Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-14 / 35. szám

2. oldal. ■I §1 JUsox-css kirläP (Trianon 24.) 1944 iebrttár 14. Három hónapi növelő munka után pénteken véget ért a Bessenyei Társaság ötödik népfőiskola! tanfolyama Három hónapi önzetlen szolgálattal véé get ért a Bessenyei Társaság idei népfő­iskolája. A záróünmepélyt nagy érdeklő­dés melleit pénteken délután 5 órakor tartották meg a vármegyeháza nagyter­mében. Az ünnepélyen a magyar kultú­ra munkásai mellett társadalmi életünk számos vezetője is részt vélt. Megjelent az ünnepélyen vitéz dr. Jékey Ferenc fő­ispán, vitéz Ilosvay Péter, Regős Her,; man ezredesek, vitéz Putnoky István ny. ezredes, a Vitézi Szék Társadalmi Bi­zottságának elnöke, Láng alezredes, Bá- nyay Jenő g. kát. kanonok, Kovách Elek ny. kir. közjegyző, dr. Vastagh Zoltán rendőrtanácsos, a nyíregyházi kapitány-' ság vezetője, dr. Szesztay András vár; megyei tiszti főügyész, a nyíregyházi középiskolák igazgatói. A záró-ünnepély a Magyar Hiszekegy szavaival! nyitották meg, majd dr. Vácz Elemér, a Népfőiskola igazgatója ísmér- tette az ötödik népfőiskola tört énei éti — Örömmel jegyezzük fel megnyitó szavai­ból azt a tényt, hogy míg másutt a nép­főiskolák életében lanyhulás, sőt elnépte­lenedés mutatkozik, a Bessenyei Társai ság idei népfőiskolája iránt most is. oly nagymértékű érdeklődés nyilvánult meg, hogy a jelentkezőknek a felét sem tud­ták felvenni. Az elszállásolási nehézsé­gek miatt csak 34 fiú részére lehetett helyet biztosítani, 39 fiú kérelmét sajná­lattal vissza kellett utasítani. A felvett hallgatók közül kettő szilágymegyei volt. Megemlékezlett mindazokról, akik ál­dozatkészségükkel, anyagi és szellemi tá; mogátasukkal biztosították a Népfőiskola eredményes munkáját. A népfőiskola munkája a hallgatók vallomásában. A megnyitó és ismertető szavak után Kiss Zol tán tanótó vezetése alatt párat­lan fegyelmezettséggel és lendülettel szebbnél-szebb magyar dalokat adtak elő a hallgatók. Szívesen hallgatta m.eg a záróünnep közönsége Szakács Gábor hallgató szavalatát, aki Reményik Sándor ^Magyarok mindenütt“ c. költeményét adta elő sikerrel, Sipos János hallgató arról a kérdésről szólt, hogy mi volt a legszebb élménye a népfőiskolán. Vallomása szerint az volt, hogy rátalált saját magára. Megérezte a népfőiskolái előadások során, hogy a magyar falu népe nem magára hagyatott s az a legérdekesebb számára, hogy érzé- í se szerint most indult el a magyar éle* útján. Ennek a gondolatnak adott hasonló­képpen kifejezést Morauszky Mihály hall ga'tó is, aki köszönetét mondott minds azoknak, akik három hónapon keresztül •zeretettel foglalkoztak velük. Érzi, hogy különösen az egyes előadások végén ki­dé nem azért, hogy ezzel emeljék a falu jólétét, hanem hogy a falu elégedetlen­ségét is a maguk zsebére használják ki. És vannak olyanok is, kik látják a falu elégedetilenségét, szabadulni is akarnak a bajoktól, de egyben segíteni is akar; nak a magyar falu sorsán. Ilyeneknek látja azokat is, akik a Népfőiskolának hallgatói, vagy munkásai voltak. Ezt az elégedetlenségei szent elégedetlenségnek tekinti. Arra kéri a távozókat, hogy en­nek a .szent elégedetlenségneik legyenek szószólói és ha gáncs, gúnyolódás éri is őket majd a falun, m.ert hibáikat, bű- nibe't mindenki még jobban észre fogja venni s ezt fogja majd kérdezni tőlük, hogy ezt tanulták-e a Népfőiskolán, le­gyenek áldására a falunak. Hajoljanak alá mindenkihez, akit emelni kell 6 ta; nítsanak meg mindenkit minden jóra. Az Isten az áldást 'azért adja, hogy azt to­vább adjuk, Megáldja a Népfőiskola vég­zett munkáját azzal, hogy az ott nyert áldást adják tovább ők is s legyenek minden fölfelé vágyó embernek segítői és támogatói. Borbély Sándor dr. alispán búcsúszavaiban visszapillantást vetett az öt esztendővel ezelőtt megindult mépfőis- kilai munkára. Az első pillanattól kezd­ve helyeselte a munkát, de kijelentette, hogy csak önzetlen szeretett el szabad a munkához hozzákezdeni. Az ötesZtendős eredmény és a fejlődés megmutatta, hogy | fejlődött eszmecserék voltak áldásosak számukra. Érzi, hogy új magyar élet van kialakulóban,, mert meglátták, hogy a vá­rosi ember nem nézi le a parasztembert. Vallomást tesz azombn arról ís, hogy a magyar életmegujhodást csak a személy szerinti megújulással lehet előkészíteni. A fiúk vallomását magyar nóták ének­lése zárta be. . Nyíregyházy Pál felszólalása A záróünnepélyen a vármegye és vá­ros társadalma, kulturális intézményei ne* j vében több felszólalás hangzott el, mint­egy útravalót adva a Népfőiskola növen­dékeinek. Nyíregyházy Pál polgármester, a Bes­senyei i ár,sasóg elnöke búcsúszavaiban a faluból a város felé, szivárgás gondo­latát villantotta meg s felvetette azt a kérdést, hogy ki marad a falun, ha ens nek az egészségtelen áramlatnak útját nem álljak. Ki fogja művelni akkor a ke- nyeretadó földet? S ha ebből a szem­pontból nézi a népfőiskola működésé^ — akkor örömmel kell megállapítania az el­hangzott vallomások alapján is, hogy a népfőiskola nagy szolgálatot tesz a nem­zetnek abban, hogy ezt a kérdést a hall; gat ók helyes felvilágosítása után igyek­szik kedvezően uiegoidlaní. A magyar föld kérdésre, erre a fontos kérdésre muta­tott reá a Népfőiskola s nem a demagó­giával, hanem helyes meglátással igyeke­zett megérteted halig,ajtóival1 |a 'magyar föld nagy problémáit. Dr. Papp György kanonok az* a kérdést vetette fel, hogy a Nép? főiskola milyen célt szolgál. A kérdésre adott feleletében összehasonlította a népművelt séget a népi műveltséggel és megállapította, hogy a Népfőiskolának nem lehet más célja, mint hogy a nép­műveltséget emelje és a népi műveltsé­get terjessze. A műveltség terjesztésé­ben az irodaltmi műveltség értékét hang­súlyozta. De hangsúlyozta azt is, hogy a népi műveltség a nemzeti műveliség; nek csak egy része, éppen ezért nem a népi műveltségnek a terjesztése az el­sőrendű feladat, hanem a nemzeti mű­veltség emelése, ßnnek viszont a népi műveltségben ke,11 gyökereznie. Azért üd­vözli a Népfőiskolát, mert úgy látja, hogy ennek a népi alapon álló, de az egyetemes nemzeti műveltséget szolgáló műveltségnek a terjesztője. Turóczy Zoltán evang, püspök a magyar falu szomorú helyzetét tárta fel igaz, de megrendítő vonásokkal a jogé gal mondta, hogy a magyar falu az elé­gedetlenség hazája. — Vannak emberek, akik a bajok miatt elvágyakoznak a faluból, otthagyják a falut. Vannak vi­szont sokan olyanok, akik kijárnak a fa­lura lázítani, az elégedetlenséget szítani, ezt az önzetlen szolgálatot meghozták a Népfőiskola vezetői, munkásai és hallgat 'tói. Felhívta a távozó hallgatók figyelmét az önzetlen munka fontosságára s a holtig tartó tanulás fontosságára. Arra. kérte a hallgatókat, hogy a tu­dást vigyék be minden munkájukba s sze­ressék az* a földet, amely kenyeret . ad nemcsak számukra, hanem az egész nem­zet számára is. Példák legyenek a föld szeretet,ében és a munkában mások 'szá­mára. Szavai végén oklevelet nyújtott át a Népfőiskola minden hallgatójának, akik ezenkívül a magyar sorskérdésekkel fog; lalk ózó kis könyvgyűjteményt is kaptak a három hónapra való megemlékezésül. Jákváry Kálmán népművelési titkár ■szavai zárták be az ünnepséget, aki a vármegyei népművelési bizottság nevé­ben köszönetét mindott mindazoknak, a közületieknek, intézményeknek és egye­seknek, aik anyagi és szellemi értékeik­kel önzetlenül támogatására siettek a Népfőiskolának s egyben arra kérte a távozókat, hogy ha bármi kérdésük len­ne az életben, bizalommail1 jöjjenek azok* hoz, akik ez alatt a három hónap alatt velük foglalkoztak, mert bennük minden­kor jó magyar testvért, barátot és támo­gatót .találnak. A lelket gazdagító ünnepség a Him­nusz eléneklésével ért véget. A kntyák vittek kirí a tanyába, tegy bajban van a italai gazda Köncsögon lavaiy nyáron a ha OSÓC2.Í állatorvosok kutyaolíást vé géziek. Oláh Imre gazdálkodó fia, ifjabb Oláh Imre ís elvezette a ta riyakutyöit az oltáshoz A helyszí­nen összetalálkozott Gyöngyi István és Horváth Pál napszámos lege nyekkel s azok az oltás után el Vívták a közelben lévő Farkas László féle iia'mérásbe. Együtt it- ak egyideig s a számlát Oláh Imre fize'te. Amikor haza akart indulni, Gyöngyi pénzt kért tőle bölcsőn azzal, hogy huzafelé me­net megadja. Tovább ittak és Gyöngyi fizetett. Oláh ezt is meg­unta és hazaindulL Gyöngyi és Horváth követték. Gyöngyi, ahelyett hogy a pénzt megadta volna, ujr* kölcsönt kért, majd amikor Oláh nem volt haj andó adni, követelőzni kezdet: — Pénzt adj,, vagy leüllek —- kiáltótta Oláh felé. Oláh csak nézte, mi kerekedik ki a dologból, majd amikor látta, hogv Horváth félrehivta Gyöngyit és odaadja a bicskáját, eleresztette a kutyákat, akik elinaltak haza. Gyöngyi, miután most már Oíáh kutyáitól sem kellett t&rtaaía, újra kezdte a fenyegetődzést: — Ha nem adsz péazt, leszúr­lak, mint egy kutyát! Időközben a kutyák ifjabb Oláh nélkül vonítva értek haza és az idős gazda gyanút fogott. Azonnal fia keresésére indult. A legjobb­Február 14'15-16 • mm» ra .. .» ■ l fti Romantikáé.zenés íilmköltemény. UFA híradó ! nifflSZiniHK I mm 25"24 AdorÍ6n £?», Sárdy János, Petrovits, Makláry, stb. Prolongálva még hétfó-kedd szerda i madonna Előadások kl/t4, *V«6 és *V«8 órakor. kor érkezett, A két zsaroló maiz szirői megír merre a szőlő karóv a íeifegyverzeit gazdát és elfutottak Meg aznap elfogta azonban őket a esendorség. A kir. ügyészség tint tettestár­sakat zsarolás bűntettével vádolta meg és az ügvb?n a napokban tartott tárgyalást a kir. törvény­szék. Gyöngyi azzal védekezett, hogy m;.r sokszor fizetett bort Oláhnak és az nem volt hajlandó annyiszor visszafizetni. Horváth pedig azt állította, hogv csak fezért adta oda bicskáját Gyöngyinek, hogy ijesszen rá a fiafai legényre. A búóság Gyöngyi Istvánt mint tettes', Horváth Pált mint bűnse­gédet mondotta ki bűnösnek és zsarolás miatt Gyöngyit é hónapi börtönre. Horváth Pált 1 hónap fogházra ítélte jogerősen. ———B Veréb János ár. bSásientadhélyi vezető- jegyaá Wrtelan meghalt Lapzártakor raegdőbhentő érte­sítést kaptunk Büdszentmihályról, Veréb Jazos dr. büdszentmüiályi vezetőjegyző tegnap 49 éves ko­rában hirtelen meghalt A kiváló közigazgatási tisztviselő, a minden szépért, jóért, a magyar nép gaz­dasági és kulturális felemelkedé. áének ügyéért, lélekkel küzdő Jel kés magyar ember elvesztése fáj­dalmas csapás a magyar közös­ségre, Temetése szerdán délelőtt 11 órakor lesz. IHMHIHIMaHBMHBHHHBMMBnMi — Iskolai felszerelések, füzetek, tré- kaimazottak kereseti adójához, h*K- üj&bb rend élet szerinti nyorniafvéBy elkészült és kapható fCBA-papírüatet-

Next

/
Thumbnails
Contents