombák potyoghatnak a gyárra (térkép is volt a leveled mellett) vagy bűnös kezek felrobbanthatnak egy kazánt felgyjuthat- nak egy műhelyt, nem is szólva arról, hogy a termelés minden adatát' közölhetik ellenséges megbízóikkal. Ne beszélj, ne írj tehát senkinek semmit a gyárról, üzemről, amelynek kenyerét eszed, vagy amelynek adatait hivatalból vagy egyébként ismered. A gyár, az üzem része a honvédelemnek, tényezője a nemzeti erőfeszítésnek, nem tartozik senki idegenre, hogy mit s hogyan teremtünk elő belőle. Végezd a dolgodat és halgass! És tanítsd meg hallgatni mindazokat is, akik veled együtt dolgoznak. Barbarits Lajos, HA££ III. Száz százalékos hazafi a barátom. Mérnök egy gyárb?m. Kerékbe töretné magát magyarságáért. Csak egyet nem tud megtenni érte: — hallgatni. így történt a levéllel is. Nekem í rta a levelet. Meghívott a gyárba. A levél egyik rgsze így szó’t: „Ne sajnáld a fáradságot, pajtikám! Tudod te, milyen csodálatos ez az üzem? Tudod, hogy micsoda gépeket kons.ruáltunk az tuóbbi időben? Jövő héten helyezzük üzembe az újfajta szövőgépeket. Tizenhatot. 8 6 folyóméter a napi teljesítmény. A Cseri-erdő alatít főidbe süllyesztett műhelyeink vannak, tízvagonos raktárakkal. Ma ment ki a németeknek egy három va- gonos rendelés, jövő héten minden nap indítunk ugyanannyit. 1800 munkásunk váltja egymást három schichlben éjjel-nappal.“ így tovább a levél. A levélpapir egyik üres oldalán kis térképvázlat, hogy akkor i s odata’áljak a telepre, ha előre nem tudnám jelezni érkezésemet és a barátom nem várhatna. Mikor elolvastam a levelet, zsebre gyűrtem. Mikor otthon ebéd után újra el akartam olvasni, kiforgattam minden zsebemet, a levél nern volt sehol. Mi tör;éghetett? Az ircda-kabá’iom zsebéből kivehet- te az altiszt, vagy a gépírókisasszony, amíg benn voltam az igazgitóiál. Vagy kiesett a zsebemből, kirántottam a kesztyűmmel az utcán. Ezer a lehetőség. A bizonyos pedig egy: — ha kivették a zsebemből, ha véletlenül ta- iá.ta meg valaki, miadenképen avatatlan kézbe került és iletékle’enek [udomásá- jutottak belőle olyan adifak, amelyeket hétpecsétes Htokként kellene őrizni. Tudni kell ugyanis, — és ez as, amire a barátom nem gondolt, amikor levélt megírta, hogy a kaszárnyák kerül nem ólálkooik annyi kém, mint az ipartelepek, gyárak nyersanyag; erme’ő helyek körül. Hogy hol, hogyan fekszik a gyár, mit termel, mennyit, hogyan és mi készül, mi épül, mi újí ás var a termelés módszereben a mu:ka, a szállítás szervezésében, stb. — ezek az adatok a mai háborúban fontosabbak ehetnek az ellenségnek, mint egy pontosan lemásolt felvonulási terv. GA SSl — Jó, jó! — mondja a barátom — de hiszen, ha el is veszett az a levél, igen csekély a valószínűség, hogy azt éppen egy kém találja meg. Ha úgy veszett el, igaza van. De ha úgy lopták ki a zsebemből, akkor már biztos, hogy nem jóra használják. Mert százpengős bankjegyeket aligha sejtetett bérki is egy munkakabát zsebéből j kandikáló borítékban. Viszont ha úgy i veszett is el, akkor is megvan a lehe- j tősége, hogy aki megtalálja, vagy ha az i sem, akkor esetleg annak komája vagy j a házukban megforduló szemetesember j áll valamely ttikos szervezet szolgála- j tában. — Ez csupa fantázia — mondja a barátom. — Csupa „ha“ és .esetleg“ és j „hátha“ . .. Kémvédelmi hipochonde- j rek vagytok! Igen, kedves barátom! Kémek ellen csak Ogy lehet védekezni, hogy addig ! kell működtetni a képzelőerőt, amíg vérünkké válik, hogy semmit ne tegyünk, semmit ne mondjunk, semmit ne írjunk, ami bár akárhány ,ha“, ,,hátha“ „esetleg“ közül egyetlenegynek a bekövetkezése esetén is kárára lehet hazánk ügyének, honvédelmnüknek, nemzeti erőforrásainknak, legyenek azok anyagiak vagy szellemiek. Minden lehetséges esetre kel gondo’ni s még a lehetetlent is fel kell tételezni, mielőtt leírsz, mondasz, cselekszel, vagy elmulaszt asz valamit. Légy százszor inkább betegesen gyanakvó, légy képzelődő, légy minden inkább, csak véletlenül és akaratlanul se légy árulója hazád legcsekélyebb érdekének. — De hiszen te veszítetted el a levelet, — mondja a barátom — hát akkor mit leckéztetsz engem? Nem addig van ám az, igen tisztelt Az idén elébb kezdik meg a tegissvanast A szénellátás az utóbbi hónapokba» lényegesen javu’t- A téglagyárak nagy érdekl-déssel várják a koratavaszi szén. helyzet kialakulását, mert termelési kapacitásuk elsősorban a szénellátástól függ. A hazai téglagyárak egyébként az elmúlt hónapokban, amikor nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű szénnel, a lignitnek, mint tüzelőanyagnak feL használásval próbálkoztak. Ez erre vonatkozó kísérletek jó eredménnyel végződtek, úgyhogy a tég’aiparnak, ha nem is teljes mértékben, de mégis sikerült tüzelőanyagkészletét fokozni. A téglagyártási kampány, amely minden évben március végén indul meg,— az idén, ha az enyhe időjárás tovább tart, valamivel előbb kezdődik meg. A cukorrépa meliékter- termsk^ieek hasznossága Németországban a mai gyártási eljárások és főleg a korszerű cukorrépa feldolgozás következtében a cukorrépa úgynevezett mellék.érmékéinek meny- nyirége jóval felülmúlja a cukorrépából előállított cukormennyiséget. A cukorrépa melléktermékei a legértékesebb takarmányul szolgának, amelyeknek tápértéke négyszer nagyobb egyéb takarmányok tápér.ékénél. A leguj bb német gyorseljárással szárított répal©- véltermés olyan magas takarmány.ápér- tékkel rendelkezik, mint egy normális kiadós szénatermés és ezért a cukorrépa hasznossága a tekintetben is figyelemreméltó. (MNK) Borsó termelési ssersőáés köthető a Szabolcsi Borsóhántolónál Nyíregyháza, Arany János u. 48. Telefon 22 31
