Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-21 / 41. szám

4. oldal ^/fhnwSK JÍABOlXS! uns (Trianon 24.) 1944 február 21. Ai ejlóernyóngrás — Honvédelem! A Levente Hírközpont jelenti: A magvar városok u'cáin mü vészi kivitelű színes falragaszok jelentek meg, Ejtőernyős leventék láthatók a plakáton, a magasból; repülőgépekből is ejtőernyősök ug­rálnak s oldalt látszik az ejtő­ernyős leventék ugrótornya, arae* lyet Rákoson avattak fel a nyáron. „A sport mindrg honvédelem!“ — ezt a jelszót adta ki vitéz Béldy Alajos vezérezredes, az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek Országos Vezetője. A sportokat népszerűsítő plakát sorozat leguiabb száma ez a most ! megjelent falragasz, amely a leg j modernebb, legkatonásabb sportot i népszerűsíti: „Az ejtőernyőugrás — Honvédelem!“ A színes falragaszok országszerte nagy tetszést arattak. KÖmiSSIRTETÉS Frenk Hellers Három gyilkos belép Régen várta már az olvasó Frenk Hellernek, erűnek a kiváló svéd írónak új könyvét. A ,.klisszikus“ bűnügyi re­gényének ez a világszerte elismert szer­zője ,,Három gyilkos belép“ címen ír­ta meg legújabb rendkívül szórakozta­tó művét, mely még azok számára is megiepelés lesz, akik eddig is jól is­merték a szerzőt és annak sajátos stL lusát.A regény egyik szereplője Ebb Kristian, az ünnepelt norvég költő, le­velet kap a nagy kiadóvállalattól, mely­ből arról értesül, hogy megalakították a bűnügyi regények érdekeit szolgáló ..Skandináv Bűnügyi Club“-ot, melyre őt is elnökségi tagul jelölték. Ennek részleteit megbeszélni keresték őt fel otthonában a svéd Lütjens egyetemi tanár és Prepka a dán bankigazgató. Házigazdája, szomszédja az angol szár­mazású Vanico család, melynek egyik őse Napoleon száműzetésének szentilo. nai részese volt. Egy ezekről elköltött remek vacsora után arra ébrednek, hogy az egyik házigazdát a cselédség halva lalálta. Az orvosi vélemény természetes ha­lait konstatált ugyan, de a három ama­tőr detektív külön-külön bűntényt sza goi ki belőle. Sok izgalom és fordula között egymásután halnak meg, szinti megallapithatatlan módon a család több ^gja: nagyanya és két unokája. - A gyanú sok mindekire hárul, de az igazi bűnöst Épp Kristian nyomozása alap­ján, csak a regény legvégén fedezik fel annak személyében, kire éppen senki’ sem godolt. Bár csak detektívregény­elején nyelvészeink (Budenz, Szárnyéi, etc.) munkássága folytán cáfolatlan ténnyé vált, hogy a magyarság roko­nait nem $ nyugati nagy nemzetek kö­zött, hanem az északi, keleti népek kö­zött (vogulok, osztjákok, cseremiszek, mordvinok, észtek, lappok, finnek etc. között) kell felkeresnünk, nem talált rckonszenvre ez a kisnépekkel való, úgynevezett „halzsíros“ atyafiság. Sőt később is, amikor már rokonai közül az észtek és finnek már kivívták nemzeti önállóságukat} és lendületes építőmun- bájukkal, pompás kultúrteljesítményeik- 1 kel ^ bebizonyították, hogy méltó helyet ■foglalnak el az európai népek között, — a finn magyar rokonság még akkor -a csak néhány tudós, néhány nyelvész • ”b°8ara“ volt. — Nagyközönségünk ak | kor igen keveset törődött északi roko- j j nainkkal. Hala Istennek másként van ez ma í már- Megváltozott a helyzet. Ma min­den magyar büszkeségtől csillogó szem­mel vallja magát a finnek rokonának ! A „finn“ jelző ma valami szépet, cso­dálatosat, hősieset, mélyen emberit je­lent számunkra. És nemcsak mi tekin­tünk büszkeséggel erre a 4—5 milliós nepre, hanem a finnek kivívták minden ■mlturnemzet megbecsülését maguknak. Jól emlékezhetünk még a pár évvel ezelőtt kezdődött s nemsokára vége'ért I hősies szabadságharcra: a 4—5 milliós, öntudatos, kemény Északi Testvér — Vämemöjnen fiai, Kalev csodáserejű er iái, a gyerekszemű szőke rokonok I megveteftlábbal álltak hősien elleni verthullatva a drága hazai földre s ha sokan ottvesztek is, ellenálltak a 180 milliós nagyhatalomnak ,a vörös szov­jetnek! Akkor, a háború kezdetén, a nagyhangú szovjejplakátok kéthetes kis párádéról, Finnországba való bevonu­nk™1’ közeli békéről s nagy, gazdag zsákmányról áradoztak. De ez azonban valahogy mellőztetek A befagyott La- I doga-to végül - mégiscsak beszakadt 3 maga alá temette, jeges vízbe fojtot- ' ■ a az átlopakodó hadosztálycsordát. — Végül is kénytelenek voltak a „kéthe­tes párádét“ lefújni. _ a győzelmes Fr/íf°rSZaSa fl3Í visszah°zzák a finn eiyt; a. régen elszakadt, de magjá­ban, osmivolitában megváltozhatatlan ;zent gyönyörű földet: Karéliát. A Ka- evala bölcsője, Väijnemöjnen testvér- j mga a kis Aino-hablányka vidéke is „ aét szabad haza: Suomi földbe! És beszélt még tovább, tovább csodá- c -tos nosokrol, lgazi katonákról, neves n s névtelen emberekről, akik egyszerű 'eh<r ínyben, sítalpakon i-bánták a homezókön át, fenyők, nyír- l CS ÍOlgyek között - parancsot vif- . vagy gyilkoló gépfegyvert, ahogy ■ere mí\a -heIyZCt Pillanatnyi kény /, eg Ivánja. „Mi nem teszünk £ T oJtotolL Fényképalbum. Emlékkönyv, íróasztali kész .etek éba papir'és írosfrpff“. Sokas Eszter a leányok honvédelmi nevelésért! tart előadást Nyíregyházán Nyíregyházán a honvédelmi nevelés ügyének nagyfontosságú eseményére készülnek. Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének rendezésé­ben Kokas Eszter dr. egyetemi tanár jövő vasárnap, február 27-én előadást t°rt a városháza nagytermében a leá­nyok honvédelmi neveléséről. Kokas Eszter dr.-ral egy kiváló szo­ciológus is Nyíregyházára érkezik és a nők mai feladatairól ad elő. „ Mindkét előadás iránt bizonyára nagy es széles rétegeket megmozdító érdek­lődés nyilvánul meg. — MODERN DUGATTYÚS, át- átsző töltőtollak nagy választékban kaphatók JÓBA-papirüzletben. Sntínrást, vízvezetéket és lakatosmunkát mgtfbS2b3főan jutányosán készít kadoszta Béla "* *■1 »•------- » Teletel 22-97. S2. p aródia, mégis végig izgalmas ez a j könyv, melyet érj ékessé Frenk Heller 1 hivatott tolla avat. A kitűnő fordítás Dénes József, a szép kiállítás pedig az ízléséről ismert Stilus kiadó érdeme. Finnország: ereje az összetartásban, köielességfteljesitésben van — mondotta Rácz István, a Finnországból nemrég hazatért ujságrró.ea Kálviaeum Tanitónőképzőintézeti Önképzőkör Levelező Szakosztályának finn délutánján A református Gyülekezeti Ház nagy- i terme valóban zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel. A Tanítónő- képzőintézet önképzőköri szakosztálya, Nyu^asy Imréné vezetötanár rendezé­sében újból jólsikerülf, szop előadásit rendezett. A rokon északi nép iránti érdeklődést nagymódon fokozta az a körülmény, hogy ezen a finn délutánon tartett előadást és vetítettképes ismer­tetőt északi rokonainkról: Rácz István budapesti újságíró, a Rokonnépek Kul­turális Intézetének titkára. Rácz István nemrég tért vissza Finn­országból. Szép, fiatal feleségét is on- ! nan hozta magával haza. A kedves, sző- t ke kis asszonyka már nagy szeretetnek és ismeretségnek örvend a Kálvineum bentlakó növendékei közölt. Hiszen ők kísérték ki a nyíregyházi állomásra is, j korán reggel, ők búcsúztak el Tőle j könnyesen, kedvesen; ők jtanítgatták, j ők is tanították magyarul beszélni a ta- I nulni vágyót és akarót, a kedves bot- j lások között, megmosolygásra késztető, de vidám, komoly kis szőke finn Lot- tat: A. E. Maijaát. A finn-délutánt Nagy Sára V. é. tnk. növendék, a Levelezőszakosztály elnö­ke nyitotta meg. Elmondotta többek kö­zölt, hogy milyen lelkesedéssel, m lyen 1 nagy kedvvel és szeretettel foglalkoz­nak ők Suoxni népével, a rokon finnek- ( kel. Leveleket írnak; válaszokat kap- } aak az Ezertó országából, finn nyel- < /en tanulnak. Éppen Rácz István uj- 1 ágíró felesege, a mindnyájuk által meg- J izeretett Maija ajándékozta meg őket j így jó finn nyelvtannal a múlt héten. \ VIost már szótáruk is van, s remélhető] s íogy nemsokára eredetiben olvasgat- n látják a csodálatos szép népeposzt a j Kalevalát... - Majd az énekkar éne- n elte el az „Ainaamme Suomi ___“ kez­e tű finn himnuszt, iaimi't feszes vi- y yázz-allásban hallgatott végig a kö­önség. — Slinszky Ilona lie. II. o. * múló Nülo Maníere versét — Vikár ’fia gyönyörű fordításában szavaljad. s D, szépséges Suomeni nyár...!“ Ezután következett Rácz István uj- V igiro előadása: A finn kitartás titka te ■mmel. Elmondta, hogy előző vasár. E ip Sárospatakon tartott hasonló nagy- E amú és lelkes közönség előtt előadási bt mnországról, ahonnét nemrég tért sz ssza Budapestre. „Eszünkbe ötlik ön. le mtelenűí is az az időszak — mondot- hu többek között — amikor a finn—ugor m< ■Kon.ág gondolata még népszerűben U ónkban. Midőn a múlt század w ■ kivételt senkivel sem, — magunk kö­zött sem!" —. volt a titkos, le nem írt, I de tetté, életté vált törvény, amióta I - egy vert fogtak — önként, önszántuk - I ból, hősies küzdéssel a szabadságért ! I Százszázalékos megbízhatóságuk, a pa- I rancsteljesítés lelkiismereti kérdése, el- I lenőrzésnélküli kemény végrehajtása: mindenkor, mindenütt: ez az, amit üzen] nek ők ma is nekünk! Ebben rejlik a I finn kitartás titka! S ezért vagyunk csillogó szemmel, hivő lélekkel és ki- I nem aluvó hittel, bizalommal ma, hol­nap és mindenkor is messzeségbeván­dorolt testvéreink iránt, a Csend Or­szágának kékszemű, nagyutkú, bölcs fiai, leányai, öreg s fiatal lakóival I szemben. Meri több ez, mint jó példa, I mikor, azt hallottuk Rácz István tijkár úr előadása során, hogy valahol Finn- I orsz%ban egy város polgármestere hei- J venhárom köbméter fát vágott fel sza­badidejében, a levétlárnok úr viszonjt I már akkor már a százhetvenediken túl volt. s a helsinkii Opera halijában ta- I lálkozott olyan asszonnyal, aki szintén viselte a „vasárnapi legjobb szórako­zás jelvényét“, a kicsi balta-jelvényt a I sötét estélyi ruhán • csillogva, fennen hirdetve a jólvégzeft, szívesen és ön- I ként vállalt munka egészséges illatát. — „Minden szónál szebben beszél a tett“, igen, igen: ez az élő valóság, az új I élet alapja, az ledönihetetlen kőszikla­alapja a finn testvérnép szabadságának. Aino Leino versét szavalta ezután I Gyulai Katalin. Képes Géza hű fordí­tását nagyon szépen mondta el nekünk. Majd a Levelező-szakosztály tagjai finn dalokat énekeltek komoly ienei ízléssel. Ezután Rácz István újságíró | vetítettképes előadást tartott finn tá­jakról es otthonokról. A gyönyörű szí­nes felvételek valósággal magunk köré varázsolták az Ezertó Országa csodás vidékét, szép városait kedves vidékét, környékéi, parasztházait lakók bennső életét. Szinte úgy érezzük mintha mi magunk is ott sétálnánk önfeledten,-ma­gunk bánatát, sok baját, panaszát feled­ve vidámszemű, tisztaszándékú, kedves atyánkfiái között. Végezetül Laskay Er­zsébet lie. III. o. növendék mondta el Severi Nuorma—Bán A. fordításában: „Az éjszakai fény“ c. versét. Az élményekben gazdag előadáson a számos éldeklődő élén ot. volt Bartók Jenő dr. református lelkész, dr. Mikecz Miklós egyházi főgondnok, Joób Oli­vér evangélikus lelkész, Osgyáni József gyógyszerész és sokan, sokan mások.

Next

/
Thumbnails
Contents