Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-12 / 34. szám
8. oidai. Sok panaszok van a drót isisül oak A Budapesti Drog isták Ipartestülete * napokban tartja közgyűlését és ennek keretében terjesztik elő az elöljáróság évi jelehtéséta szakma helyzetéről. Sok a panaszuk a drogistáknak. — A nyersanyaghiány okozta termeléscsökkenés, a vegyi és kozmetikai cikkek forgalmában hátrányosan éreztette hatását és a drogisrák alig jutottak áruhoz. Ugyanekkor emelkedtek a szociális terhek, az adók. A kereseti lehetőségek fcorlátozódása miatt felterjesztéssel fordult az ipartesület a kereskedelmi miniszterhez^ érve a drogériák üzletkörének bővítését, annak megengedését, hogy árusíthassák azokat a szereket, amelyeket házi gyógyító szerként használ a közönség. Kérték annak engedélyezését, hogy mentőszekrények bármely alkatrészét külön is kiadhassák. — Kérték annak a rendelkezésnek a ha. tály;alanításáí, amely előírta, hogy a drogériák üzlethelységét más szakmabeli ipari, vagy kereskedelmi vállalat üzlethelyiségeitől el kell különíteni. Kifogásolják, hogy fűszerüzletek szabadon árusíthatják a konzeváló szereket, befőzőlablettákat, ugyanakkor a drogiaták alig jutnak ilyen cikkhez. Kifogásolják azt, hogy áruházak, bazárok, festékkereskedések jelentős mennyiségű vattához jutnak, míg a drogériák csak korlátozott . mennyiségben tudják ezt a fontos cikket beszerezni. Más szakmabeli kereskedők még mindig árusíanak steril kötszereket, holott ez nincs megengedve nekik. A jövőben kihágásért feljelentik az ilyen kereskedőket, de lépéseket tesznek a gyárak el- j len is, melyek steril kötszert nem szak- I mabeli cégeknek szállítanak. Végül az ipar-testület felterjesztésében kérte a í kormányt, engedélyezze az amatőr j fényképfelvételek kidolgozását azoknak j a drogistáknak.is, akik 1930. május 1. j után szerezték meg iparengedélyüket- í DOLCSI Szabályozták a beszolgáltatást jutalom kifizetését és a pénzbírság lirófását A jutalom 100 búza egység után 13 pengő 33 fillér (Trianon 24) 1944 február 12. felvett igénylők részére a jutalmat a községi elöljáróság (polgármester) útján, illetőleg a közellátási felügyelőség kimutatásában felvett igénylők részére pedig közvetlenül — mindkét esetben költséglevónás nélkül — utalványozza. A jutalom 100 búzaegység után 13 pengő 33 fillér. A rendelet III. fejezete e pénzbírság kiszabásáról szól. A hatóság megállapítja azt is, hogy a nála nyilvántartott gazdálkodók közül ki és milyen mértékben nem tett eleget a beszolgáltatás! kötelességének. Az ezekről készített kimutatást július 15. napjától közszemlére eszik ki és felhívják a gazdálkodókat, hogy mulasztásuk okát igazolják, rnerft ellenkező esetben pénzbírságot fognak kiróni. A közellátási kormánybiztos a községi elöljáróságnak (polgármesternek) e rendelet alapján tett intézkedéseit a felügyelőség útján ellenőrizteti. Ugyancsak ellenőrzést gyakorol a közellátási miniszter is a felügyel ségek és szükséghez képest a községi elöljáróságok irányában csak külsőleg folyik tovább, hanem a. művészi törekvések igazi elmélyülését sem lehet tagadni. Ennek éppen olyaá; jellemző tünete a régi klasszikus művek újból életre kapott értékelése, valamint az elfeledett műkincsek lelke# népszerűsítése, mint az egykori művészi törekvések pártolása. Ez a lényeg és az örök értékek irányában haladó törekvés, melyet a német filmtermelés legújabb fejlődésében is meg lehet figyelni és amely éppen így a rádióban is utat kezd törni magának, félreismerhetetlen ellentétben áll az első világháborút jellemző viszonyokkal. Mindez megvesztegethetetlen bizonysága annak, hogy a német nép lelki magatartása ma mentes a fáradtság és betegség minden tünetétől, vagyis az ellenséges bomlasztási törekvésekkel szemben immunis maradt. Budapest. A közellátásügyi minisztei rendeletet adott ki, amelyben a beszolgáltatással kapcsolatos jutalom kifizetését és a pénzbírság kiszabását szabályozta. A rendelet egyebek között kimondja, hogy az a gazdálkodó, aki az 1943—44, évi beszolgáltatási kötelességét a gazdalapon meghatározott mértéken túl tel. jesítette, kérheti a nyilvántartó hatóságtól a meghatározott jutalom kitűzését. Eziráíiti kérelmet 1944 május hó 31 napjáig ugyanaz az igénylő csak egy ízben terjeszthet elő. Május hó 31. után nem lehet kérelmezni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg az igénylőnek a gazdakönyvéi, a birtokában levő vételijegyeket és egyéb igazoló okmányokat be kell mutatni. Az igénylő a hatóság által készített gazdalap-kivonat összeállításában esetleg felmerülő elírási hiba helyesbítését 15 nap alatt kérheti, a helytelenül ösz- szeállított kivonat ellen pedig fellebbezéssel élhet. A közellátásügyi miniszter a hczzáér- kezeít kimutatások adatait az összegszerűség szempontjából felülvizsgálja és a i & KÖHYVIS1IRTETÉS Joachim von Kürcnberggi Fritz von Holstein a szürke eminenciás A könyv bevezet a német császárság; iküIpolifc'ikáj ának bo szo rkainykonyháj ába, hol részint a közelmúltban elhalt, részint pedig még ma is élő diplomaták keverik a háborút megelőző politikát. Élükön a nyilvánosság számára láthatatlan, de mindenütt jelenlévő Holstein, titkos tanácsos áll. A vaskancellár» Bismarck, tanítványa és már mesteré- S nek 3S nélkülözhetetlen embere, de még ■ I inkább azzá válik Caprivi, Hohenlohe í és Bülov kancellárok alatt, akiket szin- ; tén „szolgál . A ,vakond“-nak csúfolt, j háttérből és sötétségből irányító j „szürke eminenciás“ ugyanis mind mes- s [eribb módon kaparintja kézhez a ve■ zerést és a Vilmos császári-Német- ország külpolitikájának gyeplőjét. Ennek a politikának helyessége, vagy helytelen volta vitatható, de a szándék .■ r’em kétséges. Mindig Németország ér- ! dekeit tartot.ta szem előtt. Hallatlan ■ szorgalmát és munkabírását majd négy évtizeden keresztül állította hazája szolgálatába és ha politikai eszközeit sokszor nem is válogatta meg, tetteivel a Birodalom céljait akarta szolgálni.. j ,A rendkívül érdekes és számos íorj rasmunkára támaszkodó, koríársak nyi! tatkozaiäit idéző könyv, egy homályba í 1 -Urko.:t’ imtnár történelmivé vált alak í t“®yila*°8 Portréját igyekszik elénk i H°sy ez a portré még hibátla| nu teljes nem lehet, nem rajta múlott- I ; , .*’sfurke eminenciás“ titokzatos ' aiskJarol csupán akkor hullik le az utolsó lepel is, ha felbontatlanul heverő 1 .,OS. haSyateka, fontos levelezései is nyilvanossagra kerülhetnek. Ez azonban, feltehetően Holstein rendelkezése , szermt, csak akkor történhetik meg ha I :ia2íb;n SzereP]ők közül már s^nki ! ” Kurenberg ezeknek ismerete ! 1S. markánsan állítja elénk a i fenyt°J VISSZahúzódó, a háttérben meg ! ^nul°' ,Soka* támad°tt német külpoliti- ka vezéralakot, akihez illenek Nagy j frigyes szavai: i „A címek az ostobák díszei, — ! Nasy .'“bereknek csak nejükre ran szükségük!“ | A Stílus kiadásában megjelent szét) könyvet Ákos Miklós ford«o„a. ,7 ISkoIai Szerelések, füzetek, iróMal?ZOttaÍ ,kereseti. éjihez, leg- • elkészült*1' P h *zanntí nyomtatvány elkészülj es kapható JÓBA-papírüzlej. A német művészet a bábom Farsangi nap íor Wltiil|i n mii1 lii 1 ii iiw iwn m'ii ii 1 i Hitién: Szila89v és Szendrőv szer^pHmk a Korona Kávéháziján. Kedden: ” Szerdán: " Csatért : Péntek: Szilsssy a Korona Étteremben énekei Szombat: Tífenc Q Korona Kávéhá2ban Vasárnap: Tánc a Korona Kávéhrzban- ILLETMÉNY JEGYZÉK az */. es rajzszer kapható JÓBA-papírüzle. tében. megbtehatóan ér jól vásárolhat az évtizedek óta fennálló LEFK0VITS bntorknlöolegességi lerakatában Kossuth tér 6. szám. — s ÉpOlaS iafc&töS, vasszerkeiet,vízvezeték szerelésijavítási mün^áiatokat és autó- génhegesztést megbízhatóan és ölesen vállal Kiss Gyula lakatasfcBme Vay Adán-c. 45 _______ 7T TELEFON: 28-72 j Az elet kulturális es művészi oldalá- ' uak jelentőségét a hadviselés szem- i pontjából két okrál fogva nem szabad I lebecsülni. Belülről tekintve rendkívül ; fontos erőtartalék egy olyan államve- I zetés kezében, mely tudja a módját, mi- 1 képpen lehet a nemzeti, kultúr javakat a í legszélesebb néprétegekhez eljuttatni és ezzel a háborús kötelességek és a háborús viszonyok igáját viselő népet i leki energiákkal telíteni. Kívülről te- I kntve az élet kulturális oldala érzékeny I fokmérője egy nép lelki erőnlétének, melyet az ellenség mint a háborús erőfeszítésekkel szemben tanúsított belső eilenállóerő ismérvét állandóan gondos figyelemmel kísér. Ha ebből a szempontból nézzük Németország belső helyzetét, megállapít- j hatjuk, hogy a széles néprétegek az el- j ső világháborúhoz hasonlóan most is élénk érdeklődéssel vesznek részt a kulturális élet eseményeiben. — Ez mindkét esetben a művészi termelés fokozódásában is kifejezésre jutott. Ez a termelés azonban az akkori és a mai állapot között egyúttal alapvető kü- lonbséget is mutat fel. Míg az első vi- ! lágháborúban, különösen 1918. körül, a művészi élet istápolása főként a ma. gcoikezdemenyezesre volt utalva és a nép művészi termelése ugyan sokrétű, egyú;fal azonban nagyon is rendszertelen kép*,t mutatott, a mai Németország irányi.ói teljes nagyságában felismerték a feladat jelentőségét és semmit I Sv.m mulasztottak el az öntudalra éb- j reit kulturális erők irányítására és \ összefogására. Ezzel ezek az erők í i egész dinamikájukkal a háborúban álló | nép erőbevetésének szolgálatába kerül- j tek. í A mai német állam ezekkel a fáradó, j sasokkal az első világháborúhoz képesl j új utakra lépett, melyeknek előkészíté- ! se részben már a háború előtt meg- j történt. Itt vannak például a bayreuthi I háborús ünnepi jáyékok, melyeket a se- j besültek és a hadiipari munkások szá- I mára minden évben megrendeztek, vagy pedig a Furtwängler és más nagy német karmesterek vezényletével a nagy hadianyaggyárak szerelőcsarnokaiban megtartott hangversenyek. Hasonló cé- ftk szolgálatában áll már a müncheni nagy német képzőművészeti kiállítás is, !. mely minden évben a legszélesebb nép- rétegek szeme előtt tárja fel az év művészi termését és ezzel olyan átfogó képet nyújt a német képzőművészet teljesítményeiről, melyről azelőtt szó sem lehetett. Ennek a kiállításnak képe különösen szemléletes ellentétben van azokkal a zűrzavaros képekkel, melyeket az 1917. és 1918. évi német képző- művészeti kiállítások mutattak. A német határokon túl élő elfogulatlan semleges megfigyelők is többször rámutattak már, hogy a német kulim ális élet a mai háborúban szervezésiig minden elismerést megérdemlő, -őt egyenesen példátlan teljesítmények- ire^ hivatkozhat, melyeknek nagyságát meg inkább kiemeli az a tény, hogy a háború a német nép erejét a harctéren fs odahaza egyaránt a legvégsőkig igénybe veszi. Ezek a megfigyelők azt is kénytelenek voltak elismerni, hogy Németországban a kulturális élet nem-
