Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1944 (12. évfolyam, 1-48. szám)

1944-02-10 / 32. szám

á termelés pranois Reméljük, hogy arra a komoly fi­gyelmeztetésre, amelyet illetékes hely­ről intéztek a mezőgazdasági munka- vállalókhoz és munkaadókhoz a munka- szerződések megkötésére vonatkozólag, mindkét oldalon meghallgatásra talál s február 15-ike után. nem akad az or­szágban mezőgazdasági munkás, aki sa­ját elhatározásából meg ne kötötte vol­na a szerződést munkaadójával. Vannak kézenfekvő, magyarázalrja egyáltalán nem szoruló dolgok s ilyen az is, hogy háborús időkben nem akad­hat egyetlen ép, egészséges ember sem az országban, aki a munka kötelezett­sége alól kivonhatja magát. E téren a múltban sem volt sok gondunk s re­méljük a jövőben sem kerül arra sor. A magyar ember lelkűidéből fakad, hogy mikor nyílik a tavasz, kimegy a mezőre és a földek megművelésében nemcsak szigorúan vett] munkát, idei lelki kielégítést is talál. A hosszú téli hónapok alatt elkészíti a munka rend­jét, számvetést csinál a vállalandó munka és az ellenszolgáltatás között s ha csak valamely külső befolyásnak ál­dozatául nem esik, a mezőgazdasági munkás nemcsupán kötelességből, de bizonyos belülről, a lélek mélyéről megindult lelki kényszer folytán is el­végzi a dolgát és pedig úgy, ahogy ke­vés nemzet földművelő népe tud dol­gozni. Az illetékes helyről elhangzott fi­gyelmeztető szó, amely a mezőgazda- j sági munkaszerződések megkötésiére í vonatkozik, ismét hangsúlyozza, hogy ezek megkötésének határideje február hó 15-én lejár. A határidő elmulasztá­sa mind a munkásokra, mind a munka­adókra komoly hátrányokat vonhat ma­ga után. Az a munkás ugyanis, aki a megsza­bott határideig önként ie nem szerző­dött, elesik attól az előnytől, hogy ma­ga választhatja meg a helyet, ahol a jövő idényben dolgozni kíván. Az ilyen munkásra nézve az a hátrány háramlik, hogy honvédelmi munkakötelezettként veszik igénybe és mint ilyent rendelik ki mezőgazdasági munka elvégzésére. Természetesen, nem oda, ahová éppen menni kíván, hanem ahol a munkára szükség van. Az idén az ilyen kirendeléseknek a kormány a múlt évinél is fokozottabb mértékben kíván érvényt szerezni. — Azokat pedig, akik a munkakötelezett­séget és a munkafegyelmejt súlyosab­ban sértik meg, internálják és katonai vezetés alatt álló munkatáborokba utalják. De nem kevésbbé szigorú figyelmez­tetést kaptak a munkaadók is. Ha mu­lasztás történik a mezőgazdasági mun­ka elvégeztetése tekintetében, a mező­gazdaságfejlesztő törvény alapján a mezőgazdasági termelés rendjének köz­érdekű biztosítása végett hatósági in­tézkedésnek van helye. Ez az intézke­dés abban áll, hogy a mulasztást elkö­vető gazdaságot birtokkezelőnek adják át. A száz kataszfrális holdnál nagyobb mezőgazdasági földbirtokon gazdálko­dó munkaadó abban az esetben, ha feb­ruár hó 15-ig nem szerzett birtokára elegendő munkást, ezt a tényt köteles február hó 20-ig az illetékes gazdasá­ga munkakövetítő hivatalnál bejelente­ni s a hiányzó munkaerő kirendelését gazdaságába kérelmezni. Még normális, békés időkben sem en­gedhet meg egyetlen, még termények­ben gazdag ország sem, hogy birtokál­lományából komolyabb területek állja­nak megműveletlenül. Fontos közérdek fűződik ahhoz, hogy mindazok, akik­nek birtok van a kezükben, azt a lehe­tőség szemt a legjobban műveltessék, j te pláne fontos közérdekű kérdés a | mezőgazdasági termelés legmagasabb | fokra való emelése háborús időkben. : Ezt bővebben magyarázni teljesen fe- ! lesleges. Ahogyan ismerjük a magyar j mezőgazdasági munkást és birtokos i gazdáinkat, meg vagyunk győződve ar- | ról, hogy semmi szükség sem lesz I kényszerítő eszközök igénybevételére, I mert mindkét oldalon a föld megműve- ! lésének ősi magyar hagyományai írá- i nyitják a munkakészséget, a munkavál- : lalók és munkaadók körében. Bérlőjét úgy akarta kilakoltatni, hogy leszedte a lakás ajtaját és ablakát Az erőszakos házigazdát egy hónapi Sorházra átélték ! Különös módját választotta Turgyán Miháilyné nyírpiricsei lakos annák, | hogy lakójától megszabaduljon. A lakó távclléte alatt a lakás ablakát kifeszí­tette, bemászott oda, kinytotta az ajtó­kat és ablakokat és valamennyit leszed­te és elvitte. Elképzelhető a lakó meg­rökönyödése, amikor télvíz idején la­kását ajtó és ablakok nélkül találta. Turgyán Mihályné az elmúlt hónap­ban megvásárolt egy házat, melynek bérlője Jancsurik Istvánná nyírpiricsei lakos volt. Az új háztulajdonos szere­tett volna beköltözni a lakásba, azon­ban erre törvényes mód nem volt, ezért furfangos dolgot eszelt ki, hogy lakó­jától megszabaduljon. Jancymrik Ist£ vanné távollétében kifeszítetle az ab­lakrámát, azon át bemászott a lakásba, 'kinyitotta az ajtókat és leszedte. — j Ugyanígy tett az ablakokkal is. Arra ; számított, hogy az ajtók és ablakok i nélkül maradt lakásból a bérlő el fog i költözködni és ő végre hozzájuthat a 1 lakáshoz • * | A lakóeltávolításnak e különös mód- j ja miatt Turgyán Mihályné a nyíregy- í házi törvényszéken a vádlottak padjá- I ra került. Dr. Aradványi. Endre kir. | törvényszéki büntető egyesbíró tár- ; gyalfa a magánlaksértéssel vádolt Tur­gyán Mihályné bűnügyét, aki azzal vé­dekezett, hogy azért szerelte le az aj- S tokát és ablakokat tél víz idején, mert ! azokat sürgősen meg kellett „javíttat- i ni“. Ezt a védekezését azonban a tör- j vényszék nem fogadta el és Turgyán Mihálynéb egyhónapi fogházra ítélték. Az íiélet jogerős, i hozzájárulást jelent. A szakosztályok együttes ülésén dr. Bartók Jenő kifejtette, hogy a háztur lajdonosoknak nincs miből megfizet- niöic a hozzájárulást, mert túlságosan meg vannak máris terhelve. Azt kéri, hogy 1) szállítsák le a hozzájárulás 60 százalékát 30—40 százalékra; 2) a hoz­zájárulások fizetésének kezdetét ha­lassza el a város arra az időre, amikor a rögzített lakbérek felszabadulnak. A kérdéshez hozzászólók közül ez­zel szemben hangoztatták, hogy egy­részt a szabályrendeletet nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni, másrészt az új kőburkolat az érdekelt házak amúgy is 5 10-szer es éré emelkedett értékét még jobban emeli s a Bethleti-utcában lakók az eddig kikövezett rész 60 • százalékos hozzájárulását már meg is fizették, — vagy részben kifizették, továbbá ma könnyebben fizethetnek az emberek, míg későbben kétséges hogy ilyen kere­seti lehetőségek lesznek-e. A vita anyagát Nyíregyházy Pál pol­gármester összefoglalva, hangoztatta, hogy az a nagyszámú háztulajdonos, akik a különböző útvonalak építésével felmerült hozzájárulást mind megifzeí- te nem tartaná méltányosnak, hogy más« nak elégedjék a hozzájárulás egyrészét. A szakosztályok a nagyszabású kö­vezésre vonatkozó javaslatot változat­lanul elfogadták. Ennek különösen a tanyai lakosság örül, hiszen, mint To- masovszky Mihály megjegyezte, olya» rossz volt már a Bethlen-utcai kövezet, hogy a tanyákról jövet az idősebbek a város szélén leszálltak a kocsiról és gyalog jöttek be. inin “r rr~...mn —marii 11 mi mm mi mm i hiuhu jiinffinrmjiii_ lljil. . A tanyai kocsi forgalom 80 szá- __ zaléhi á Bethlen utcán hony<t»iódfh le > gj.A város 622.000 pengő költséggel most már Er-folyóig’ kovezteti ki at n^gyforgalmú és rosszkövezetCi utcát Még 1899-ben történt, hogy kikövez­ték a Bethlen-utcáa közönséges macska­fej kövekkel. Ezen az utcán bonyolódik le a teherfuvarozás, a tanyai kocsi­forgalom 80 százaléka. A város az utca Síp-utcáig terjedő részét fokozatosan új, modern burkolattal látta el s most sor kerül a Síp-utcától az Ér csator­náig terjedő részének 10 méteres ma- kadám alapon épülő kiskocka burkolat­tal való befejezésére. Ezzel a Bethlen- utca pompás kövezettel a budapesti or­I szágút most kiépülő vonalához, s az így találkozó két új út 222 km-re rövi­díti meg az eddig 270 km.es pesti gép­kocsidat. Az új burkolattal ellátandó útvonal hossza 979 méter, s így 97.900 négyszög méter területet kell burkolattal ellátni. Ennek költsége 622.300 pengő lesz. A város burkolási szabályrendelete szerint az érdekelt háztulajdonosok 60 százalék ■ hozzájárulást fizetnek, ami 1 méteres í vonalankint mintegy 186 pengő költség­Színház CSIPETKE. Változatlanul nagy érdeklődés mek, lett játszik lake Rezső staggione tár­sulata. Tegnap este Fényes Szabolcs operettjét, a Csipetkét újította fel a társulat. A címszerepet sok kedvessé©- gél és fiatalságának lendületével Varga Ilona játszotta. Az előadás sikerébe» vele együtt d. Nagy Imre, Pálffy Ma­rika, Balajthy Andor és Benkő Ilona osztozott. Különösen figyelemre méltó volt rajtuk kívül Takács Oszkár Hen­rikje és Inke Rezső részeg embere. Játékukban a jellemábrázolás egy-egy sikerült megnyilvánulását szemléltük. A darab többi szereplői is nagy igye­kezettel járultak hozzá a sikerhez. HETI MŰSOR; Csütörtökön, február 10-én este három­negyed 7 órakor: Elveszem a feleségem. Zenés vígjáték 3 felvonásban. Pénteken, február 11-én este háromne* gyed 7 órakor: Elveszem a feleségem Zenés vígjáték 3 felvonásban. Szombaton, február 12-én délután fél 0 órakor: Marica grófnő. Operett 3 fei« vonásban. (Népművelési előadás, 5® százalékos helyárkedvezménnyel.) Szombaton, február 12-én este három N?mes anyagokkai gsrsscfáva! készítünk »AUjßBT, HáJFESfÉSf ró»»/ b*iak szakszerű ápolása Kg! Gitt Grsn él Horthy M. tér 6. Keresztény magyar fiaiét Zsidó? aem szolgálunk k* FüiesM Tsíetsu 25 M F|^ír 1 12 C*«r»k.Péot,k S^mbat A Ifjabb maÄvar fii«: Kalotaszegi madonna Romantikus zenés fslmköíteinény. UKa hirodó ! ........... iniinii im un» A dorján Éva, Sárdy János, Petrovits, Makláry, stb. Előadások Vs4, Vi6 és V*8 órakor . negyed 7 órakor: Magyir gsók. (A bajusz.) Daljáték 3 felvonásban. — Iskolai felszerelések, füzetek, Író­kat mazottak kereseti adójához, leg„ újabb rendelet szerinti nyomtatvány elkészült és kapható JéBA-papirüzlet-

Next

/
Thumbnails
Contents