Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)
1944-02-12 / 34. szám
6. oldal (Trianon 24'.) 1944 február 12 MM ££ GM S Barátom reggel kinyitja a szemét, odanyúl a rádióhoz, felkattintja és hall. gatja a híreket. Két perc múlva ásítva odaszoi a cselédlánynak, hogy zárja el a rádiót. S még hozzáteszi: — Úgysem mondanak semmit. A felségéhez fordul, aki hozza a reggeli.1 és annak meg azt mondja: A hivatalszolgámat hallgatná meg, szívem, az többet iud! Tegnap jött meg ; Ukrajnából. Nem úgy van ám. ahogyan j a rádió mondja . . . Hanem. . . Itt következik a barátom reggeli be- | szed és értelmetlenség gyakorlata, sza- ; bador Gergál István hivatali altiszt j után. És végig hallgatja a felesége, az i iskolába készülő gyerekek, no még a mindenre fülelő cselédleány. A barátom felesége egy óra múlva már a piacon meséli, hogy nem úgy van ám. ahogyan reggel mondta a rádió . . . mert a Gergál István most jött meg és az így meg úgy. . . A gyerekek j az^ iskolában tízpercben fejtik ki véle- j ményüket a világhelyzetről a barátom hivatalszolgájának elképzelése szerint. A cseléoleány is megbeszéli sürgősen, amit hallót^ a tejessel, a házmesterné- ; vei, a villanyleolvasóval, a tejes meg a szomszéd fűszeressel, a fűszeres a ve- ■ vojével. É így gyűrűznek a hírek vé- ; gig a városon, végig az országon. —. Percről-percre száz meg száz ága-boga I nő a Gergál István nevezetű altiszt j „beavatott“ helyszíni meséinek, ame- \ lyekhez képest, amikor így már jól fel- j dagadnak, a londoni rádió is csak kis- I miska. Geigal, az ártatlan, bizonyára ; nagyot nézne, ha tudná, hogy a kis hári- ! jánoskodása, mint tó tükrére dobott ka. j vies, mekkora hullámgyűrűket mozdított az itthoni front lelkén, hány ember \ idegei randultak össze, hány szívet szo- lí.o.t marokra a rémület, hányban ingod meg a hit, a bizakodás, és mennyi helső ellenállás törik meg azon, hogy barátom reggeli ásítás közben szükségesnek tar[ot;a közölni a környezetével, hogy Gergál István többet tud mint a rádió... ÉS Így megy egész nap. így az utcán, s hivatalban, az üzletben. a vonaton, po ar sör mellett, a mozi szünetében, telefonban .levelekben, minledütt. így az egyik városban, így a másikban, így az egész országban. S az eredmény? r'?y ijedező, bizalmatlan, feketénlátó, minden métely befogadására alkalmassá oejegedett közhangulat lenne az eredmény, ha nem küzdenénk lépten-nyo- mon, miden erővel, a felvilágosítás minden eszközével a felesleges és káros fecsegés ellen. Mi a teendő? Gergál, aki hazajött a katonáéból, hallgasson! A barátom, aki kihúzott egyel-mást a Gergaltól, hallgasson! A ak* az otthon bizalmas falai között hallott valamit, hallgasson! A gyereket tessék arra tanítani ott- 0n es ^kólában, hogy hallgasson. Hallgasson mindenki, akinek túl ;enk a fantáziája é hallgasson, akinek ° |an Szesény a szókincse, hogy csak azt tudja szajkózni, amit mások össze- A szenvedé]yes hírharangok Íólér,-faJS<<nak! A betegesen hiú su.tek es „benfentesek“ is allgassanak, mert a legtöbb kárt a Io. csoksuknak adott hivatalos és egyéb tekintelyi színezettel ők okoznak. Hall. gassanak a közhangulat vámszedői akik ilyen vagy amolyan számításból indőta- nak útba híreket és lelkek, idegek romjai felett is csak egy szentet ismernek, az önmaguk érdekét. Hallgason mindenki, aki magyar! Se kiszínezett, nagyrafújt mesék,, se naphosszat kerepelt panaszok, se fegyelmezetlen iefetyelések nem változtatnak azon. hogy háború van és háborúban mindenkire jut annak ferűéből, gondjából, áldozatból és kötelességeiből. Kire mi jutott, el kell viselni min. denképen. Se elszökni előle, se átaludni senki nem tudja. Oktalanság tehát folytonos, kifogásolás, szüntelen beszéd arról, hogy mi nem történik úgy, ahogyan szeretnénk s mi nincs úgy, ahogyan jobb lenne. Altól már nem lesz jobb semmi. De igenis rosz- Zabo ‘is? tőle a levegő körülöttünk, gyenge oh lesz az ellenálló erőnk és gyengébb lesz a köziélek, amelynek eppen ilyenkor kellene leggazdagabb- ! na!: lennie a test és lélek erőiben. Hogy barátom mit nem hisz a rádiónak és mit hisz a hivatalszolgájának, a'^ ma nem a barátom magánügye. _ H igyjen és hitetlenkedjék magában s intézze el a magyar lelkrsmeretável, ha tudja,^ a kétes értékű kétségeit s az azokná1 is kéjesebb bizonyosságait, de ne fertőzze meg kishitűséggel, hisztérikus hiszékenységgel a környezetét s M Marosa SsÖDOtSéQ tagjainál vásároljunk alól ZRÍNYI ILONA, utca 1 sz alá a Rita kát. palotába költözött. j mindazokat, akik a közeiébe kerülnek. Tehát hallgasson! ' A felelőtlen locsogok (elkoptatott, de igaz hasonlat) a szú szerepét töltik be a nehéz^ idők keresztjét kemény derékkai horaozó ország életében. Aki pedig . ma túrja, faragja, rágcsálja a nemzeti önbizalom gerincoszlopát, az rosz- szabb az ellenségnél, komiszabb a lesből puskázó partizánnál s olyan elbánást is érdemel. A események nem tőlünk függenek. De ahogyan az események közepette a helyünket álljuk, annak igenis irányító hatása vart az események kimenetelére. A felém rohanó vonatot megállítani, útjából kitéríteni nem judom. De vigyáznom kell, hogy ne j kerüljek a vonat útjába s ha mégis oda j derültem, akkor végső erőim megfeszítésevei is ki kell kerülnöm a veszedelemből.^ Olyankor nem lamentálni kell, ^ hc. j íulsebesen közeledik a vonat és I nern jajgatni, hogy mi lesz velünk, ba- i nem eIszánt erővel ugrani s ha le is kopott közben a máz a könyökünkről, i ha el is eredt az orrunk vére, ha meg- i | húzódott is az inunk, — hálát adni az i j fennek hogy élünk. így vagyunk a ! j háborúval is. Mindenkinek meg kell í i f®hát tanulnia összeszorított fogakkal, I i a vé§ső célra tekintő szemekkel, minél j j kevesebb szóval, de minél több testi és ! I ldki összeszedetfséggel minden figyel- ! j műnket és minden erőnket a körü’öt j j tünk tomboló pusztítás helyett a romo- 1 | kon építendő élet felé irányítani. Barbaras Lajos. ! i a tiszta magyar- Szabolcs Dnaianji, s&!?i8t m izöibih vásároljunk ¥ dlTsfára Ssleíékst, Tel. 28-8§ — Külön nagybani osztály. . Fábiánnál (Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 ^Allaljank ejry-egy erdélyi M*»8ry»r gyermeket Ingyenes nyaralásra Nem akarnak több elnémult harangot! I <5 j -»peciális rádiótechnikai utunk * kákát vállal | rádiólaboratoriumas Bethlen tuca S0 á Telefon 29—27.- ROZSBÓL KEMÉNYÍTŐT gyártanak Németországban. — Az egyik legnagyobb német keményítőgyárnak, amely eddig kizárólag rizs és burgo- nyakeményítő előállításával foglalkozott, sikerülj rozsból is keményítőt előállítania. A keményítőkészítésnek ezt a motját eddig a nagyobb keményítőgyárak közül Németországban kísérelték meg előízben. Egyelőre a rozsból készült keményítő aránylag drágább ugyan a többi keményítőnél, azonban minősége sokkal kiválóbb, ezenkívül e* az újfajta készítmény mindenesetre haladást jlent a keményítőgyártásban, ÉKTEIIJÉI. Kí, ^Prnaffykercskedés*mct Äi Ltorokat Jafó Gábor bornagykereskedő. Telefoaszátu : Pinc3 35 39. Kiskorona Étterem 25 39 nagy választékban SUHIMESZ kilurssirflikábas . VAY ADAM UTCA 4 YMÍ oio^ W. visszatéri iirűély földjén iok-sok I ezer magyar él olyan környezetben, ahol ritka a magyar szó, elfakult már a magyar élet minden színe és a sokasodó más anyanyelvűek áradása lassan elnémítja a magyarság megtartásáért konduló lélekharang szavát. Szórvány- I magyarok ők, kik 3—5—10-ed maguk- i ka^ élnek — legtöbbször a legnagyobb szegénységben — más nemzetiségűek nagy csoportja közt és nem sok idő múlva a Kosok, Kovácsok, Angyalos- syak gyermekei már alig értik a magyar szót, hogy felnőve teljesen kies- j senek a magyarság tömbjéből és évszázadokra mint Argyelanok, Kovaciuk gyarapodjanak. Ha a magyar társadalom nem nyújtja feléjük segítő kezét, elvesznek lassan a magyarság számára s az ő elvesztésük vértelen új Muhi pusztát, Mohácsot jelent a nemzetnek. Sok-sok ezer szegény magyar, kiket mini az örvénylő áradás a kis szigetekei, szétszaggat, vagy eltüntet a más nezmzetiségűek beolvasztó gyűrűje. És közülök közel 20.000 kis székely-magyar gyermek, kinek ajka nemsokára .„édesanyám“ helyett „mamó“-rá nyílik. Meg kell őket menteni! Nem akarunk több elnémult harangot! Szabolcsvármegye társadalmi összefogásából a mostani évben megindult az erdélyi és felvidéki szórvány magyar ügy seg'iése. Erdélyben Nagy| nyires község szórvány magyarságát i gondoztuk, hol a „magyar ház“ vételét segítettük elő, könyvtárt adtunk, isko- j lás gyermekeket ruháztunk fel, ifjú i házaspárt segítettünk anyagilag, temp- j iomi felszerelésről gondoskodtunk úgy, | ko?y munkánk eredményességét ta- I pasz!alhatiuk és okulásul tapasztalták I masok 1S- Felvidéki szórvány-magyar gondozásunk is szép eredményre vezetett, erről azonban itt részletesebben nem foglakozuuk. De jószándékú munkánk csak egy pohár tiszta víz volt a< zavaros tóban-. Többet kell tennünk és mindenkinek be kell kapcsolódnia a munkába, segítésbe, ki szereti fajtáját, magyarságát, ki szereti és megvédeni akarja a pusztulásra ítélt kis székely magyar gyermeket. Otthont kell adni. közel 20.00Q szórványon élő magyar gyermeknek, hogy rövidebb-hosszabb ideig olyan helyen elJen„ hol csak magyar szót hall, csak magyar eletet lát s hol nyiladozó gyermeki szívében megerősödik a magyar- Sughoz való tartozás fölemelő, öntudatos érzése. Ezért 1944. nyarán, július és augusztus hónapokban Szabolcs vármegyében el kell helyeznünk legalább 1000 kis ! magyar gyermeket, kiknek ajkáról félő, hogy eltűnik a magyar szó és szívéből kivész a magyarság érzése. Két hónap 1 I a tiszta magyar- szabolcsi falvakban;. ! kéi hónap a itiszatáji, nyírségi magyar- j környezettben, eifeledhetetlen emlékkel : íaPad leikéhez és megőrzi magyarságát! * 1 * * * Szabolcsban an mozgalom elérte eddigre azt, hogy 750 erdélyi magyar gyermek ingyenes nyaraltatását vállald táic a különböző községekben, leg- többnyire kisemberek, akiknek- áldozatos hazafisága példaként tündöklik előliünk. Most még 2^—300 gyermek nya- raiitatásáról kell gondoskodnunk. Felkérjük a nyíregyházi hazafias, családokat, vállaljanak egy-egy gyermeket az idei nyáron vendégül. Ezzel nagyon sokat segítünk Erdély magyarságának megmentése érdekében. Az ajánlatokat a vármegyeházán a népművelési titkári hivatalban kell bejelenteni
